Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Felismerni a benignus posturalis vertigot, a cervicalis vertigot, az orthostaticus hypotensiot és a vestibularis neuronitist további vizsgálatok nélkül.
Az idősekben vertigóval jelentkező TIA acetyl-salicilsavval kezelendő. A fiatalabb betegeket kórházba kell utalni kivizsgálás céljából.
Gyakran visszatérő vagy elhúzódó, forgó jellegű vertigo, illetve társuló hallásromlás vagy más, esetleg nystagmussal együttjáró tünetek esetén további kivizsgálásra van szükség. Gondolni kell Méni?re-betegségre, acusticus neurinomára, temporalis epilepsiára és sclerosis multiplexre.
A vertigot okozó gyógyszereket el kell hagyni, vagy adagjukat csökkenteni kell.
Idősek számára lehetőleg ne írjunk fel gyógyszert a vertigo ellen.
Vertigot elsősorban organicus zavarok okoznak: nem szabad a vertigós beteget neuroticusnak tartani. A következő felsorolás a vertigo leggyakoribb okait tartalmazza, nem feltétlenül fontossági sorrendben:
benignus posturalis vertigo (Lásd: ebm00858)
Méni?re-betegség (Lásd: ebm00846)
Ismeretlen kóreredetű otogen vertigo.
Úgynevezett vestibularis neuronitis
Tensiós nyak
Az agytörzs és a kisagy keringészavara
Kisagyi atrophia
Az öregedéssel összefüggő vertigo idősekben (agy, szemek, egyensúly-szerv, a testhelyzet peripheriás érzékelése, orthostasis)
Pánik roham (hyperventilatio)
Az alapos kivizsgálás ellenére meg nem határozható eredetű vertigo
Ebbe az utolsó csoportba a vertigos eseteknek csak mintegy 10%-a tartozik.
A háziorvosnál jelentkező betegek között gyakori a gyógyszertúladagolás következtében kialakuló vertigo.
Az alapos kikérdezés a diagnosztika legfontosabb része.
Forgó jellegű az érzés? Úgy érzi a beteg, hogy elesik? Érzése szerint egy bizonyos irányba esik?
A vertigo kapcsolatban van-e bizonyos helyzetekkel (testhelyzet változtatás, fejfordítás, fizikai terhelés)
Rohamokban jelentkezik-e (posturalis vertigo és TIA esetén rövid, Méni?re-betegségben hosszabb ideig tart). Az 1 hétnél tovább tartó, folyamatos, intenzív vertigót gyakran vestibularis neuritis vagy kisagyi infarctus okozza. A folyamatos, de enyhe vertigo nyaki eredetű.
Agyi vagy fül érintettségre utaló egyéb panaszok
Halláscsökkenés vagy fülzúgás (Méni?re-betegség, acusticus neurinoma)
Van-e bénulás (TIA)
Rendszeresen szedett gyógyszerek
Észlelhető nystagmus különböző testhelyzetekben
Vestibularis neuronitisben, Méni?re-betegségben, és posturalis vertigoban figyelhető meg.
A ritka függőleges nystagmus agyi betegségre utal.
Neurológiai, fülészeti és keringési kivizsgálás
Az Unterberger-járáspróba során a beteg 40 lépést tesz meg egy vonalban, csukott szemmel. Kóros, ha a beteg bármelyik irányba több mint 45 fokot eltér. A módszerrel gyorsan ki lehet mutatni a féloldali károsodást: pl. vestibularis neuronitis vagy acusticus neurinoma esetén a beteg az érintett oldal felé kanyarodik.
A Romberg-próba objektíven mutatja, hogy milyen fokú az egyensúlyzavar.
Járásmód
Koordinációs próbák
Agyidegek, ínreflexek
Dobhártyák (otitis, perforatio)
Hangvilla próba
Audiológiai vizsgálat javasolt tartós (>1 perc), forgó jellegű vertigo, fülzúgás valamint halláscsökkenés gyanúja esetén.
Vérnyomásmérés álló és ülő helyzetben
Hallgatózás a szív és a vena jugularis felett
A nyakat szintén meg kell vizsgálni (izomfeszülés, nyomás próba)
Lásd ebm00858
A szédülés gyakran reggel kezdődik.
Fokozódik, amikor a beteg ülő testhelyzetből lefekszik vagy ha megfordul az ágyban, a helyzetváltoztatás után néhány másodperccel. Egy újabb helyzetváltoztatás már enyhébb epizódot okoz.
A vertigot általában a rendelésen is ki lehet provokálni.
A vertigo idején gyakran figyelhető meg nystagmus (általában rotatoricus).
A betegek 90%-ában a vertigo általában 3 hónap alatt alábbhagy, de visszaesések előfordulhatnak.
Gyors kezdet, erős forgó jellegű vertigo és nausea
Normális szimmetrikus audiogram
Spontán, horizontális nystagms, mely az egészséges fül felé irányul.
A súlyos vertigo 1–2 hét alatt megszűnik. Az enyhe egyensúlyzavar tovább tart.
A roham nem tér vissza
Lásd ebm00846
Tüneti triász: forgó jellegű vertigo, fülzúgás, változó halláscsökkenés.
A rohamok 2–5 órát tartanak (10 perc–48 óra)
Gyakori tünet a nyomásérzés a fülben.
Kezdetben átmeneti süketség jelentkezik, később maradandó halláskárosodás alakul ki, mely a mély hangok tartományában kezdődik. Csöken a beszéd-differentáció képessége.
Általában a fiatalokat érinti. Jelentkezhet folyamatos vertigóként, de kötődhet bizonyos körülményekhez is (sorban állás, üzletek, színház). A diagnózis felállításához megfelelő biztonsággal ki kell zárni az organicus okokat.
Nincs forgó jellegű vertigo vagy nystagmus.
A nyak területén csökkent a mozgás- illetve testhelyzet-érzékelés.
Izomtónus fokozódás vagy cervicalis syndroma okozhatja.
Jellemző rá a nyaki és vállizomzat feszessége, illetve a pozitív nyomáspróba.
A nystagmus ritka.
Kialakulásáért számos tényező – különösen az érzékszervek gyengülése – együttesen felel. Lásd ebm00478 .
Orthostaticus hypotensiót okozó gyógyszerek (antihypertensiv szerek, a Parkinson-kór gyógyszerei, tricyclicus antidepressansok, phendiazinek)
Anticonvulsivumok: a carbamazepin és a phenytoin ataxiával és nystagmussal járó kisagyi vertigót okozhatnak.
Benzodiazepinek
Az alkohol
chronicus fogyasztása kisagy-degeneratiot okoz: ataxia és tremor
polyneuropathiát okoz, mely csökkenti a testhelyzet érzékelését.
A legtöbb esetben a vertigo mellett más központi idegrendszeri panaszok is jelentkeznek (diplopia, dysarthria, végtagi paralysis).
Nystagmussal járó, forgó jellegű vertigós rohamok (ritkán figyelhetők meg, mert mire az orvos látja a beteget, a roham már elmúlt)
Összeesés–a lábak hirtelen összecsuklanak
A szélütés rizikótényezői (hypertensio, atherosclerosis) növelik a diagnózis és a későbbi relapsus valószínűségét is.
A fő panasz a fokozatosan romló hallás.
Fülzúgás
Bizonytalanság-érzés járáskor, rendszerint forgó jellegű vertigo nélkül.
Néha az első panasz a szédülés-érzés és a bizonytalan járás.
Az egyéb neurológiai tünetek esetén felállítható a diagnózis.
Általános vizsgálatok
EKG, vérkép, vörösvértest-süllyedés
Audiogram, ha fülbetegség gyanúja felmerül
A nyaki gerinc röntgenvizsgálata általában nem segít.
Szakorvosi vizsgálatok
ENG (electronystamographia) a legtöbb esetben; CT vagy mágneses magresonantia vizsgálat
BAEP az acusticus nurinoma kizárása céljából (Lásd: ebm00738) .
EEG csak epilepsia gyanúja esetén
Konzultációk
A kórtörténet és a status alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e konzultációra. Általában nincs rá szükség.
A tünetektől és panaszoktól függően a beteget fülész, neurológus vagy kardiológus szakorvoshoz kell irányítani.
Acut, gyakran hányással kísért vertigo: prochlorperazin tabletta vagy kúp
Posturalis vertigo: testhelyzetváltoztatás, gyógyszeres kezelés nem szükséges
Meghatározhatatlan vagy az egyik füllel kapcsolatos vertigo: betahistadin
Ki lehet próbálni az antihistaminokat, bár hatékonyságukra kevés a bizonyíték
Az agy betegségei: csak az epilepsiás vertigo kezelhető. A TIA részben megelőzhető (acetyl-salycilsav).
Nyaki eredetű vertigo: fizioterápia, akupunctura, gyógytorna
Pánikroham: selectiv serotonin-visszavétel-gátlók (SSRI), tricyclicus antidepressansok, alprazolam, clonazepam.
Öngyógyító gyakorlatok az egyensúlyozás javítására minden visszatérő vertigóval jelentkező beteg számára előnyösek.