Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Gondolni kell az intracranialis nyomásfokozódásra, ha beteg fejfájással, hányingerrel, hányással jelentkezik.
Direct ophthalmoscopiára van szükség a papillaoedema vizsgálatára; a normális pupillaméret nem zárja ki az acut intracranialis nyomásfokozódást.
Az intracranialis nyomásfokozódást aggressziven kell kezelni, ha az állapot rontja a beteg prognózisát.
Felnőttekben az agy a rugalmatlan koponyába van zárva. Ha bármi megnöveli a koponyaűrben lévő szövetek térfogatát, a nyomás emelkedni fog. E térfogatot befolyásoló, változó összetevők az agyszövet, az agyban lévő vér, illetve a liquor cerebrospinalis. Egy idegen terime (tumor, véralvadék, fertőzés) megváltoztathatják a térfogatot.
Nem maga a nyomás, ami veszélyes, hanem a következményes ischaemia.
A térfogatnövekedés sebességétől függnek – a gyors változást nehéz kompenzálni.
A tudatállapot progressiv romlása általában beékelődést illetve ischaemiát jelez.
Fejfájás, hányinger, hányás
A pupillareflex-szel és a szemmozgásokkal kapcsolatos panaszok:
A III. agyideggel kapcsolatos panasz a pupillatágulat és a ptosis.
A VI. agyideg károsodása következtében a szem oldalirányú mozgása bénul és kettőslátásalakul ki.
A lassabban kialakuló nyomásfokozódás kevésbé befolyásolja a tudatállapotot. A beteg aluszékony és bágyadt, emellett a nyomás megváltoztathatja az intuitiót, a memóriát, és közöny alakulhat ki.
A hosszantartó nyomást a papillaoedema jelzi, mely diagnosztikus intracranialis nyomásfokozódásban. Manapság ritkán látni, mivel a betegeket általában már korai stádiumban kezelni kezdik.
A kórisme a kórelőzményen, a neurológiai vizsgálatok leletein, és a neuroradiologiai vizsgálatokon alapul.
A CT vizsgálat az acut fázisban elvégezve majdnem minden esetben igazolja az intracranialis nyomásfokozódást és rávilágit az okára is.
A lumbalpunctio kontraindikált (Lásd: ebm00739) .
A kóreredet pontos felderítése érdekében gyakran van szükség mágneses rezonancia vizsgálatra.
Minden intracranialis kórfolyamatban az oedema alapvető oka a nyomásfokozódásnak; jellegzetes reakciója az agynak mindenféle mechanikai, kémiai vagy vascularis károsodás után. Sokkal nehezebb kezelni, mint megelőzni.
A vértérfogat változásai vezetnek a leggyorsabban intracranialis nyomásfokozódáshoz, ugyanakkor ez reagál is a leggyorsabban a kezelésre. A széndioxid, és bizonyos fokig az oxygen partialis nyomása szabályozza a nyomást az agyi erekben. A hypoventilatio és a hypoxia növelik a nyomást, míg a hyperventilatio a leggyorsabb módszer a nyomás csökkentésére. Az intracranialis nyomásfokozódásnak oka lehet chronicus tüdőbetegség és hypoventillatio is.
A hydrocephalus általában lassú nyomásfokozódást okoz, noha végstádiumban a panaszok hevesek lehetnek. Gyermekekben a fej megnagyobbodása jellegzetes tünete a hydrocephalusnak; papillaoedema általában nem alakul ki. A hydrocephalus oka lehet a liquor cerebrospinalis tumor okozta keringészavara, vagy a felszívódásának a zavara.
Chronicus hydrocephalus (normotensiv hydrocephalus) triász: járászavar, vizelettartási zavar és dementia (Lásd: ebm00754)
Növekvő daganat okozta nyomási tünetek jellegzetes megjelenési formája az intracranialis nyomásfokozódásnak.
A vérzés okozta nyomási tünetek mindig gyorsan alakulnak ki.
Gyulladásos betegségekben a fertőzés egyéb tünetei segíthetik a diagnózist.
Az intracranialis nyomásfokozódás kezelése során a kiváltó okot kell kezelni:
A daganat vagy vérömleny eltávolítása
Gyulladáscsökkentő kezelés
A hydrocephalus sebészi kezelése ideiglenesen stomanyílással vagy tartósan shunttel.
A legnagyobb feladat az oedema kezelése.
Hyperventilatio
Osmoticus diureticumok (mannitol)
Corticosteroidok (dexamethason)
A folyadék- és elektrolitháztartás rendezése
A beteg megfelelő pozícionálása
Életbevágó az eszméletlen betegek légutainak nyitvatartása.