Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Az agyi ereket érintő kórfolyamatok (rizikó tényezők, stroke=szélütés) következtében kialakuló dementiák. Ez nem egy külön betegség, hanem egy tünetegyüttes, melynek számos oka és megjelenési formája lehet.
A vascularis dementiát multiinfarctus dementiának is nevezik.
Atherothromboticus szélütés
Cardialis eredetű embolia okozta szélütés
Lacunaris infarctusok
Haemodinamikai okok
Ischaemiás fehérállomány károsodás
Intracranialis vérzés
Az agyi erek izolált betegségei
Bizonyos haematológiai betegségek.
A kognitív zavar viszonylag gyorsan kialakul (napok vagy hetek alatt).
A panaszok általában fokozatosan rosszabbodnak, lefolyásuk fluctuáló
Számos esetben alattomosan kezdődik, és a panaszok fokozatosan progrediálnak.
A focalis agykárosodásra utaló klinikai tünetek még enyhe dementiában is megfigyelhetők.
Féloldali gyengeség vagy végtag ügyetlenség
Bulbaris tünetek: dysarthria és dysphagia
Járászavar: hemiplegiás vagy apraxiás–ataxiás
Gyakoriak az emotionalis zavarok
A személyiség és a gondolkodás viszonylag hosszú ideig érintetlen. Az érzelmi zavarok gyakoriak: szorongás, affectiv labilitás.
A beteg gyakran szenved valamilyen cardialis vagy cerebrovascularis betegségben.
A kóros laboratóriumi leletek az alapbetegség (pl. hyperlipidaemia, diabetes) következményei lehetnek.
Az agy CT vagy MRI vizsgálata infarctusokat vagy ischaemiás fehérállomány károsodásokat mutat.
Előrehaladott esetben az EEG meglassul, és gyakoriak a focalis rendellenességek.
Corticalis vascularis dementia (multiinfarctus dementia) atherothromboticus vagy cardialis embolia okozta infarctusra utal. A corticalis altípusra jellemző az aphasiával és hemiplegiával társuló járászavar.
A subcorticalis dementiában dominálnak az agyi kiserek elváltozásai, valamint a fehérállomány lacunaris infarctusai és ischaemiás elváltozásai. Típusos panasz a beszédzavar (dysarthria) valamint a kizárólag motoros vagy sensoros hemiplegia.
A cerebrovascularis rizikó tényezők (azaz a hypertensio, hypotensio, szívritmus zavarok, cukor- és lipidanyagcsere zavarai) kezelésének hatékonysága nem igazolt. Valószínű azonban, hogy e kezeléseknek jelentős preventiv hatása van.
A cerebrovascularis betegségek rizikófaktrorainak kezelése valamint a secunder preventio a szélütés kezelésének irányelvei alapján történjék. Egyes gyógyszerek (acetilsalycil sav, dipyridamol, anticoagulansok) hatása vascularis dementiában klinikail vizsgálatokkal még nem bizonyított.
A codergocrin mesylat (hydergin) jó hatású lehet a dementia egyes formáiban.
A dementia illetve a depressio legjobban memória-teszttel különíthető el, melyben a késői visszaemlékezést vizsgálják a figyelem megzavarása közben..
A Hachinski Ischaemia Score (HIS) az Alzheimer-kór és a multiinfarctus dementia kutatási célból történő elkülönítésében tűnik hasznosnak..
a donepezil 6 hónapos kezelés során - enyhe vagy középsúlyos vascularis kognitív zavar esetén - a placebóval összehasonlítva, javítja a kognitív működést, a beteg általános klinikai állapotát, valamint a mindennapos életét.
[1]Meyer JS, Rogers RL, McClintic K, Mortel KF, Lotfi J. Randomized clinical trial of daily aspirin therapy in multi-infarct dementia. A pilot study. J Am Ger Soc 1989;37:549-555
[2]Williams PS, Spector A, Orrell M, Rands G. Aspirin for vascular dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001296. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[3]Olin J, Schneider L, Novit A, Luczak S. Hydergine for dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000359. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[4]Lachner G, Engel RR. Differentiation of dementia and depression by memory tests: a meta-analysis. J Nerv Ment Dis 1994;182:34-39
[5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-940210. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[6]Meta-analysis of the Hachinski Ischaemic Score in pathologically verified dementias. Neurology 1997;49:1096-1105
[7]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-971349. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software