Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Általában memóriazavarral kezdődik: a beteg nem képes új ismereteket szerezni.
A panaszok lassan és folyamatosan progrediálnak, bár néha lassabban, néha gyorsabban.
A beteg a panaszok megjelenésétől számítva kb.12 évig (2-20 évig) él.
Kezdetben nincs fizikális eltérés. Később fokozódik a végtagi izomtónus, a beteg görnyedten és csoszogva jár, és lefogy.
A laboratóriumi értékek normálisak.
A koponya CT és MRI vizsgálat eredménye a betegség korai fázisában normális lehet; később a CT felvételen aspecifikus atrophia látható. Az MRI vizsgálat az entorhinalis kéreg és a hippocampus területén kifejezettebb atrophiát mutat, mint az agy többi területén.
Az EEG normális vagy lassult.
A klinikai diagnózis az esetek 90%-ában korrekt. Eddig semmilyen specifikus laboratóriumi markert nem találtak.
A familiaris esetekben az ApoE tipizálás és a génanalízis (presenilin gének PS1 és PS2) elvégzése mérlegelhető.
Memóriazavar (a beteg nem képes új ismereteket megtanulni, vagy a korábban tanultakra emlékezni)
Nehezen ismeri fel a környezetét, könnyen eltéved, különösen idegen helyen.
Elveszíti az időérzékét.
Nehezen találja a szavakat.
Nehezen érti az összetett vagy elvont fogalmakat.
Inaktívvá és visszahúzódóvá válik.
Néha depressiós, paranoiás vagy agressiv.
A bonyolultabb házimunka (pl. főzés) gondot jelent számára.
A betegségtudat megszűnik.
A tájékozódás megszűnik.
A beteg még ismerős környezetben is eltéved.
Visualis hallucinatiók jelentkeznek, melyekLewy-testekkeljáró dementiában gyakoribbak.
Csökken a testsúly.
A mindennapi élet tevékenységei (pl. öltözködés) is nehézséget jelentenek.
Nem tud beszélni, és nem érti a beszédet.
A végtagok merevvé válnak, járásképtelenség lép fel.
Incontinenssé válik.
Epilepsiás rohamok jelentkezhetnek.
Képtelen a mindennapi élet tevékenységeire (öltözködés, fürdés, WC-használat, táplálkozás).
Preventív vagy kuratív kezelésre nincs lehetőség
A donepezil, a rivastigmin és a galantamin enyhe és középsúlyos Alzheimer-kórban nyújt bizonyos fokú funkcionális, kognitív és viselkedési javulást. 11
A memantin középsúlyos és súlyos Alzheimer-kórban jótékony hatású.
A memantin és a donepezil kombinációja hatékonynak és biztonságosnak tűnik.
A kezelés célja a funkcionális kapacitás megőrzése, és a kórházi kezelés szükségességének a késleltetése.
A depressiót naponta egyszer 5–10 (--20) mg paroxetinnel vagy citaloprammal kezelték. Az antidepressansok néha javítanak a beteg állapotán, a mellékhatásokat azonban el kell kerülni.Egyes tanulmányokban a risperidon 2 × 0,25–0,5 mg-os adagban hatékonynak bizonyult a viselkedészavarok kezelésében. A szélütés kockázatát azonban növelte idős demens betegekben.
Az Alzheimer-kóros beteg funkcionális kapacitása gyakran javítható egy ideig ingergazdag környezet kialakításával. A betegért felelős személyek támogatása elengedhetetlen része a kezelésnek.
A hormonpótló kezelés illetve a gyulladáscsökkentő gyógyszerek nem bizonyultak hatékonynak Alzheimer-kórban a kognitív funkciók megőrzésében.
A galantamin akár 6 hónapig is képes enyhíteni a betegséget és javítani a kognitív funkciókat. Hatásának mértéke valószínűleg hasonló más cholinesetrase-gátlókéhoz.
A viselkedéstherápiának lehetnek jótékony hatásai Alzheimer-kórban.
A selegilinnek ugyan lehetnek pozitív hatásai, rutinszerű használata azonban még nem ajánlott.
A phisostigminnek, úgy tűnik, nincsenek meggyőző előnyei az Alzheimer-kór kezelésében, ugyanakkor gyakoriak a mellékhatások.
A D-cycloserinneknincshelye az Alzheimer-kór therapiájában.
Az indomethacin valószínűlegnem ajánlható az enyhe és középsúlyos Alzheimer-kór kezelésére.
Bár az acetyl-l-carnitin bizonyos mértékben javíthatja az Alzheimer-kóros beteg általános klinikai állapotát, arra nincs bizonyíték, hogy bármilyen más, eddig tanulmányozott területen javítaná a betegség kimenetét.
[1]Birks JS, Melzer D. Donepezil for mild and moderate Alzheimer's disease. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001190. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[2]Qizilbash N, Birks J, Lopez Arrieta J, Lewington S, Szeto S. Tacrine for Alzheimer's disease. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000202. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[3]Olin J, Schneider L. Galantamine for Alzheimer's disease. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001747. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[4]Forbes DA. Strategies for managing behavioural symptomatology associated with dementia of the Alzheimer type: a systematic overview. Canadian Journal of Nursing Research 1998;30:67-86
[5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-985586. In: The Cochrane Library, Issue 3, 2000. Oxford: Update Software
[6]Birks J, Flicker L. Selegiline for Alzheimer's disease. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000442. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[7]Coelho Filho JR, Birks J. Physostigmine for Alzheimer's disease. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001499. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[8]Laake K, Oeksengaard AR.. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003153. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software.
[9]Tabet N, Feldman H. Indomethacin for the treatment of Alzheimer's disease patients. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003673. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software.
[10]Katz IR, Jeste DV, Mintzer JE, Clyde C, Napolitano J, Brecher M. Comparison of risperidone and placebo for psychosis and behavioral disturbances associated with dementia: a randomized, double-blind trial. Risperidone Study Group. J Clin Psychiatry 1999;60(2):107-15
[11]Doody RS. Current treatments for Alzheimer's disease: cholinesterase inhibitors. J Clin Psychiatry. 2003;64 Suppl 9:11-7