Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Nagyon fontos, hogy támogatást nyújtsunk azoknak az embereknek, akik a beteg otthoni ápolását végzik. Azok a progresszívdementiaban szenvedő betegek, akik egyedül élnek, és nem támogathatók megfelelően, intézeti (kórházi vagy idősek otthonában történő) elhelyezésre szorulnak.
Nagyon fontos, hogy rendszeresen, pl. három havonta meglátogassuk őket otthonukban vagy az egészségügyi intézményben, és megoldjuk a felmerülő problémákat.
Intézkedjünk nővéri látogatásról vagy más szükséges szolgáltatásról.
Biztosítsunk a betegápolást otthon végző családtag igénye szerinti rövidtávú vagy nappali ápolót.
A tartós intézeti elhelyezés leggyakoribb okai
viselkedészavarok, különösképp az aggresszió (ez a leggyakoribb ok)
a beteg-ellátót ért stress vagy betegség
motoros funkciózavar
szokványos napi tevékenységek kivitelezésének képtelensége (WC használat, mosakodás)
incontinentia (a modern pelenkák jók)
a beteg nem ismeri fel a rokonait vagy az otthoni környezetet
éjszakai nyugtalanság (gyakran segít a megfelelő esti gyógyszeres kezelés).
Ha egy családtag már nem kívánja tovább folytatni az otthoni ápolást, beszéljük meg, hogy mi az oka döntésének. Ha az okokat nem tudjuk tartósan megszüntetni, akkor intézkedni kell az intézeti kezelésről. A beteg-ápoló – tudván, hogy van lehetőség a segítségre, és a rendelkezésre álló szolgáltatásokról informálódva –a legkompetensebb személy, hogy eldöntse, folytatódjék-e a beteg otthoni ápolása vagy sem.
Az egyedülálló személyek otthoni ápolását meghosszabítja, ha van nappalra egy ápolónő, éjszakára pedig egy őrző mellettük. Egyes esetekben elektronikus figyelőberendezéseket is használhatunk. A demens ember képtelen a személyi riasztóberendezések használatára. A legnagyobb veszélyt a véletlen tűzesetek és az eltévedés jelenti. Ha a betegség progrediál, akkor vagy egy idősek otthona vagy az éjszakai felügyeletet nyújtó panzió-szerű bentlakásos intézet lehet a következő megoldás.
Fel kell ismerni és lehetőség szerint ki kell iktatni a beteg funkcióképességét csökkentő tényezőket. Lehetőleg kerülendők a következők:
idegen helyek (csak ismerős rokonnal utazzon)
tartós egyedüllét
túl sok inger (pl. túl sok idegen a környezetében)
sötétség (éjszaka is legyen megfelelő világítás)
mindenféle fertőzés (leggyakoribb a húgyúti fertőzés)
műtét és altatás: csak elkerülhetetlen esetben (a spinal anaesthesia nem feltétlen biztonságosabb, mint az általános anaesthesia)
nagy meleg (hő okozta folyadékveszteség)
túlzott gyógyszeres kezelés.
Nyugtatókat csak alacsony dózisban adjunk, és csak akkor, ha feltétlen szükséges. Este adhatunk nagyobb adagokat is, mivel az éjszakai nyugtalanság káros.
Ha Alzheimer-kórban vagy vascularis dementiában depressióra vagy szorongásra gyanakszunk, adjunk antidepresszánst . A nyugtalanságot és az aggressziót okozhatja szorongás is, és ilyenkor valamely antidepressans hatékony lehet.
A legtöbb benzodiazepin és neurolepticum adható, de igen alacsony adagokkal kell kezdeni. Részesítsük előnyben az új, atípusosantipsychotikumokat (risperidon,quetiapin), mert kevesebb a mellékhatásuk. A válaszreakció egyéni, és ahhoz, hogy a legjobb hatást érjük el, több szert is ki kell próbálni. Acut esetekben pedig természetesen tanácsos nagyobb adagokat adni.
Donepezil, rivastigmin galantamin és memantin Alzheimer-kórban (Lásd: ebm00756) .
Benzodiazepinek
Oxazepam7,5 –30 mg szükség esetén éjszakára.
Szükség esetén éjszakára 10–30 mg temazepam; feszültségoldás céljából nappalra 5–10 mg; gyors hatás.
Neuroleptikumok
Adjunk risperidont az aggresszió és a psychoticus tünetek kezelésére0,25–0,5 mg naponta kétszer
Az aggresszió és a nyugtalanság kezelésére adjunk 0,25-0,5 mg haloperidoltnaponta2–3 x; legalább az aggresszió ellen hatékony de gyakran fordulnak elő extrapyramidalis mellékhatások.
Antidepressiv szerek
Paroxetin 5–10 mg naponta egyszer; aktivál.
Citalopram 10–20 mg naponta egyszer; aktivál.
Sertralin 1 x 25–50 mg
Mirtazapin 1 x 15–30 mg este(nyugtató).
A hydergin napi 4,5–9 mg adagban a dementiában szenvedő betegek egy részében jó hatású lehet.
A nicergolinegyes esetekben pozitív hatással van a különböző eredetű enyhe-közepes cognitiv zavarokban szenvedő idősebb emberek cognitiv képességére és viselkedésére.
Arealitás-tájékoztatáselőnyös hatással van mind a dementiában szenvedők cognitív funkciójára mind a viselkedésére.
Akülönböző viselkedés-terápiákhatással lehetneka dementiával járó viselkedési zavarokra.
Az idősek chronicus cerebralis dementiájában előforduló cognitiv és viselkedési rendellenességek kezelésében a CDCIG (citidindiphosphocholin) enyhe, rövidtávú előnnyel jár.
A szubjektív memória működését úgy lehet a legjobban fokozni, ha egyszerre javítjuk a képességeket (mnemotechnikai edzés) és a megváltozott – csökkent – memória teljesítmény irányában elfogadóbb magatartást (az elvárás módosítását) alakítunk ki.
Az Alzheimer-kórban szenvedő nőkben a cognitiv funkció fenntartásában a hormonpótló kezelés nem bizonyult hatékonynak.
A cognitiv rehabilitációs gyakorlat,úgy tűnik,nemhatékony az Alzheimer-kór és a vascularis dementia korai stádiumában szenvedő betegek cognitiv funkciójának javításában.
A fólsav vagy a B vitaminnal kombinált fólsav12 úgy tűnik, nemjavítja a dementia különböző formáiban fellépő felismerést, a hangulatzavart, vagy a cognitiv romlást.
[1]Lanctot KL, Best TM, Mittman N, Liu BA, Oh PI, Einarson TE, Naranjo CA. Efficacy and safety of neuroleptics in hehavioural disorders associated with dementia. J Clin Psychiatr 1998;59:550-561
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981935. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software
[3]Lonergan E, Luxenberg J, Colford J. Haloperidol for agitation in dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002852. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[4]Olin J, Schneider L, Novit A, Luczak S. Hydergine for dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000359. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[5]Fioravanti M, Flicker L. Nicergoline for dementia and other age associated forms of cognitive impairment. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003159. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[6]Spector A, Orrell M, Davies S, Woods B. Reality orientation in dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001119. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[7]Opie J, Rosewarne R, O'Connor DW. The efficacy of psychosocial approaches for behavioural disorders in dementia: a systematic literature review. Australian and New Zealand Journal of Psychiatry 1999;33:789-799
[8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-20000194. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software
[9]Fioravanti M, Yanagi M. Cytidinediphosphocholine (CDCIG) for cognitive and behavioural disturbances associated with chronic cerebral disorders in the elderly. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000269. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[10]Effects of memory training on the subjective memory functioning and mental health of older adults: a meta-analysis. Psychology and Ageing 1997;12:150-161
[11]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-973479. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software