Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Állapítsuk meg a kóreredetet. Egyes esetekben a kiváltó ok megszüntethető (zaj, otosclerosis, acusticus neurinoma).
Minden esetben gondoljunk a Méni?re betegségre.##ellenőrizendő a második é##
Az esetek legnagyobb részében nincs gyógymód a betegségre. Magyarázzuk meg a betegnek, hogy ez az állapot ártalmatlan, annak ellenére, hogy nagyon zavaró.
A tinnitus olyan állapot, melynek során a beteg külső hangjel nélkül is hangokat érzékel.
A szubjektív tinnitust csak maga a beteg hallja. Az objektív tinnitust a vizsgáló is hallja stethoscope segítségével vagy anélkül. Az objektív tinnitus előfordulása ritka. Amennyiben a tinnitus pulzáló, akkor az ok vascularis anomália lehet, és a beteget további kivizsgálásra kell küldeni.
A lakosság 5%-a érzékelt már tinnitust valamikor az élete során. A súlyos tinnitus gyakorisága 0,5–1%.
A leggyakoribb ok a zaj (munkahelyi zaj, zene, robbanás, tűzijáték, puskalövés).
A tinnitus gyakran - függetlenül a kóreredettől - érzőidegi (sensoneuralis) vagy vezetéses halláscsökkenéssel kapcsolatos.
A tinnitust általában a belső fülben kialakult károsodás okozza, mely a cochlearis ideg megnövekedett automatikus aktivitását hozza létre és az agy tévesen zajt érzékel.
Az érzékelt zaj minősége változatos (csengő, hullámzó, fütyülő, nyüszítő, sistergő, zümmögő, zúgó, stb.)
Az alacsony hangmagasságú zajok gyakran a középfül betegségeivel vagy Méni?re betegséggel kapcsolatosak.##ellenőrizendő a második é##
Csupán a hangmagasságból nem lehet a kóreredetet meghatározni.
A tinnitus okozta kellemetlenség mértéke szintén változó; a kizárólag zajmentes környezetben hallható tinnitustól egészen az életminőséget is befolyásoló tinnitusig .
A tinnitus alvászavarhoz, rossz koncentrációs képességhez és depresszióhoz is vezethet.
Kérdezzük meg, hogy a tinnitus társul-e vertigóval (a vertigó kórisméjének felállításához és kezeléséhez lásd a cikket ebm00745 ).
Érdeklődjünk az esetleges zajártalomról és a gyógyszeres kórelőzményről (pl. aspirin, valproat, ototoxicus gyógyszerek).
Tekintsük meg a dobhártyát és állapítsuk meg a mobilitását
Weber- és Rinne-féle hangvilla vizsgálat
Audiogram
Az egyoldali cochlearis (sensoneuralis) halláscsökkenés esetén további vizsgálatok szükségesek az acusticus neurinoma kizárására. Utaljuk át a beteget fül-orr-gégész szakorvoshoz.
Abban az esetben, ha a beteg vezetéses típusú halláscsökkenésben szenved, de a dobhártyája nem érintett, utaljuk a beteget további vizsgálatokra, hogy azesetleges otosclerosist megállapítsa (Lásd: ebm00848) .
Abban az esetben, ha a beteg nem szenved halláscsökkenésben vagy a halláscsökkenés kétoldali, akkor a konzultáció szükségességét az fogja meghatározni, hogy a tinnitust mennyire szükséges kezelni. A beutalás általában nem szükséges.
A legtöbb esetben hatásos kezelés nem létezik.
Otosclerosisban sebészeti beavatkozással általában gyógyítható a tinnitus.
A hallókészülékre szoruló betegek esetében a hangok felerősítésével sikerül elfedni a tinnitust.
A panaszok által okozott kellemetlenséget csökkenthetjük, ha
a beteget tanácsadásban részesítjük (és megmagyarázzuk, hogy ezek a panaszok nagyon gyakoriak és jóindulatúak)
a beteg bekapcsolva tartja a rádiót vagy fejhallgatót használ
kezeljük a velejáró depressziót.
Súlyos esetekben megpróbálhatunk betahistint adni.
Nyújtsunk támogatást (tinnitus társaságok).