Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A téveszmés zavar gyakran mint túlzott és kiterjedt bizalmatlanság, valamint mások indítékaival szembeni gyanakvás jelentkezik, fokozott éberséggel és megfigyelési hajlammal.
A gyanakvás lehet korlátozott és kiterjedt.
A gondolatok eltorzulnak: a beteg meggyőződése szerint vélekedései helyénvalóak.
A téveszmék a cselekvés lefolyását is irányíthatják.
Téveszmék az idősek 2–4%-ában fordulnak elő közösségi szinten.
Gyakoribb nőkben, mint férfiakban.
Gyakoribb cognitiv működési zavarban szenvedők körében, mint másokban.
Érzékszervi hiányosságok hajlamosítanak a téveszmék megjelenésére.
A paranoid tüneteket mutató idősek társadalmilag elszigeteltebbek, mint a közösség egyéb idős tagjai.
A mások iránti indokolatlan bizalmatlanság és a fokozott érzékenység a környezeti ingerek félremagyarázásához vezet.
A téveszmék gyakran üldöztetéses természetűek, és befolyásolhatják a beteg viselkedését.
A térelválasztókkal kapcsolatos téveszmék gyakoriak. A beteg meggyőződése szerint emberek, anyagok, sugárzás stb. képesek áthatolni olyan szerkezeteken, mint az ajtódeszka vagy a falak, amelyek rendes körülmények között megakadályozzák az ilyen átjárást.
Izgatottság vagy düh előfordulhat.
Dementiában közönséges meglopatásos téveszmék és gyanakvás gyakoriak, de féltékenységi téveszmék is előfordulhatnak.
Mennyi ideje áll fenn a probléma és hogyan fejlődött ki?
A beteg elmondása tapasztalatairól megbízhatatlan lehet, vagy nehéz megérteni. Gyakran érdemes kikérdezni a családtagokat és a szomszédokat.
A helyzet tárgyilagos megítélését biztossá kell tenni: a beteg valóban rosszakarat áldozata-e?
Miért vált szükségessé a vizsgálat éppen most? Hogyan változott meg a helyzet?
Érintkezés és együttműködés. Képes a beteg megbeszélni a helyzetet?
Cognitiv működések: emlékezőképesség megtartása?
Gondolkodás: a gondolkodás tartalma, kérdésekkel kapcsolatos következtetés levonásának képessége, az események saját szavakkal történő elmondása?
Érzelem: depressio, szorongás, emelkedett hangulat, izgatottság, védekező, támadó?
Működőképesség?
Kapcsolatban állhatnak a téveszmék testi betegséggel?
Van a betegnek heveny testi betegsége?
A beteg szorong, visszahúzódó, depressiós vagy izgatott?
Képes a beteg önellátásra?
Képes a beteg együttműködésre?
Van a betegnek heveny testi betegsége?
Jelent-e a beteg önmagával vagy másokkal szemben olyan veszélyt, hogy az kórházi felvételt indokol? A beteg veszélyes lehet, ha fenyegetve érzi magát. A jó emlékezőtehetségű és erősen gyanakvó vagy féltékeny beteg fenyegető veszélyt jelent, ha fegyvere van.
A tünetek és panaszok hirtelen fellépése zavartsággal és töredékes téveszmékkel: delírium. Ok?
Átmeneti téveszmés panaszok, emlékezetromlás, általános hanyatlás a működésekben: dementia
Hosszú kórelőzményű kóros elmeállapot, rendszerezett üldöztetéses téveszmék, érzékcsalódások, furcsa viselkedés, gyógyszer-mellékhatások: schizophrenia
Nyomott hangulat:kilátástalanság, alávetettség, gyakran somaticus téveszmék: depressio
Hosszú távú hajlam a bizalmatlanságra: paranoid személyiségzavar
Furcsa téveszmék, téveszmeszerű somaticus panaszok, jelentős dementia hiánya: késői indulású schizophreniás psychosis.
A társadalmi kapcsolatok hiánya, nincs különösebb gond a személyes ellátással vagy a környezettel kapcsolatban, nem áll fenn schizophrenia, dementia, depressio, az életmód visszavonult: nincs psychiatriai kórisme
A testi állapot optimalizálása
A szorongás és félelem csökkentése
Szükséges-e kényszer alkalmazása és kényszerkezelés a beteg egészsége és biztonsága vagy mások védelme érdekében?
Meg kell kísérelni a kezeléssel való együttműködés kialakítását és fenntartását
Csökkenteni kell a lelki szenvedést
Enyhíteni kell a panaszokkal szembeni türelmetlenséget
Küzdeni kell az elszigetelődés ellen fel kell ajánlani a szociális támogatást.
Támogatni kell a családot és tájékoztatni kell a beteggel kapcsolatban álló személyeket.
A paranoid idős ember ritkán belátó a téveszméivel szemben, amelyek gyakran maguktól eltűnnek, vagy a beteg megszokja azokat.
Nincsenek gyors megoldások. A mellékhatások elkerülésére a lehető legalacsonyabb adaggal kell kezdeni. A késői indulású paranoid psychosisban szenvedő idősek rosszabbul tűrik a neurolepticumok magas dózisait, mint a korai indulású schizophreniában szenvedő idősek.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ebben a betegcsoportban bármely gyógyszer hatásosabb lenne a másiknál. Ezért a gyógyszerválasztást az egyes esetekben a párhuzamosan fennálló testi betegségek és a kapott egyéb kezelések alapján kell mérlegelni.
Az egyéb gyógyszereket és a heveny somaticus problémákat át kell tekinteni. Fennáll-e a betegnél hypotensio, vagy extrapyramidalis tünetekre való hajlam?
Ajánlott neurolepticumok
Haloperidol 0.5–2–4 mg/die
Perphenazin 2–4(–8) mg/die
Risperidon 0.25–1–2 mg/die
Olanzapin (2.5)–5–10 mg/die
Quetiapin 1–2 x 12.5–25 mg/die, adagemeléssel 2 x 75 mg/die–ig.
Az atypicus neurolepticumok új generációja kevesebb mellékhatást okoz, és előnyben részesítendő, amennyiben hosszú távú kezelés szükséges.
Az emlékezetgyengülésben szenvedő betegeknél a mellékhatásokra külön figyelmet kell fordítani. A psychoticus tünetekre a neurolepticumokat egyénileg kell adagolni, és a therapiás választ követni kell.
Heveny nyugtalanság esetén injectiót kell alkalmazni:
Haloperidol 2.5–5 mg i.m. 2–3 x naponta
Haloperidol decanoat25(–50) mg i.m.; a hatás 4 hétig tart
Zuclopenthixol acetat 25(–50) mg i.m. néhány napig tartó hatással rendelkezik
Zuclopenthixol decanoat 100(–200) mg i.m. minden 3–4 hétben
A tartós hatású (depot) készítményekkel történő kezelést az oralis készítmény legalacsonyabb adagjával kell kezdeni.
Psychosis kezelésére a tartós hatású neurolepticumokat csak azután szabad adni, miután a szer alkalmassága a készítmény rövid hatású formájával sikeresnek bizonyult.Minden injectio után a mellékhatásokat át kell tekinteni.
A kezelésért felelős orvosnak a beteg állapotát legalább 3 hónaponként kell ellenőriznie.
Amennyiben a téveszmék psychoticus depressióval állnak összefüggésben, a beteget antidepressivumok és neurolepticum vagy electroconvulsiv therapia (ECT) kombinációjával kell kezelni.
Helyi egészséggondozó központ vagy kórházi osztály.
Otthoni gondozás: házi nővérszolgálat (orvos, nővér házi segítségadása), psychiatriai járóbeteggondozó.
Nappali kórház.
Psychiatriai kórház: heveny súlyos psychosis esetén kórházi ápolás.
Gerontopsychiatriai ápolási otthon vagy kórházi osztály.