Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Idős személy depressióját fel kell ismerni. Ez gyakran aluldiagnosztizált és nem elégségesen kezelt betegség.
A heveny depressio kezelése azzal a céllal, hogy minden panaszt enyhítsenek.
A beteg életminőségének javítása támogatás nyújtásával és gyógyszereléssel oly módon, hogy a mellékhatások a legenyhébbek legyenek.
A súlyos depressio előfordulási aránya az életkorral csökken. A súlyos depressio előfordulási gyakorisága 2–3% férfiakban és 3–5% nőkben 64 éves életkor felett.
Az enyhe depressio előfordulási aránya az életkorral növekszik: az előfordulási gyakoriság 15–22% férfiakban és 19–30% nőkben 64 éves életkor felett.
Az öregedés csökkent lehetőségekkel, veszteségekkel és esendőséggel jár. Az ilyen természetű változásokhoz való alkalmazkodási nehézségek depressióra hajlamosítanak. Hirtelen életesemények, például gyász (házastárs vagy más családtag elvesztése) szintén gyakori kiváltó tényezők.
A kórelőzményben szereplő depressiós állapot és egy testi betegség jelentős kiváltó tényezők.
A panaszok különfélék, és részben átfedik egymást testi betegségek panaszaival és tüneteivel, ezért gyakran nehéz felismerni az alapot képező depressiót.
A depressió gyanúját felkeltő komoly panaszok a legalább két hete fennálló rosszkedv, az érdeklődés és az örömérzés hiánya a szokásos napi tevékenységekkel kapcsolatban, fáradtság, és csökkent erőnlét.
Az apátia és az indítékszegénység dementiára emlékeztethet.
A betegek számára gyakran megerőltető a mindennapi tevékenység, és nem éreznek késztetést azok elvégzésére, különösen a reggeli órákban.
Egyéb panaszok: ingerlékenység, könnyezés, szorongás, borúlátás, értéktelenség érzés, önvádlások, öngyilkossági gondolatok, elhagyatottság érzés, félelemérzés és másoktól való függés.
A testi panaszok gyakran elfedik a depressiót: különböző típusú fájdalmak, hypochondria, rossz alvás, étvágycsökkenés, súlyvesztés és fáradtság.
A szomorúság, mint a gyász természetes velejárója.
Dementia (vizsgálat (Lásd: ebm00470) vagy próbálkozás antidepressans gyógyszerekkel). Figyelembe kell venni, hogy a demens beteg lehet depressiós is.
Idűlt fájdalom
Hypothyreosis, hyperparathyreosis
Parkinson-kór
B12 vitamin hiány##
Gyógyszermellékhatások (methyldopa, beta-blockolók, diureticumok, L–dopa, indomethacinum, digoxin, steroidok, neurolepticumok, hypoglycaemiát okozó gyógyszerek)
Alcoholismus
A panaszok és a jelenlegi élethelyzet megbeszélése a beteggel. Lehetőség szerint a beteghez közelálló személy egészítse ki a tájékoztatást.
Kórelőzmény: korábbi psychiatriai anamnesis, és jelenlegi gyógyszerelés
Testi és elmeállapotbeli vizsgálat
Depressió-szűrési tesztvizsgálat (Lásd: ebm00470)
Dementia vizsgálat
Laboratóriumi vizsgálatok (kizárás céljából): TSH, szabad thyroxin, teljes vérkép, B12-vitamin, calcium, májenzimek, electrolytek és creatinin
EKG
A beteg és a családtagok, valamint a gondozók tájékoztatása a depressióról, azaz hogy kezelhető betegségről van szó.
A párhuzamosan fennálló testi betegségek gyógyítása, és a rokkantság hatásainak ellensúlyozása vagy csökkentése;a testi betegségek eredményes kezelése egyidejűleg a depressió gyógyítását is szolgálja.
A beteg psychosocialis helyzetét és a támogató hálózatot fel kell térképezni.
Idős depressiós beteg esetében az orvos–beteg viszony erősen bátorító és támogató kell legyen.
A psychologiai beavatkozások eredményessége bizonyítottnak tekinthető (cognitiv psychotherapia, interpersonalis therapia, rövid psychodynamicus therapia) arra alkalmas idős depressiós betegek esetében.
Haláleset alkalmával lehetővé kell tenni a beteg számára a normális gyászolást, de fel kell ismerni a depressiót, ha a panaszok elhúzódnak vagy súlyosakká válnak.
A betegnél mind támogató, mind pozitív beavatkozás formájában alkalmazható physiotherapia.
Gyógyszerelés:
Antidepressans választásakor mérlegelni kell a tünetegyüttest (közönyös–izgatott), és meg kell győződni arról, hogy a beteg egyéb fennálló betegségei és a szedett egyéb gyógyszerek nem jelentenek gondot a választott antidepressans szempontjából.
Nincs különbség az egyes gyógyszerek hatékonyságában.
A selectiv serotonin visszavétel gátlók fokozzák a beteg tevékenységét. Ide tartozik a citalopram, sertralin, paroxetin és fluvoxamin. A MAO–A–gátló moclobemidet szintén gyakran használják idős depressiós betegek kezelésére.
Tricyclicus antidepressansok alkalmazása ellenjavallt cardialis vezetési zavarok, glaucoma, orthostaticus hypotensio, vizeletretentióra való hajlam, illetve elesési veszély esetén. Ilyen esetekben mianserin a helyénvaló (neutropenia veszélye miatt gyakori vérképellenőrzés javasolt).
Mirtazapin 15–30 mg-os kezdő napi adaggal jó választás szorongással vagy alvászavarral járó depressióban.
A tricyclicus antidepressansok közül az amitriptylin vagy a doxepin időseknek nem ajánlott, anticholinergiás káros hatásaik miatt. Közönyös depressióban a nortriptylin jó választás lehet. A tricyclicus antidepressansok alkalmazása 75 éves életkor felett általában nem ajánlott, de psychiatriai egységekben ápolt betegek számára szóba jöhet.
Az egyéb gyógyszerekre nem reagáló depressióban a venlafaxin (37.5–150 mg/nap) hatásos lehet.
Ha a depressio paranoid/psychoticus jegyekkel ötvözött, antipsychoticus szerrel kell próbálkozni (elsősorban atípusos antipsychoticumok jönnek szóba, mint risperidon, quetiapin). Psychiatriai szakvizsgálat mérlegelendő.
A gyógyszerelés hatása rendszerint 4–8 héten belül jelentkezik. Amennyiben nem mutatkozik hatás, vagy a hatás elégtelen, növelni kell az adagot, vagy ha az adag megfelelően magas, másik antidepressans gyógyszercsoportból kell választani egy másik szert.
A beteg gyógyulása után még 1/2–2 évig kell folytatni a gyógyszerelést. Ha a depressio visszatér, az idős beteget évekig kell gyógyszeres therapiában részesíteni.
Idős beteg suicid hajlama bentfekvő elhelyezést tesz szükségessé.
Az idős depressiós beteg ellátása és gondozása nehéz feladat lehet, és mind a nővéreket, mind a gondozókat próbára teszi. A beteg feladhatja a reményt, keserű, vádaskodó, függő lehet, érzelmileg pedig ingatag.
Személyzeti támogató csoport, valamint családi tanácsadás a gondozóknak és közeli családtagoknak jó hatású lehet.
Diagnosztikai problémák esetén, vagy ha a beteg a kezelés ellenére továbbra is depressiós, psychiater segítségét kell igénybe venni. Súlyos esetekben egyes antidepressansokat kombinálni lehet. Az ECT (electroconvulsiv therapia) súlyos esetekben hatásos és biztonságos.
A súlyosan depressiós és öngyilkosságot megkísérelt betegeket psychiatriai osztályon kell kezelni.
Önkéntesekkel végzett kutatásban a psychologiai elérési programok hatásosak, de hatékonyságuk nem válogatott népesség esetén további bizonyításra szorul.
A depressiós időskorúak electroconvulsiv therapiájának hatékonyságára vonatkozó ellenőrzött kísérletekből származó bizonyítékok még nem elégségesek.
[1]Selective serotonin reuptake inhibitors (SSRIs) in the treatment of elderly depressed patients: a qualitative analysis of the literature on their efficacy and side-effects. International Clinical Psychopharmacology 1996;11:165-175
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-973205. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software
[3]Mittman N, Herrmann N, Einarson TR et al. The efficacy, safety and tolerability of antidepressants in late life depression: a meta-analysis. J Affect Disorders 1997;46(3):191-217
[4]Song F, Freemantle N, Sheldon TA et al. Selective serotonin reuptake inhibitor: meta-analysis of efficacy and acceptability. BMJ 1993;306:683-7. Comment in ACP Journal Club 1993;119:45
[5]Wilson K, Mottram P, Sivanranthan A, Nightingale A. Antidepressants for depression in elderly. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000561. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[6]Banerjee S, Shamash K, Macdonald AJ, Mann AH. Randomized controlled trial of effect of intervention by psychogeriatric team on depression in frail elderly people at home. BMJ 1996;313:1058-61
[7]Gerson S, Belin TR, Kaufman A, Mintz J, Jarvik L. Pharmacological and psychological treatments for depressed older patients: a meta-analysis and overview of recent findings. Harvard Review of Psychiatry 1999:7;1-28.
[8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-994490. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2002. Oxford: Update Software
[9]Cuijpers P. Psychological outreach programmes for the depressed elderly: a meta-analysis of effects and dropout. Int J Geriatr Psychiatr 1998;13:41-48
[10]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-983512. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software