Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A szülő psychiatriai betegsége jelentős kockázati tényező a gyermek elmeegészségére vonatkozóan az örökletes faktorok, a betegség közvetlen és közvetett hatásai, és a betegség egyéb elágazásai miatt. A bajok sűrűsödésével a gyermek mentalis egészségének veszélyeztetettsége nő.
A gyermek helyzetét és a szükséges segítséget számításba kell venni a a szülő psychiatriai kezelésénél.
A szülő súlyos psychiatriai crisisében a gyermekeket crisistherapiában kell részesíteni.
Továbbá a psychiatriai betegségen kívül a szülő alkoholizálhat vagy kábítószert fogyaszthat, öngyilkosságot követhet el vagy erőszakos magatartást tanúsíthat, de a másik szülőnek is lehetnek mentalis problémái, és a szülők egymás közötti viszonya is rossz lehet, vagy a családnak anyagi természetű gondjai lehetnek.
A szülő psychiatriai betegsége következtében a gyermeknevelés minősége sérül, és olykor a feltételek nem kedveznek a kielégítő szülővé válásra. Másfelől a schizophreniás anyával együtt élő gyermekek nem szenvednek gyakrabban mentalis betegségben, mint azok, akiket elkülönítettek a schizophreniás anyától és a családtól.
A gyermek mentalis állapotának megítélése szakmai hálózat közreműködését igényli, akik figyelembe veszik a napköziotthonos és iskolai személyzet szempontjait is.
Az agy biológiai fejlődése a születés után folytatódik, és a korai interactiók minőségétől függ 5 .
Csecsemőikkel való kölcsönös kapcsolatukban a psychoticus anyák idegesebbeknek és kevésbé gondosaknak bizonyultak, mint a mentalisan egészségesek. Kevesebbet is mosolyognak és kevesebb a szemkontaktusuk és egyéb érintkezési módjuk csecsemőikkel való játékuk közben, és kevésbé érzékenyek kicsinyeik szükségleteit illetően.
Az anyákkal való kölcsönös kapcsolatukban a csecsemők kevesebbet mosolyogtak és kevesebbszer adtak hangot, és kevesebb volt a társas kapcsolatuk vagy a szemkontaktusuk az anyákkal.
A félénkség hiánya a csecsemőben összefügghet az anya idegességével vagy bizonytalanságával, vagy a kellemetlen étkezési helyzetekkel és a csecsemő sírásával.
Az egyéves csecsemő megzavart érzelmi kötődése anyjához a korai kölcsönös kapcsolat negatív vagy szétágazó természetére utal.
Az anya súlyos és visszatérő depressiója, valamint jelentősen csökkent működőképessége és önsegítő készsége nagy veszélyt jelent a gyermek részére, különösen a gyermek korai éveiben.
Azok az anyák, akik gyermekeiket depressio miatt viszik vizsgálatra, gyakran maguk is depressiósak, vagy más, gyakran elhanyagolt mentalis problémákkal küszködnek.
Az étkezési zavarban szenvedő anyák az egészséges anyáktól eltérő módon táplálják csecsemőiket, és feltehető, hogy ezek a kóros etetési szokások a gyermekeknél, különösen a leányoknál hozzák felszínre az étkezési zavarokat .
A psychoticus anya és csecsemője kapcsolatának minőségét mindig fel kell mérni, és segítséget kell nyújtanianya–gyermek psychotherapia, psychoeducativ tanácsadás formájában, és lehetőség szerint mihamarabb gondozó felügyeletet kell biztosítani. A helyzet szoros követést igényel.
Az anya és gyermeke részére psychiatriai osztályon anya–gyermek ágy biztosítható, vagy találkozhatnak psychiatriai járóbeteg kisgyermekek kezelésére szolgáló munkacsoportban. Szükség esetén a kisbabát gyermekotthon csecsemőrészlegére helyezhetik, az anya pedig intensiv napi együttműködési therapiában vehet részt.
A másik szülő támogatása a gyermekgondozás felelősségébe való bevonással történhet, az anyának pedig kell egy olyan közvetítő személy, akivel szükség esetén kapcsolatba léphet.
Szakértőnek kell felmérni a nevelés kielégítő voltát, a gyermek mentalis egészségének biztosítására.
a csecsemő visszahúzódó, nem mutat érdeklődést a kapcsolatban, nem lehet vele érintkezésbe lépni.
a csecsemő nyomott hangulatban van, közönyös, sokat sír, gondozatlan.
a csecsemő testi egészsége és fejlődése veszélyeztetett.
az anyai nevelés működési szintje elégtelen.
az anya hozzáállása ellenséges, és a kapcsolat visszaéléses jellegű.
az anya kölcsönös kapcsolatképző és beleérző képessége, valamint a gyermek szükségleteit felismerő készsége nem megfelelő.
az anya ismétlődően kórházba kerül a gyermek korai éveiben.
az anya kórházi kezelése idején a gyermeket inkább intézetben kell tartani, és nem gondozó családnál elhelyezni.
a mentalisan beteg anyának nincs segítő hálózata.
a betegség tünetei közvetlenül érintik a gyermeket.
a kapcsolat a beteg anyával kuszává vagy túl erőssé válik, és a gyermek a panaszok tárgya (például ellenségesség).
a szülőnek gondjai vannak a kapcsolataival vagy egyéb dolgokkal.
a gyermek alapvető ellátási lehetőségei csökkentek.
nincs a gyermekhez közelálló felnőtt, illetve kielégítő segítő hálózat.
a gyermekre túl sok felelősség hárul a családban, és magára marad.
a gyermek kifejezett mentalis tüneteket mutat (micropsychoticus elmeállapot, téveszmék, osztozás a felnőtt psychoticus világában, depressio, öngyilkosságról beszélés).
a szülő öngyilkosságot kísérelt meg vagy követett el.
a szülő betegsége súlyos és idült.
a szülő betegségének problémái vagy panaszai közvetlenül a gyermekre irányulnak
a családban erőszak, szerrel való visszaélés, vagy a gyermekkel való sexualis visszaélés igazolható.
a gyermek szülői szerepre kényszerül a lehetőségein túlmenően.
A psychiatriai beteg családját gyermek–szempontú családvizsgálatnak kell alávetni, amelyben a gyermek helyzetét, a szülő lehetőségeit, valamint a gyermek igényét a segítségre kell értékelni. A családot közvetlenül családtherapiában lehet részesíteni az erre szakosodott osztályon, a gyermeket pedig szükség esetén gyermekpsychiatriai szakorvoshoz lehet utalni. A családban traumás események is előfordulhatnak.
Amennyiben a gyermek részt vesz a szülő téveszmés világában, ajánlott elkülönítésük 2 . Egyes gyermekek szülői szerepre kényszerülnek, és viselik a családon belül a felelősség terhét.
A gyermeket tájékoztatni lehet a szülő betegségéről, a családtagok vétkességét kisebbíteni lehet, a gyermek szülőpótló szerepe csökkenthető, és a támogató hálózat mozgósítható a gyermek segítésére.
Az elérhető szolgálatoktól függően a család otthoni segítséget kaphat, családi szociális munkás segítségét igényelheti a gyermek támogatására, állandó napközis ellátást szervezhetnek, támogatásként segítő család vagy segítő személy jöhet szóba az idősebb gyermek számára a szociális intézmények közreműködésével. A gyermek támogatást kaphat kedvenc időtöltéseiben is.
[1]Kauffman C,Grunebaum H,Cohler B,Gamer E,: Superkids: Competent Children of psychotic Mothers. Am J Psychiatry 1979;136:11
[2]Mentjox R,van Houten, C A G,Kooiman C G: Induced Psychotic disorder: Clinical aspects, Theoretical considerations and Some Guidelines of Treatment. Comprehensive psychiatry 1993;34:120-126
[3]Ferro T, Verdeli H, Pierre F, Weissman MM. Screening for depression in mothers bringing tehir offspring for evaluation or treatment of depression. Am J Psychiatry 2000;157:375-9.
[4]Agras S, Hammer L, McNicholas F. A prospective study of the influence of eating-disordered mothers on their children. Inj J Eat Disorder 1999;25:253-62.
[5]9. Zhang,L.,Xing,G.,Levine,S.,Post,R&Smith,M. Maternal deprivation induces neuronal death. Society for Neuroscience Abstracts. 1997;23:1113.