Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A lehangoltság érzése serdülőkben gyakori: mindazonáltal a legtöbb esetben ez az ifjúkori növekedés és fejlődés átélésének szabályosnak tekinthető módja.
A serdülő depressiójának megítélésében figyelembe kell venni a fiatal ember adott fejlődési fokát, és azokat az életeseményeket, amelyek befolyásolhatják a hangulatát 1 .
A serdülő depressiója különböző tünetekben nyilvánulhat meg, eltakarhatják például szenvedélyes időtöltések, melyeket fanatikusan végez, vagy alkalmazkodási zavarok jelentkezhetnek (például ellenkezés, lopás, szerrel való visszaélés). Jellegzetes, hogy a fiatal személy depressiója csak akkor nyilvánvaló, ha beszél róla 2 .
A depressiós serdülő gyakrabban dohányzik, fogyaszt kábítószert és alkoholt, mint a többi fiatalkorú.
A serdülő depressiója psychiatriai zavarnak tekintendő, melyet komolyan kell venni és megfelelően kezelni.
Népességi vizsgálatok szerint a súlyos depressio előfordulási gyakorisága (Major Depressiós Zavar (általánosan elfogadott) a DSM–III–R–ben) 3.4%, az enyhe elhúzódó depressióé (Dysthymia DSM–III–R) 3.2%, valamint a súlyos depressio egész életidőre vonatkozó előfordulási gyakorisága 13% 3 . A depressiós állapotok egyértelműen gyakoribbak leányokban, mint fiúkban. Különböző vizsgálatok szerint a depressiósok mintegy 40%–ában mutatkozik egyéb psychiatriai betegség is.
A serdülők súlyos depressiója megnövekedett öngyilkossági kockázattal jár együtt. Halál utáni vizsgálatok szerint az öngyilkosságot elkövetett serdülők 51–80%-ában volt kimutatható, hogy súlyos depressióban szenvedtek. Az önpusztítás kockázata fokozott, ha a depressióval szerrel való visszaélés és aszociális magatartás jár együtt 4 .
A depressio kifejlődését elősegítő tényezők részleteiben még nem ismertek, de mind szociodemográfiai factorok, mind megterhelő életesemények összefüggését kimutatták a depressióval. A depressiós serdülőknél megfigyelhetőek a szegényesebb szociális készségek társaikhoz viszonyítva, továbbá önmagukat másoknál negatívabbnak látják.
Klinikai szintű depressio kifejlődésének nagyobb a kockázata, ha egyéb családtagok súlyos depressióban, vagy bipolaris affectiv zavarban szenvedtek 5 .
A szabályos fejlődéssel járó psychiatriai panaszok múló jellegűek, nem kapcsolódnak közvetlen vagy közvetett önpusztításhoz, és a fiatal személy működési képességei nem károsodnak.
Fontos különbséget tenni a serdülőknél rendszerint megjelenő lehangoltság érzés és a kóros depressio között.
Levertség és veszteség érzése, sírás
Váltakozó hangulat: szomorúság–gyűlölet–öröm
Az önbecsülés hirtelen változásai
Alkalmi aggodalmak a testi megjelenéssel kapcsolatban
Enyhe testi tünetek
Alkalmi alvászavarok
Váltakozó alkalmazása primitív (például visszautasítás, mások hibáztatása, különválás) vagy érett (a visszautasítás ésszerű indoklása) védekező mechanizmusoknak.
A társas kapcsolatok nem sérülnek, hasonlóképpen az ételek és a kedvtelések élvezete sem, és képes szerelembe esni.
Búskomorság, unalom, üresség érzése vagy állandó ingerlékenység
Szabályozatlan érzelmi kitörések
Összpontosítási nehézségek
Értéktelenség érzése és szégyenérzés, olykor valószerűtlen bűnösségérzés
Halállal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági elképzelések, öngyilkossági tervek
Alvászavarok (elalvási nehézségek, kora reggeli éberség, álmatlanság, lidérces álmok)
Testsúly ingadozás
A saját testtel való hypochondriás jellegű foglalkozás
Fájdalom és különféle testi panaszok
Csökkent örömérzési képesség bármivel kapcsolatban
Kevesebb és szegényesebb kapcsolattartás másokkal
Többnyire primitív védekezési mechanizmusok
Utalások 6 .
A fáradékonyság, fásultság stb. testi okait ki kell zárni.
A depressiós serdülő vizsgálatakor szem előtt kell tartani, hogy a fiatal személynek negatív lehet az önmagáról alkotott véleménye, és nehezére eshet, hogy idegennel beszéljen. Időt kell szánni a beszélgetésre, és közvetlen kérdéseket kell feltenni, amelyek lehetővé teszik a tisztázni a panaszok fennállásának idejét és természetét, és azok hatását a mindennapi életre. A tanulmányokra, a kedvtelésekre és a barátokkal töltött időre vonatkozó kérdések fontosak. Az önpusztító gondolatokat érintő kérdéseket külön kell feltenni, mivel azok közvetlen beavatkozást tehetnek szükségessé.
A panaszokra vonatkozó szerkesztett kérdőív, a Beck Depression Inventory (BDI) alkalmazásával a depressio súlyossága megítélhető. A BDI hasznos szűrési módszer a depressio felderítésére, de olykor álpozitív eredményekre vezet.
Amennyiben a serdülő depressiója elhúzódó, vagy súlyos depressio, illetve önpusztítási szándék jelei figyelhetők meg, a fiatal személyt serdülőkre vszakosodott psychiatriai intézménybe kell utalni vizsgálatra.
A serdülőt azonnal be kell utalni, amennyiben öngyilkossági veszély áll fenn. Szaktanács kérése telefonon a megfelelő intézménytől hasznos lehet a vizsgálat menetében.
Az enyhe depressiv állapotok és a gyászreactiók az alapellátásban kezelhetők.
Az alapellátásban a serdülőt támogató beszélgetésekkel lehet kezelni. Szükség esetén időlegesen gyógyszereket is lehet alkalmazni a panaszok enyhítésére, például altatókat vagy szorongásoldókat, igen rövid ideig; ha azonban a panaszok nem enyhülnek, és a fiatal ember működőképessége tovább csökken, szakorvosi vizsgálat válhat szükségessé (fennáll a telefonos szaktanácskérés lehetősége).
A súlyos depressio kórismézését, a kezelés megtervezését és utánkövetését szakellátó egységben kell végezni. Mivel a korai kezdetű depressiv állapotok (20 éves életkor előtt) jelentős hányada súlyos depressiós állapotba megy át, alapvetően fontos a tartós kezelés biztosítása, hogy védelmet nyújtson a fennálló egyéb mentalis zavarokkal szemben is 5 , 7 , 8 .
A serdülőket elsősorban egyénileg kell kezelni, azonban a szoros együttműködés a szülőkkel, és a szülőket támogató intézkedések lényeges részei a kezelésnek. Gyakran a rehabilitatio is szükségessé válik (például nevelés, szociális támogatás).
Tudományos bizonyíték támasztja alá a rövid cognitiv–magatartási therapiák hatékonyságát serdülők enyhe és közepesen súlyos depressiójának kezelésében, ugyanakkor a súlyos depressiós állapotokra ez nem érvényes.
Az interpersonalis psychotherapia is hatásosnak mutatkozott a serdülők depressiójának kezelésében, főleg a szociális tevékenységet és az önbecsülést javítja 27 .A tartós therapiákra vonatkozó ellenőrzött vizsgálatok nem állnak rendelkezésre 9 .
A szülőkkel kapcsolatos megoldatlan ellentétek befolyásolják a gyógyulást a súlyos depressióból 10 .
A serdülőkori depressio gyógyszeres kezelést is igényelhet, a panaszok enyhítésére, a működőképesség megőrzésére, és egyes esetekben a therapia egyéb formái bevezetésének az elősegítésére. Ellenőrzött vizsgálatokkal nem lehetett bizonyítani, hogy a tricyclicus antidepressansok hatékonyabbak a placebónál és serdülőknek nem javalltak. Ezzel szemben a selectiv serotonin–újrafelvétel gátlók előnyösnek bizonyultak, legalábbis a súlyos depressiók kezelésében, de további kutatási adatokra van szükség 11 , 12 , 13 . A gyógyszeres kezelés megkezdésekor az orvosnak gondosan ellenőriznie kell a gyógyszer hatásait és mellékhatásait. A gyógyszert ajánlott legalább 4–6 hónapig alkalmazni.Amennyiben a serdülőnek maniás vagy hypomaniás szakaszai is vannak, vagy a családi kórelőzményben bipolaris affectiv zavar szerepel, SSRI gyógyszerekkel nem lehet kezdeni a therapiát, vagy ha igen, antipsychoticus gyógyszert kell egyidejűleg adni. Az elkezdést és a követést tervszerűen kell végezni 14 .
Electroconvulsiv therapia mind gyermekek, mind serdülők esetében hatásos lehet.
[1]Mufson L, Firbanks J. Interpersonal psychotherapy for depressed adolescents: A one-year naturalistic follow-up study. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1996;35:1145-1155
[2]Windle RC, Windle M. An investigation of adolescents' substance use behaviors, depressed affect and suicidal behaviors. J Child Psychol Psychiatry 1997;38:921-929
[3]Feehan M, McGee R, Nada Raja S, Williams SM. DSM-III-R disorders in New Zealand 18-years-olds. Australian and New Zealand J Psychiatry 1994;28:87-99
[4]Marttunen M. Adolescent suicide in Finland. Publications of the National Public Health Institute. KTL A2. T-Print Ky, Hyvinkää 1994
[5]Kovacs M, Feinberg TL, Crouse-Novak M, Paulauskas SL, Pollock M, Finkelstein R. Depressive disorders in childhood II. A longitudinal study of the risk for a subsequet major depression. Arch Gen Psychiatry 1984;41:643-649
[6]Diagnostic and statistical manual of mental disorders (3th ed.) DSM-III-R. Am Psychiatric Association, Washington, DC 1987
[7]Birmaher B, Ryan ND, Williamson DE, Brent DA, Kaufman J. Childhood and adolescent depression: A review of the past 10 years. Part II J Am Child Adolesc Psychiatry 1996;31:1575-1583
[8]Harrington R, Fudge H, Rutter M, Pickles A, Hill J. Adult outcomes of childhood and adolescent depression. Arch Gen Psychiatry 1990;47:465-473
[9]McCauley E, Myers K, Mitchell J, Calderon R, Schloredt K, Treder R. Depression in young people: Initial presentation and clinical course. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1993;32:714-722
[10]Birmaher B. Brent D, Kolko D, Baugher M, Bridge J, Holder D, Iyengar S, Ulloan R. Clinical outcome after short-term psychotherapy for adolescents with major depressive disorder. Arch Gen Psychiatry 2000;57:29-36
[11]Emslie GJ, Rush J, Weinberg WA, Kowatch RA, Hughes CW, Carmody T, Rintelman J. A double-blind, randomized, placebo-controlled trial of fluoxetine in children and adolescents with depression. Arch Gen Psychiatry 1997;54:1031-1037
[12]Leonard HL, March J, Ricler KC, Allen AJ. Pharmacology of the selective serotonin reuptake inhibitors in children and adolescents. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1997;36:725-736
[13]Sallee FR, Vrindavanam NS, Deas-Nesmith D, Carson SW, Sethuraman G. Pulse intravenous clomipramine for depressed adolescents: double-blind, controlled trial. Am J Psychiatry 1997;154:668-673
[14]Kutcher S. Practitioner review: The pharmacotherapy of adolescent depression. J Child Psychol Psychiatr 1997;38:755-67
[15]Brown BA, Lewinsohn PM, Seeley JR, Wagner EF. Cigarette smoking, major depression, and other psychiatric disorders among adolescents. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1996;35:1602-1610
[16]Roberts RE, Lewinsohn PM, Seeley JR: Screening for adolescent depression: A comparison of depression scales. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1991;30:58-66
[17]Harrington R, Whittaker J, Shoebridge P, Campbell F. Systematic review of efficacy of cognitive behaviour therapies in childhood and adolescent depressive disorders. BMJ 1998;316:1559-63
[18]Marcotte D. Treating depression in adolescence: a review of the effectiveness of cognitive-behavioural treatments. A Youth Adolescence 1997;26:273-283
[19]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-988532. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software
[20]Harrington R, Whittaker J, Shoebridge P. Psychological treatment of depression in children and adolescents: a review of treatment research. Br J Psychiatr 1998;173:291-298
[21]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981790. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software
[22]Reinecke MA, Ryan NE, DuBois DL. Cognitive-behavioural therapy of depression and depressive symptoms during adolescence: a review and meta-analysis. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry 1998;37:26-34
[23]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-983371. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software
[24]Hazell P, O'Connell D, Heathcote D, Robertson J, Henry D. Efficacy of tricyclic drugs in treating child and adolescent depression: a meta-analysis. BMJ 1995;310:897-901
[25]Rey JM, Walter G, Half a century of ECT use in young people. Am J Psychiatr 1997;154:595-602
[26]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970633. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[27]Asarnow J R, Tompson MC. Depression in Youth: Psychosocial Interventions. Journal of Clinical Child Psychology 2001; 30:33-47.