Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A pánikbetegség viszonylag idült lefolyású és nagy visszaesési veszéllyel jár azok számára, akiknek a tünetei hullámzást mutatnak.
A pánikrohamok során a gondolati feldolgozás fontos szerepet játszanak a beteg félelmének és szorongásának erősségi szintjében.
Mind a gyógyszeres, mind a cognitiv magatartási therapia sokkal hatékonyabb, mint a placebo vagy a kontroll–kezelés.
Antidepressansok és in vivo szoktatás együttes alkalmazása felülmúlja azokat az egyéb therapiákat, amelyeket az agoraphobiás pánikbetegek rövid távú kezelésére alkalmaznak
A pánikbetegség megfelelő kórismézése.
A depressio és az öngyilkossági veszély, vagy az alcoholabusus felismerése, melyek gyakran együttjárnak a pánikbetegséggel.
A pánikbetegség kezelése és a panaszok enyhítése, amennyire csak lehetséges.
A pánikbetegség előfordulási gyakoriságát 3–4%-ra becsülik 1 .
A pánikbetegség gyakran kapcsolatos agoraphobiával.
A pánikbetegség előfordulási gyakorisága kétszer nagyobb nőkben, mint férfiakban.
Gyakran kezdődik serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban, de olykor akár gyermekkorban is.
A betegek mintegy 30%–a gyógyul teljesen, de a visszaesések gyakoriak. Egyes maradványtünetek 40–50%-ban észlelhetők. A betegek mintegy 20%-a súlyosan és chronicusan érintett marad.
A felnőtt pánikbetegek 25%–ának volt gyermekkorban iskolaszorongása.
A betegnek legalább 4 pánikrohama van egy hónapon belül.
A pánikrohamok nem kapcsolódnak sajátos helyzethez vagy bizonyos körülményekhez, és előre nem jósolhatók meg.
A pánikrohamok nem társulnak testi betegséghez.
A tünetek legnagyobb erősségüket 10 percen belül érik el.
Az alábbi panaszok közül legalább négy jelen kell legyen, melyek közül egy az (a)–tól (d)–ig felsoroltak között kell legyen:
(a) szívdobogásérzések, kalapáló szívműködés vagy felgyorsult szívritmus
(b) izzadás
(c) reszketés vagy remegés
(d) szájszárazság
(e) légzési nehézség
(f) fulladásérzés
(g) mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
(h) hányinger vagy gyomortáji fájdalom
(i) szédülésérzés, bizonytalan gyengeségérzés vagy ájulásérzés
(j) derealizációs vagy deperszonalizációs érzések
(k) félelem az önuralom elvesztésétől, a megbolondulástól vagy az eszméletvesztéstől
(l) halálfélelem
(m) meleg kivörösödések vagy hidegrázások
(n) zsibbadás vagy bizsergésérzés
Egyéb psychiatriai betegségek
phobiás zavarok, generalizált szorongásos zavar, depressio
Szív– érrendszeri betegségek
anaemia, tachyarrhythmia, angina pectoris
Endocrin zavarok
hyperthyreosis, hyperglycaemia (Lásd: ebm00480) menopausa
Légúti megbetegedések
asthma, hyperventilatio, tüdőembolia, tüdőödéma
Neurologiai betegségek
agyi érrendszeri zavarok (Lásd: ebm00749) epilepsia, TIA
Megvonási tünetek
alcohol, coffein, amphetaminok
Pánikrohamot válthat ki az asthma kezelésére használt beta2–sympathomimeticumok túl nagy adagja.
Phaeochromocytoma: a rohamokat kipirulás, szívdobogásérzés és jelentős vérnyomásemelkedés jellemzi.
Testi vizsgálat
Serum TSH, EKG
Egyéb vizsgálatok (vérsejtszám, vércukor, serum calcium) szükség szerint, vagy neurologiai szakvizsgálat kérése
Fontos az öngyilkossági veszély felmérése
Kombinált gyógyszeres kezelésés psychotherapiagyakran szükséges.
Támogató magatartás, bátorítás és a helyzet (valamint a testi panaszok ártalmatlanságának) a megbeszélése a beteggel jó hatású.
Az esetleg kapcsolódó alcoholabusus kezelést igényel, például mini-interventióval (Lásd: ebm00891) . Alkohol rontja a pánikpanaszokat.
A kezelés hatásai hosszan tartóak .
Hivatkozás 2
Az SSRI-k a választandó szerek; hatásosak és biztonságosak
A választandó szerek közé tartozik a citalopramescitalopramfluoxetin, fluvoxamin, paroxetin és sertralin.
A major depressio kezelésére használják, de fél adaggal (például 10 mg citalopram/nap) kell kezdeni, mivel a pánikbetegek érzékenyek a lehetséges mellékhatásokra.
Visszatérő tünetek esetén hosszabb megelőző kezelés indokolt.
Clomipramin
A kezdő adag 1 x 10 mg, fokozatosan emelve.
Az adag ugyanaz vagy kisebb, mint a major depressio kezelésében alkalmazott: 100–200 mg/nap.
A hatás 2–4 hét után észlelhető.
A kezelés kezdetén a panaszok fokozódhatnak.
Anticholinergiás mellékhatások vagy súlygyarapodás gyakoriak.
Alkoholisták számára nem alkalmas. A kezelés kezdetén együtt adható például SSRI-kkel. Fokozatosan csökkentés után később el kell hagyni.
Alprazolam
Kezdő adag 3 x 0.25 mg
Fenntartó kezelés 1.5–4 mg
Lassan kell csökkenteni: hetenként 0.25 mg-mal
Amennyiben a fokozatos csökkentés nem sikerül, clonazepamra kell áttérni, ami könnyebben csökkenthető.
Clonazepam
Kezdő adag 2 x 0.5 mg
Fenntartó kezelés 1–4 mg
A cognitiv psychotherapia hatékony,a cognitiv átformálást is beleértve.
Szoktatás in vivo
Önsegítő csoportok, relaxatio, nevelés
Rehabilitatiós kezelések
Hivatkozás 3
A szorongásos zavarok gyakran fordulnak elő társbetegségként a pánikbetegségben.
Genetikai tényezők szerepet játszanak a pánikbetegség kialakulásában.
Egyes bizonyítékok a cognitiv-viselkedési kezelések hatékonyságára utalnak társasági phobiában, de a vizsgálatok minőségével kapcsolatos problémák az egyértelmű következtetések levonását nem teszik lehetővé.
[1]Angst J. History and epidemiology of panic. Eur J Psychiatr 1995;10(suppl 2):57-59
[2]Mavissakalian MR. Antidepressant medication for panic disorder. In: Mavissakalian MR, Prien RF (eds.). Long-term treatment of anxiety disorders, s. 221-240. American Psychiatric Press 1996
[3]Barlow DH, Brown TA. Psychological treatments for panic disorder and panic disorder with agoraphobia. In: Mavissakalian MR, Prien RF (eds.). Long-term treatment of anxiety disorders, s. 221-240. American Psychiatric Press 1996
[4]van Balkom AJ, Bakker A, Spinhoven P, Blaauw BM, Smeenk S, Ruesink B. A meta-analysis of the treatment of panic disorder with or without agoraphobia: a comparison of psychopharmacological, cognitive-behavioural, and combination treatments. J Nerv Ment Dis 1997;185:510-516
[5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-971064. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[6]Gould RA, Otto MW, Pollack MH. A meta-analysis of treatment outcome for panic disorder. Clin Psychol Rev 1996(?);15:819-844
[7]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-968034. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[8]Oei TP, Llamas M, Devilly GJ. The efficacy and cognitive processes of cognitive behaviour therapy in the treatment of panic disorder with agoraphobia. Behavioural and Cognitive Psychotherapy 1999;27:63-88.
[9]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-20008184. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2002. Oxford: Update Software
[10]Bakker A, van Balkom AJ, Spinhoven P, Blaauw BM, van Dyck R. Follow-up on the treatment of panic disorder with or without agoraphobia: a quantitative review. J Nerv Ment Dis 1998;186:414-419
[11]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981282. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[12]Boyer W. Serotonin uptake inhibitors are superior to imipramine and alprazolam in alleviating panic attacks: a meta-analysis. Int Clin Psychopharmacol 1995;10:45-49
[13]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-920019. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[14]Taylor S. Meta-analysis of cognitive-behavioural treatments for social phobia. J Behav Ther Exp Psych 1996;27:1-9
[15]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-973122. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[16]Stravynski A, Greenberg D. The treatment of social phobia: a critical assessment. Acta Psychiatr Scand 1998;98:171-181
[17]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981694. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software