Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások
Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Állapítsuk meg, hogy lehet-e a parotitis az egy- vagy kétoldali fültőmirigy duzzanat oka.
Amennyiben gennyes váladék ürül ki a mirigyvezeték nyílásán keresztül vagy bacterialis fertőzésnek egyéb jelei mutatkoznak, akkor antibiotikumot kell adni.
A fluctuáló és fájdalmas egyoldali duzzanat a sialolithiasis jele lehet.
Abban az esetben, ha a duzzanat kétoldali és majdnem tünetmentesen zajlik a folyamat, akkor reumás betegségek vagy egyéb systemás megbetegedés lehet a kiváltó ok.
Amennyiben a beteg 50 éves elmúlt, és a duzzanat lassan növekszik, a rosszindulatú daganat kialakulásának lehetőségét is mérlegelni kell. Ne történjék biopszia, hanem a beteget szakorvoshoz kell utalni.
Abban az esetben, ha a panaszok a nyálmirigyeket érintik, vegyük figyelembe a beteg életkorát és nemét.
A nőknél gyakrabban fordulnak elő a nyálmirigyeket is érintő reumás betegségek, mint a férfiaknál.
A fiatal felnőtteknél általában vírusfertőzés szokott előfordulni.
A középkorú embereknél meszesedés léphet fel a nyálmirigyek vezetékeiben vagy sialadenosisban szenvedhetnek (sialosis).
Az idősebb személyeknél a nyálmirigyben tumor is kialakulhat.
A vizsgálat során bimanuálisan tapintsuk ki a nyálmirigyeket (intraoralisan is!). Jegyezzük meg, hogy az egészséges parotist nem lehet kitapintani, míg a kitapintás közben jelentkező fájdalom általában gyulladásra utal.
Fájdalmas, általában egyoldalon jelentkező duzzanat, mely felett a bőr vörös. Súlyos általános panaszok.
A submandibularis nyálmirigy gyulladása hasonló klinikai állapotot idéz elő.
Kórisme
Gyakori az emelkedett leukocita szám és CRP
A fültőmirigy megnyomásakor a vezetéken keresztül gennyes váladék ürülhet, melyből bacterilológiai vizsgálatot kell végezni.
Kezelés
A súlyos panaszok esetén 750 mg cephalosporint adjunk - 3 × 1,5 g-ot egy héten keresztül i.v.., valamint gyulladáscsökkentő szereket. Amennyiben a panaszok kevésbé súlyosak vagy lassan már múlnak, oralis cephalosporint is adhatunk a betegnek.
Fluctuáló láz; a mirigy kitapintva kemény és az acut fertőzéses szakaszok közötti időszakban is duzzadt marad.
Szakorvosnak kell kezelni.
A leggyakrabban staphylococcusok és streptococcusok okozzák, de az ismétlődő eseteknél a tuberculosis lehetőségét is mérlegelni kell. A submandibularis nyálmirigyek fertőzése is hasonló klinikai képet mutat.
Kórisme
A lázas időszakban a CRP és a leukocyta szám emelkedett
Amennyiben állandósul a mirigyduzzanat, tanácsos biopsiát venni a kórház járóbeteg ellátó szakrendelésén, a tumor vagy a tuberculosis lehetőségének kizárására.
Kezelés
Antibioticus kezelés, mely 1–2 hónapig tart (amoxicillin vagy doxycyclin)
Sokat segíthet, ha enyhén masszírozzuk a mirigyet
A kóreredetnek megfelelő egyéb kezelések.
Lásd ebm00601 .
Ritka azok között a betegek között, akik oltásban részesültek
Egy- vagy kétoldali lehet
A panaszok között szerepel a láz, a fültőmirigy(ek) hirtelen kialakuló lágy duzzanata, mely tapintásra fájdalmas, a spontán fájdalom és a fültőmirigy kivezető csöv(ei)éből ürülő nyálka. A panaszok általában 1–2 héten belül elmúlnak.
A diagnózist a páros vérminta alapján állítják fel.
A meszesedés általában a submandibularis mirigy, vagy (ritkábban) a parotis kivezetőcsövében alakul ki, és csupán egyoldali.
A fájdalom valamint a mirigy és a kivezetőcső duzzanata hirtelen alakul ki, különösen étkezést követően, és néhány órától néhány napig tarthat.
Kórisme
A vizsgálat során a kivezetőcső nyílásánál sárga nyálkövet láthatunk
Szükség esetén ultrahang vizsgálat
Kezelés
Abban az esetben, ha a gyakran tapintással vagy röntgelfelvétellel is kimutatható kövesedés nem távozik el, az a mirigyekben chronicus gyulladást tarthat fenn. A köveket a kivezetőcső kitágításával vagy kórházi körülmények között, a csövön ejtett bemetszéssel távolítják el.
A gyulladásos időszakokban a kezelés antibioticummal történik.
A nyálmirigy(ek)et (leggyakrabban a fültőmirigyet) érintő nem daganatos vagy gyulladásos, kétoldali, diffúz és lassan kifejlődő duzzanat. Tapintásra nem fájdalmas. Ez az állapot fokozatosan csökkent nyálelválasztáshoz vezet (Lásd: ebm00146) .
A sialadenosis kóreredetében többféle ok szerepelhet, a leggyakrabban
rheumatoid sialadenosis (például a Sjögren-syndromában)
sarcoidosissal kapcsolatos sialadenosis
hormonális okok
diabetes.
A kezelés során a systemás betegséget kell gyógyítani, és nem magát a mirigye(ke)t
Általában fájdalmatlan vagy csak enyhe panaszokkal jár. A fültőmirigy régiójában kialakult tumort általában közvetlenül a bőr alatt ki lehet tapintani.
A differenciál diagnózis felállítása szempontjából a fültőmirigy gyulladás és a sialosis közötti legjelentősebb különbség az egyoldaliság és az egyéb szövetektől való jól elkülönülő határvonal, valamint a csomó keménysége.
A duzzanat kialakulhat a mandibularis szöglet mögött, a tonsillaris régió közelében is.
Amennyiben arra gyanakszunk, hogy a duzzanatot tumor okozza, a biopsia nem indokolt: a beteget alaposabb kivizsgálásra klinikára kell utalni a fül-orr-gégészeti vagy a szájsebészeti osztályra.
A nyálmirigy daganatok kb. 80%-a jóindulatú.
