Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A hordeolum elkülönítése az ocularis terület súlyosabb fertőzéseitől.
A panaszok enyhítése antibiotikumos szemcseppel, valamint szükség esetén a hordeolum tűvel végzett bemetszésével.
A chalazion a szemhéjon fejlődik ki a Meibom-mirigyek elzáródása és a secretum mirigyen belüli felhalmozódása következtében. Átalakulhat hordeolummá.
A hordeolum a külső mirigyek (Zeis- és Moll- mirigyek) vagy a szemhéj mélyebben fekvő mirigyeinek (Meibom-mirigyek) fertőzése.
Kórokozója általában a Staphylococcus aureus.
A chalazion lassan fejlődik ki, az enyhe szemhéj erythemán kívül más panaszt nem is okoz. 20-40 éves kor között a leggyakoribb.
Hordeolum esetén az egész szemhéj megduzzad, vörös és fájdalmas. Egy érzékeny hely tapintható a szemhéjban.
Néhány nap múlvagennyes tályog képződik. A fájdalom a hordeolum kifakadásakor csillapodik.
Dacryocystitis, dacryoadenitis és orbitalis phlegmone lehetőségére kell gondolni. Ezek mindegyike ritkább és fájdalmasabb, mint a hordeolum.
Dacryoadenitisben a fájdalmas terület a lateralis, dycryocystitisben a medialis szemzúgban van.
A chalazion szinte minden esetben magától meggyógyul. Kezdetben azonban növekedhet, és hónapokig változatlan maradhat. Rövid ideig antibioticumos és hydrocortisonos szemcsepp használható. Amennyiben a chalazion hosszú ideig zavaróan nagy marad, a szemészorvos eltávolíthatja a mirigy bennékét és kimetszheti annak tokját. Meg lehet próbálkozni az elváltozásba injectiózott triamcinolonnal.
A hordeolum kezelése helyi antibiotikumosszemcseppből áll. A tályog tűvel vagy idegentest fogóval metszhető be.