Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Megkell tanulnunk, hogy iridocyclitisre kell gyanakodni, ha a betegnek photophobiája van, vagy fáj a szeme vagy helyileg érzékeny, és az ilyen betegeket szemészhez kell küldeni.
Gondolni kell a kórkép lehetőségére chronicus juvenilis arthritises gyermekekben (néha egyetlen ízület, pl. az egyik ujj érintett csak), még akkor is, ha a szemek épnek tűnnek.
Fel kell ismerni és kezelni kell az iridocyclitisre hajlamosító tényezőket (felső légúti, fogászati- és fogínyfertőzések, sarcoidosis, Still-betegség, spondylitis ankylopoietica, más seronegatív spondylarthropathiák, intestinalis fertőzések és diabetes mellitus).
Ellenőrizni a gyógyulást, hogy megelőzzük a chronicussá válását és a szövődményeket (glaucoma, cataracta).
Rávenni a beteget arra, hogy kezeltesse a szembetegségét, valamint (HLA-B27 pozitivás és fertőzések esetén) kezeltesse és előzze meg a hajlamosító tényezőket, hogy ne alakulhassanak ki szövődmények.
Az acut iridocyclitis incidenciája 12/100000/év (az összes uveitisé 20/100000/év).
Döntően fiatal felnőtteket érint.
Ritka gyermekekben (kivétel a chronicus juvenilis arthritis) és idősekben (kivétel a herpes zoster fertőzés, a vasculitis és a lymphoma).
Az acut iridocyclitis hajlamos kiújulni. Gyakran egyszerre csak az egyik szemen alakul ki, majd átterjed a másikra.
Bárhol előforduló fertőzéses góc provokálhatja az iridocyclitist (elsősorban HLA-B27 pozitív emberekben, a Yersinia enterocolitica, a Salmonella, a Campylobacter, a Klebsiella, a Shigella vagy a Chlamydia(D és E immuntípus)), vagy az alábbi systemás betegség valamelyikének manifestatiója lehet:
spondylitis ankylopoietica
sarcoidosis
juvenilis rheumatoid arthritis, különösen kisgyermekek oligorathritise (chronicus, tünetmentes iridocyclitis)
Behçet-kór (HLA-B51 egyénekben)
systemás fertőzések, így a herpes vírusok, a Lyme-kór (Borrelia burgdorferi) Toxoplasma, Toxocara, HIV, syphilis
sinusitis
a foggyökér fertőzései
intestinalis fertőzések
1-es és 2-es típusú diabetes mellitus.
Társulhat az elülső rész fertőzéseivel, pl. keratitisszel, vagy traumával, így hosszú ideje bent lévő cornealis idegentesttel vagy szemcontusióval.
Sokan egyébként egészségesek, és nem derül ki a háttérben álló ok (idiopathiás folyamat).
Diabetesesben az iridocyclitis lehet az első tünet, ami a diagnózis felállításához vezet. 2-es típusú diabetesben gyakran vannak szemfenéki elváltozások, s ezért fontos tág pupillák mellett vizsgálni a fundusokat.
Tompa szemfájdalom
Photophobia (könnyezés, blepharospasmus)
Pericornealis belövelltség (hiányozhat is)
Látászavar (kezdetben a látás ép lehet)
Váladékozás vagy idegentest érzés nincs
Szinte minden esetben egyoldali (kivéve akkor, ha systemás betegséghez társul)
A pupilla gyakran mioticus
Hosszan fennálló gyulladásban az iris a lencse elülső felszínére tapadhat (synechiae posterior).
A három tünet (fájdalom, photophobia vagy pericornealis belövelltség) bármelyike indokolja az iridocyclitis gyanúját.
Az ilyen beteget 24 órán belül szemészhez kell irányítani. A diagnózist mikroszkópos vizsgálattal erősítik meg (sejtek és gyulladás az elülső csarnokban), mivel a nem specifikus irritatio kezelése steroidos szemcseppel maradandó károsodást okozhat (társuló herpeses keratitis!).
Visszatérő iridocyclitisben szenvedő beteg, ha betegsége jól ismert, saját maga is elkezdheti a kezelést mydriaticummal, de tanácsoljuk neki azt, hogy 24 órán belül keresse fel szemészét. Az azonnal alkalmazott mydriaticum, a steroidhoz hasonlóan, jótékony hatású, és lerövidítheti a betegséget. A betegnél mindig lehet mydriaticum szemcsepp.
Speciális esetekben (pl. messze van a szemész), az általános orvos is megkezdheti a visszatérő iridocyclitises beteg kezelését. Konzultáljunk szemésszel, és nagyító segítségével vizsgáljuk meg a corneát, nem festődik-e fluorescens anyaggal, így kizárható a corneafekély és a keratitis (l. keratitis dendritica). Néhány napon belül stervezzük meg a szemészeti konzíliumot.
A laboratóriumi vizsgálatokat a beteg anamnesise határozza meg; rutin vizsgálat nincs.
Mellkasröntgen, ha sarcoidosisra van gyanú (kétoldali acut iridocyclitis)
Orrmelléküreg-röntgen, ha sinusitises panaszai vannak
Vizsgálatok Chlamydia és intestinalis fertőzések irányában
Ízületi panaszok vagy hátfájás esetén utaljuk a beteget reumatológushoz.
A diagnózis megerősítése után kell elkezdeni.
Lokálisan corticosteroidos, pl. dexamethasonos szemcsepp: kezdetben 1–2 óránként, majd naponta 4–6 alkalommal 1 csepp. Éjszakára steroidos kenőcs.
Hosszú hatású cycloplegiás szer, pl. atropin vagy scopolamin, naponta 1–2-szer 1 csepp.
A kezelést ugyanilyen gyakorisággal (sterodos cseppek) az első kontrollvizsgálatig kell végezni – amire rendszerint az első héten kerül sor – majd a terápiás válasznak megfelelően kell folytatni.
Súlyos iridocyclitisben (fibrin, vagy akár hypopyon az elülső csarnokban, fokozott intraocularis nyomás, hátsó synechiák) kórházi felvételre és a paraocularis steroid injectióra vagy a per os steroidra lehet szükség.
Ha a betegség gyakran újul ki, rheumatoid arthritisben meg lehet próbálkozni a prophylacticus sulphasalazin kezeléssel.