Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Az episcleritis ritka, mivel a sclerában kevés az ér, és a conjunctiva megvédi a külső irritatiótól. A gyulladás szinte minden esetben endogen, és a sclera betegségei hasonlítanak a kötőszöveti betegségekre.
A sclera külső, vascularis és laza rétegét hívják episclerának. Az episcleritis gyakoribb, mint a scleritis.
Az episcleritis kötőszöveti betegség tünete lehet, de társulhat allergiákhoz is.
A beteg panaszmentes, vagy enyhe szemfájdalma van.
Az episcleritis megoszlása lehet nodularis, szektorra kiterjedő vagy diffúz. Nodularis gyulladásban vörös csomó jelentkezik a conjunctiva alatt, szektor episcleritisben a pír egy szektorban terjed a cornea széléig, diffúz formában pedig az episclera a cornea körül vörös.
A diffúz episcleritis-szel társuló enyhe iritis differenciáldiagnosztikai problémát jelenthet. Iritisre kell gondolni, ha a szem fényérzékeny, vagy a látásélesség romlott.
Az episcleritis maradvány nélkül gyógyul, a scleritis azonban a sclera hegesedéséhez vezet, mely a sclera kékes atrophiájaként mutatkozik a conjunctiva alatt.
Az episcleritist non-steroid gyulladáscsökkentővel, pl. indomethacinnal kell kezelni (3 x 25–50 mg). Alkalmazható lokális non-steroid gyulladáscsökkentő szemcsepp is, pl. diclofenac. E szerek gyorsítják a gyógyulást.
A beteg tartózkodjék a huzattól és a melegtől, ezek ugyanis késleltetik a gyógyulást.
Ha a gyulladás elhúzódó, a beteget szemészhez kell utalni, steroid kezelés mérlegelésére.
A scleritist szakorvosnak kell kezelnie.