Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A fizikális vizsgálat legyen az első lépés a pajzsmirigyműködés kivizsgálásában (a pajzsmirigy stimuláló hormon, a TSH mérésével együtt)
Az alábbilabordiagnosztikai sémát ajánlatos követni:
A TSHmérése azelsődleges vizsgálat,
további vizsgálatokat akkor végzünk, ha
zavaró tényezők nehezítik a diagnózist,
egymásnak ellentmondó eredményeket kapunk, vagy
valamely pajzsmirigybetegség igazolódik ( a TSH-értékkóros).
A szűrést mind a hypo-, mind a hyperthyreosis irányában az alapellátásban dolgozó orvos is elvégezheti.
A méréssel kimutatható a subclinicus primerhypothyreosis is (emelkedett TSH, a szabad T4 még normál tartományban).
Ha a TSH koncentrációja meghaladja a 10 mU/ l-t, mindenképpenszükséges akezelés . (Obstruktív tüdőbetegségben vagy angina pectorisban szenvedők kezelése külön megfontolás tárgya legyen.)
Amennyiben a TSHkoncentrációjatöbb mérés során is enyhén emelkedett (5–10 mU/l ), és a betegnek hyperthyreosisra utaló panaszai vannak, próbaképpen kezdjük meg a thyroxin-kezelést ( 50–100 ?g/nap adagban); a kezelés 6 hónapig tartson. L. a (Lásd: ebm00514) cikket.
A következő állapotokbana nagyon alacsony TSH-koncentráció nem jelent mindig hyperthyreosist:
kezeltGraves-(Basedow-) kór
normofunkciós göbös golyva és egyes autonóm adenomák
bizonyosszisztémás betegségek
egyes gyógyszerek,pl. nagy dózisban adott kortikoszteroidok.
Hyperthyreosisban, ha heterophil antitestek vannak jelen, a TSH a normál tartományban maradhat.
Hátrányok
A TSH mérése önmagában nem derít fényt a ritkábban előforduló, hypophysis-eredetű hypothyreosisra. Ezen esetekben a panaszok és tünetek gyakran enyhébbek; az első jel általában a gonadotropin-hiány.
Nem tájékoztat a szabad hormonszinteket (T4 vagy T3) illetően.
Súlyos szisztémás betegségben szenvedő kórházi betegekben pajzsmirigy betegség nélkül is kaphatunk átmenetileg abnormális (mind emelkedett, mind csökkent) TSH-értékeket . Ekkor a szabad T4 szint gyakran a normáltartomány alsó határértékének közelében van.
A TSH szintje lassan változik (4–6 hét alatt). Ha nyilvánvaló valamiféle változás, a szabad T4 ellenőrizendő.
Kóros TSH-értékekesetén meg kell mérnünk a szabadT4-et (a laboratóriumban automatikusan kell, hogy történjen).
Ellentétben az össz T4-gyel, a szabad T4 koncentrációjátalig befolyásolja a kötőfehérjék koncentrációjának változása terhesség alatt (bár a terhesség utolsó negyedében koncentrációja enyhén csökkenhet), az ösztogének vagy egyéb gyógyszerek alkalmazása, kivéve a carbamazepint és phenytoint (melyek csökkentika szabad T4és a szabad T3szintet).
Subclinicus hypothyreosisban még akkor is indokolt lehet a thyroxin-kezelés, ha a szabad T4 a normál tartományban van (Lásd: ebm00514) .
Ha a panaszok és az alacsony TSH-szint alapján hyperthyreosisra gyanakszunk, de a szabad T4 szint normális, ellenőriznünk kell a szabad T3 szintet, hogy a T3-hyperthyreosis ne kerülje el a figyelmünket.
Fel kell mérnünk a pajzsmirigy-peroxidáz vagy a microsoma elleni antitestek jelenlétét, ha hypothyreosist (chronicus thyreoiditist), golyvát vagy soliter göböt találunk.
Legfontosabb a TSH ellenőrzése. Elfogadható, ha értéke a normál tartomány alján foglal helyet, amennyiben a szabad T4 szint normális, és nincsenek jelen hyperthyreosisra utaló panaszok.
Ha sikerült beállítani a hypothyreosis kezelését, utána a laboratóriumi ellenőrzést elegendő néhány évente végezni. Ne feledkezzünk el közben az autoimmun betegségek nagyobb előfordulási kockázatáról.
A szabad T4, T3 és a TSH mérésekor nem szabad aznap reggel bevenni a thyroxint.
[1]Attia J, Margetts P, Guyatt G. Diagnosis of thyroid diseases in hospitalized patients: a systematic review. Archives of Internal Medicine 1999;159:658-665
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-998483. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software