Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A kezelés alappillérei a részletes kórtörténet felvétele, a klinikai vizsgálat, a megfelelő gyógyszer kiválasztása és a kielégítő utánkövetés.
Az idegrendszer képalkotó vizsgálata megfontolandó kis gyermekekben, rövid fejfájásos kórtörténet esetében, és akkor, ha a gyermek hány, vagy kóros klinikai eltérései vannak.
Alapos kórtörténet
Iskola és barátok. A fejfájás gyakrabban fordul elő az iskola kezdésekor.
Szabadidős elfoglaltságok
Étkezési és alvási szokások
A gyermek általános reakciója a stresszhelyzetekre
A fejfájás családon belüli előfordulása
Egyéb megbetegedések és gyógyszerek
Alapos testi és idegrendszeri vizsgálat
Vérnyomásmérés
Látásvizsgálat és szemfenékvizsgálat
A növekedés ellenőrzése növekedési görbék segítségével
Kisebb gyermekekben a fejkörfogat ellenőrzése növekedési görbe segítségével
Az arcüregek vizsgálata (ultrahang vagy röntgen), főleg, ha a gyermeknek légúti allergiás panaszai, vagy visszatérő fertőzései vannak.
Serum CRP (és vörösvérsejt süllyedés), ha a gyermeknek fertőzésre utaló tünetei vannak.
A fejfájással jelentkező legtöbb gyermeket az elsődleges ellátásban is gondozhatjuk, ha az állapotukra megfelelő figyelmet fordítunk.
Ha a fejfájás rövid ideje áll fenn, a beteget néhány hónapig ajánlatos megfigyelni, hogy a panaszok nem fokozódnak-e.
A computer tomograph vagy mágneses rezonancia vizsgálatok indikációi:
éjszaka vagy reggel jelentkező fejfájás, melyet hányás is kísérhet, vagy a hányás a fejfájás nélkül következik be
a fejfájás kapcsán tudatzavar lép fel
progresszív fejfájás (néhány hét vagy hónap alatt)
a gyermek viselkedésének vagy hangulatának megváltozása
fejlődésbeli vagy növekedésbeli elmaradás
kóros klinikai tünetek (kancsalság, látásélesség csökkenés, látótérkiesés, kettőslátás, elmosódott papilla, nyelési nehézség, egyensúly- vagy koordinatiós zavar, vagy clonusos ínreflexek)
Az alábbi esetekben is mérlegelendő képalkotó vizsgálat végzése
5 év alatti életkor
fizikai aktivitás vagy köhögés fokozza a fejfájást
Szemészeti konzílium
indokolt lehet, ha rejtett kancsalság vagy töréshiba gyanúja merül fel
Fogászati vizsgálat
fog- vagy állkapocsfertőzések, harapáshibák eszközös korrekciója
EEG
indokolt, ha epilepsiára van gyanú
Gyakran az iskolaelőkészítő vagy az iskola kezdet során indul. Iskoláskortól a migrén és a fejfájás előfordulása egyenletesen növekszik a kora kamaszkorig.
Jelentős az örökletes tényezők szerepe.
Típusos roham esetén a gyermek kifejezetten beteg benyomást kelt, sötét, csendes szobában érzi jól magát, és nem akar játszani. A roham elmúltával a gyermek gyakorlatilag rendbejön.
Gyermekkori migrénben előfordulhat látászavar, beszédnehézség, érzészavar vagy bénulás is. Ha a rohamhoz aura, vagy kóros idegrendszeri tünetek társulnak, akkor ezek a rohamot mindig megelőzik, és a fejfájás megjelenésével megszűnnek. Epilepsziában és agydaganatokban az idegrendszeri tünetek és a fejfájás egyszerre lépnek fel.
A rohamok éjszaka is jelentkezhetnek. Ezekben az esetekben általában indokolt képalkotó vizsgálatot végezni a fokozott koponyaűri nyomás kizárására.
A rohamok maximális gyakorisága általában heti két alkalom. A naponkénti fejfájás nem jellemző a migrénre.
A kórismét kizárásos alapon és a megfelelő utánkövetés során állíthatjuk fel.
A tenziós fejfájást a nyakizmok folyamatos összehúzódása váltja ki, általában psychés vagy fizikai stesszhez kapcsolódóan. A fejfájás sokszor lassacskán alakul ki, főleg az iskola után, a délután vagy az este folyamán. A pihenés enyhíti a tenziós fejfájást.
Tenziós fejfájás olyan gyermekekben is felléphet, akiknek típusos migrénes rohamaik is vannak. A migrént és a tenziós fejfájást nem mindig lehet élesen elkülöníteni egymástól.
A hétvégék és szabadságok ideje alatt ritkán jelentkezik roham.
A nyugalom és a pihenés általában többet segít, mint a gyógyszerek.
Naponta jelentkezik, nehezebben körülírható, és nem befolyásolja annyira a normális aktivitást, mint a migrén vagy a tenziós fejfájás.
A fejfájással összefüggésben gyakran súlyos psychés problémák mutathatók ki, mint pl. iskolafóbia, depresszió és álmatlanság.
Gyakran hosszú távú szaksegítségre van szükség.
A rejtett kancsalság és a töréshibák homlok- és a halántéktáji fejfájást okozhatnak, mely megszűnik, miután a gyermek szemüveget kap.
A fogszabályozó naponta jelentkező fejfájás oka lehet, mely a készülék eltávolításával megszűnik.
Fogászati vizsgálat indokolt, ha a fogait csikorgató vagy harapási rendellenességben szenvedő betegnek naponta jelentkező akár enyhe, vagy gyakori fejfájása van.
A fejfájás gyakran a homlok vagy az orcák területén jelentkezik, de generalizált is lehet.
Néha a fertőzés egyéb tünetei alig találhatók meg.
A rosszindulatú koponyaűri daganatok miatti fejfájás általában gyorsan súlyosbodik és nem okoz differenciáldiagnosztikai problémát.
A jóindulatú koponyaűri daganatok (gyakran a hátsó koponyagödörben és a középvonalban) az emelkedett koponyaűri nyomásból adódóan már a kórisme felállítása előtt 1–2 évvel panaszokat okozhatnak.
Az aqueductus elzáródása következtében lassan kialakuló hydrocephalus a második vagy harmadik életév után fejfájáshoz vezethet.
A fokozott koponyaűri nyomás tünetei:
reggel vagy a délelőtt folyamán jelentkező fejfájás, reggeli hányás
kancsalság, egyensúlyzavar.
A sella területén növekvő daganat növekedési elmaradáshoz vezethet.
Lásd ebm00678 .
A folyamatos horkolás a garat és a légutak területén lévő elzáródásra utal.
Az éjszakai oxigénhiány következtében napközben fejfájás, reggeli fáradtság és koncentrációzavar jelentkezhetnek.
Indokolt az orrmandulák, esetleg a garatmandulák eltávolítása is.
A koponyaűri nyomás annak ellenére emelkedett, hogy az agyfolyadék keringése akadálytalan és térfoglaló folyamat sincs 9 .
A kamrák normális méretűek, és lumbálpunkcióval emelkedett az agyfolyadék nyomása.
Papilla ödéma
Ismert kóroki tényezők az elhízás, a tetracyclin és számos hormonális eltérés. A kiváltó ok gyakran ismeretlen marad.
Ha ismert a kiváltó ok, először ezt kell rendezni. Gyógyszeres kezelése: acetazolamid, glycerol és furosemid.
A gyermeket és a szülőket megnyugtatja, ha tájékoztatjuk őket, hogy súlyos betegségről nincs szó.
Stressz, éhezés, fáradtság, fény- és hanginger, fejet ért trauma (pl. labdajáték közben) migrénes rohamot válthat ki.
Tanácsos a szülőknek fejfájásnaplót vezetniük, mert így a fejfájás lehetséges okára fény derülhet.
A rendszeres testmozgás hasznos lehet.
Túl magasak lehetnek a szülőknek, vagy a gyermeknek saját magával szemben támasztott teljesítmény-elvárásai, a csalódást viszont sokszor rosszul viselik. Ezekben az esetekben szükség lehet tanácsadásra is, hogy a családnak reálisabb elvárásai legyenek az iskola és a szabadidős elfoglaltságok tekintetében.
A kezelésben fontos szerepet kap az elegendő alvás, a rendszeres étkezés és a felesleges sietség kerülése.
Ha a panaszok folyamatosan befolyásolják a mindennapi életet, gyógyszeres kezelésre van szükség.
A kezeléssel kapcsolatos leggyakoribb probléma az elkésett gyógyszerbeadás és a túl alacsony dózis.
Kellő mennyiségű gyógyszert kell adni, és szükség esetén az adagot egy órával később meg kell ismételni.
Az oldott tablettáknak és oldatoknak a hagyományos tablettákénál jobb a felszívódása.
Hányás esetén kúpot is adhatunk.
A hányinger- és hányáscsillapító szerek elősegíthetik a fájdalomcsillapítók felszívódását. Ritka mellékhatásként extrapyramidalis és dystoniás mozgászavarok léphetnek fel, melyek a gyógyszer abbahagyása után elmúlnak.
Lásd a Táblázatot (21.2. táblázat - A migrénes roham kezelése gyermekkorban) .
Az újabb, igen specifikus migrén ellenes gyógyszereket gyermekkorban még nem alkalmazzák.
21.2. táblázat - A migrénes roham kezelése gyermekkorban
| Gyógyszer |
| A legnagyobb megengedett adag mg/kg/nap | A gyógyszer bejuttatásának módja |
|---|---|---|---|
| Fájdalomcsillapítók | |||
| Paracetamol | 10–15 | 60 | Oldat, oldódó tabletta, tabletta, kúp |
| Ibuprofen | 10–20 | 40 | Oldat, oldódó tabletta, tabletta, kúp |
| Ketoprofen | 2.5 | 5 | Tabletta/kapszula, kúp |
| Naproxen | 5–7 | 10–15 | Oldódó por, oldat, tabletta, kúp |
| Hányinger- és hányáscsillapító szerek | |||
| Metoclopramid | 0,15–0,30 | 0,5–1,0 | Oldat, tabletta, kúp |
| Prochlorperazin | 0,10–0,30 | 0,4–0,5 | Tabletta, kúp |
Adásuk indokolt, ha a rohamok súlyosak, vagy havonta többször jelentkeznek.
A propranolol adagja 2–4 mg/kg/nap a carbamazepint és a valproátot az epilepsziában alkalmazott adagban adjuk.
A megelőző kezelés maximális időtartama egyszerre 6 hónap.
A gyermek- és serdülőkori idült fejfájás súlyosságát és gyakoriságát hatásosan csökkentik a psychológiai kezelések, elsősorban a relaxáció és a cognitiv viselkedésterápia.
[1]Bille B. Migraine in childhood: a 30 years follow-up. In: Headache in children and adolescents. Pages 19-26. Lanzi G, Balottin U, Cernibori A. (Eds). Int Cong Ser 833. Exerpta Medica, Amsterdam 1989
[2]Hockaday JM. Management of migraine. Arch Dis Child 1990;65:1174-6
[3]Igarashi M, May W, Golden G. Pharmacologic treatment of childhood migraine. J Pediatr 1992;120:653-7
[4]McGrath M, Masek B. Biobehavioral treatment of headache. In: Pain in infants, children, and adolescents. First edition, pages 555-60. Schechter NL, Berde C, Yaster C. (Eds). Williams & Wilkins, Baltimore 1993
[5]Sillanpää M, Aro H. Epidemiology of headache in childhood and adolescence. In: Juvenile headache. Etiopathogenesis, clinical diagnosis and therapy. Pages 99-104. Gallai V, Guidetti V. (Eds). Int Cong Ser 969. Exerpta Medica, Amsterdam 1991
[6]Anttila P, Metsahonka L, Sillanpaa M. School start and occurence of headache. Pediatrics 1999;103:e80.
[7]Hermann C, Kim M, Blanchard EB. Behavioural and prophylactic pharmacological intervention studies of pediatric migraine: an exploratory meta-analysis. Pain 1995;60:239-56
[8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-950740. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[9]Digre K. Not so benign intracranial hypertension. BMJ 2003;326(22):613-614