Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Az idősek aktivitási készségének és a kognitív funkcióinak megítélésére számos különféle vizsgálat áll rendelkezésre. Nincs nemzetközi megegyezés abban a kérdésben, hogy melyik teszt a legmegfelelőbb.
A skálák annak a felmérésére használhatók, hogy
mennyire szükséges intézeti elhelyezés,
mennyire károsodott a funkcionális aktivitás,
használatukkal megtervezhető a rehabilitáció és a beteg vezetése, ezek hatása követhető,
az idősek fizikai aktivitása hosszmetszetben és hosszú távon is követhető, az egyes gondozóhelyek összehasonlíthatóak,
epidemiológiai kutatások végezhetők.
A különböző mérések különböző funkciók megítélésére valók.
Az alábbiakban négyfajta mérést mutatunk be. Az első a Bartel index, 1 (Lásd: 26.1. táblázat - A Bartel index – a funkcionális aktivitás mérése) ezt széles körben az otthon lakó időseknél alkalmazzák.
A mérés könnyű és gyorsan használható, jól validált. A fizikai aktivitás mérésére megbízható és elég szenzitív.
Használható az otthon élő idős beteg vizsgálatára, ha a feladat az intézeti elhelyezés szükségességének megítélése, továbbá az idős ember rehabilitációja során. A mérést a skandináv geriátriai professzorok ajánlják.
A Katz ADL indexet 2 (Lásd: 26.2. táblázat - A Katz ADL index, a mindennapi aktivitás megítélésére) széles körben intézeti körülmények között használják, az otthon lakó idősek funkcionális károsodásainak megítélésre nem nagyon érzékeny. Mégis széles körben használják az otthoni ápolás alatt álló idős betegek vizsgálatára.
Az IADL vizsgálat (instrumental activities of daily living; eszközhasználat a napi tevékenységek során) a képet az otthon lakó idős beteg funkcionális aktivitásához szolgáltat további adatokat. A továbbiakban a Lawton és Brody IADL teszt kerül ismertetésre 3 (Lásd: 26.3. táblázat - IADL skála (instrumental activities of daily living; eszközhasználat a napi tevékenységek során), Lawton) .
26.1. táblázat - A Bartel index – a funkcionális aktivitás mérése
1. Étkezés | képtelen önállóan étkezni | 0 |
segítségre szorul az ételek felvágásánál, a vaj felkenésénél stb., vagy módosított diétát igényel | 5 | |
önellátó | 10 | |
2. Közlekedés (az ágyból a székbe és vissza) | képtelen, nem tud megülni |
|
sok segítséget igényel (egy vagy két ember fizikai segítsége), ülni tud | 5 | |
kisebb segítséget igényel (szóbelit vagy fizikait) | 10 | |
független | 15 | |
3. Tisztálkodás | az önellátásnál segítségre szorul |
|
önellátó az arc-, haj-, fogápolásnál, borotválkozásnál (segédeszközök rendelkezésre állnak) | 5 | |
4. WC használat | másra van utalva | 0 |
segítséget igényel, de van, amit önállóan el tud végezni | 5 | |
önálló (ki tud menni, ruháját le tudja venni, meg tud törölközni) | 10 | |
5. Fürdés | másra van utalva |
|
önellátó (vagy zuhanyozik) | 5 | |
6. Mozgásképesség az adott emeleten | immobilis vagy < 50 m |
|
kerekesszékben független, a sarkokon is, > 50 m | 5 | |
egy ember (szóbeli vagy fizikai) segítségével jár, > 50 m | 10 | |
önállóan megy 50 métert, bármilyen segédeszközt (pl. botot) tud használni | 15 | |
7. Lépcsőn járás | nem tud felmenni/lemenni |
|
segítségre szorul (szóbeli, fizikai vagy szállítóeszköz) | 5 | |
független | 10 | |
8. Öltözködés | dependens |
|
segítségre szorul, de félig boldogul | 5 | |
független (gombok, zipzár, fűző stb.) | 10 | |
9. Széklet | incontinens (vagy beöntésekre szorul) |
|
esetenként inkontinens | 5 | |
kontinens | 10 | |
10. Vizelet | inkontinens vagy katéterezésre szorul, és képtelen ezt egyedül megoldani |
|
esetenként inkontinens | 5 | |
kontinens | 10 | |
max. 100 pont |
26.2. táblázat - A Katz ADL index, a mindennapi aktivitás megítélésére
A betegeket két csoportba osztják, segítségre szorulnak (bal oldal) és önellátóak (jobb oldal, vastagon szedve), így a betegek különböző Katz osztályokba sorolhatók. | |||
---|---|---|---|
A betegek osztályozása funkcionális képességük szerint ill. hogy mennyire igényelnek segítséget: | |||
A– mind a hat funkcióban independens. | |||
B–egy kivétellel minden funkcióban independens. | |||
C–önellátó, a fürdés és még egy funkció kivételével. | |||
D–önellátó a fürdés, az öltözködés és még egy funkció kivételével. | |||
E–önellátó a fürdés, öltözködés, WC használat és még egy funkció kivételével. | |||
F–önellátó a fürdés, öltözködés, WC használat, közlekedés és még egy funkció kivételével. | |||
G–mind a hat funkciót illetően dependens. | |||
Egyéb–ha a beteg egyik csoportba sem besorolható. | |||
Fürdés | Nem szorul segítségre (amennyiben rendszeresen kádban fürdik, ki-és be tud szállni) | Csak az egyik testrész mosdatásánál szorul segítségre (pl. hát, láb) | Több testrész mosdatásánál segítségre szorul (vagy nem fürdik)ű |
Öltözködés | Segítség nélkül teljesen felöltözködik | Segítség nélkül teljesen felöltözködik, csak a cipőfűzőt nem tudja megkötni | Öltözködésnél segítségre szorul, ill. részben, vagy teljesen csupaszon marad |
WC használat | Segítség nélkül kimegy a WC-re, megtisztálkodik, elrendezi a ruhákat (használhat járókeretet vagy kerekesszéket, használhat ágytálat vagy szoba-WC-t, melyet reggel kiürít) | Segítségre szorul a WC-re való kimenetelnél, a törölközésnél vagy a WC használat utáni öltözködésnél, az ágytál vagy szoba-WC használatnál | Nem megy ki a WC-re |
Közlekedés | Székből, ágyból segítség nélkül felkel (használhat segédeszközt, pl. járókeretet) | Segítséggel kel fel az ágyból vagy a székből, ill. ül vagy fekszik le | Nem kel ki az ágyból |
Széklet és vizelet visszatartás | Teljesen kontrollálja a funkciókat | Esetenként "baleset" van | Ellenőrzés segítségével a széklet és a vizelet rendben van; katéteres vagy inkontinens |
Étkezés | Segítség nélkül eszik | Segítségre szorul a hús felvágásánál az étel megvajazásánál, egyébként önmaga eszik | Segítséget igényel az étkezésnél - részben vagy egészében - szondát, intravénás folyadékbevitelt alkalmaznak |
26.3. táblázat - IADL skála (instrumental activities of daily living; eszközhasználat a napi tevékenységek során), Lawton
1. Telefon használat | 1 | Saját magától használja a készüléket; kinézi a számot és felhívja stb. |
1 | Néhány jól ismert számot felhív | |
1 | A telefonhívásra válaszol, de maga nem szokott hívni | |
0 | Egyáltalán nem használja a telefont | |
2. Vásárlás | 1 | Minden szükségeset önállóan megvesz |
0 | Csak apróságokat vásárol maga | |
0 | Minden vásárlásához kísérő szükséges | |
0 | Teljesen képtelen vásárolni | |
3. Főzés | 1 | Önállóan megtervezi mit eszik, megfőzi az ételt, tálal |
0 | ha az alapanyagok rendelkezésre állnak, elkészíti a megfelelő ételeket | |
0 | Az előre elkészített ételt megmelegíti, de megfelelő diétát nem tart | |
0 | Arra szorul, hogy az ételt elkészítsék és odaadják | |
4. Takarítás | 1 | Alkalmi segítséggel (pl. "nehéz munka") rendben tartja a lakást |
1 | Elvégzi a napi feladatokat, pl. mosogatást, ágy rendberakást | |
1 | A napi feladatokat elvégzi, de megfelelő szintű tisztaságot nem tud biztosítani | |
1 | Segítségre szor a házimunkánál | |
0 | Nem vesz rést a házimunkában | |
5. Mosás | 1 | Teljesen mos magára |
1 | Kisebb dolgokat kimos–öblít, zoknit, harisnyát stb. | |
0 | Minden mosást más kell, hogy megcsináljon | |
6. Közlekedés | 0 | A tömegközlekedési eszközökkel önállóan jár, vagy kocsit vezet |
1 | Taxival utazik, de a tömegközlekedést nem használja | |
1 | Ha útitársa segít, tömegközlekedést igénybe vesz | |
0 | Más ember segítségével utazik taxival vagy kocsival | |
0 | Egyáltalán nem utazik | |
7. Saját gyógyszerelése | 1 | Megfelelő adagban és időben megbízhatóan beveszi a gyógyszereket |
0 | Megbízhatóan beveszik az előre, külön adagokban kikészített gyógyszereket | |
0 | Nem képes önmagát gyógyszerelni | |
8. Anyagi ügyek intézése | 1 | Az anyagi ügyleteit önállóan intézi (költségvetés, csekk írás, fizetés, bérlet és számla, bankba járás), számon tartja a bevételeket |
1 | Elvégzi a napi kiadásokat, de a bank használatnál és a nagyobb kiadásoknál segítségre szorul stb. | |
0 | Képtelen kezelni a pénzt |
A kognitív funkciókat pl. az MMSE (Mini-mental state examination) segítségével meg lehet mérni. A teszt nem specifikus demencia irányában: pl. az akut delírium a skálát érintheti. A teszt dysphasiásokon nem végezhető el.
Sok tesztet használnak depresszió szűrésre. Az egyik leggyakrabban használatos a geriátriai depressziós szűrő skála (GDS) 4 (Lásd: 26.4. táblázat - Geriátriai depressziós szűrő skála (GDS)) .
26.4. táblázat - Geriátriai depressziós szűrő skála (GDS)
A betegnek szóló utasítás: Ezek a kérdések a napi életmódra és érzésekre vonatkoznak. Kérjük, válassza ki a legmegfelelőbb választ, hogy érezte magát az elmúlt héten. Felolvasom a kérdést, és kérem, válaszoljon "igen"-nel vagy "nem"-mel. | ||
Igen | Nem | |
1. Alapvetően elégedett az életével? | 0 | 1 |
2. Sok tevékenységgel és érdeklődésével felhagyott? | 1 | 0 |
3. Érzi-e úgy, hogy az élet teljesen üres? | 1 | 0 |
4. Gyakran unatkozik? | 1 | 0 |
5. Reménykedik a jövőben? | 0 | 1 |
6. Zavarják-e azok a gondolatok, amelyek nem mennek ki a fejéből? | 1 | 0 |
7. Többnyire jó a hangulata? | 0 | 1 |
8. Fél-e attól, hogy valami rossz fog történni? | 1 | 0 |
9. Többnyire boldog? | 0 | 1 |
10. Érzi-e úgy, hogy nincs támasza? | 1 | 0 |
11. Ideges, nyugtalan? | 1 | 0 |
12. Inkább otthon marad, mint elmegy, hogy csináljon valamit? | 1 | 0 |
13. Gyakran fél-e a jövőtől? | 1 | 0 |
14. Érez-e a szokásosnál gyakrabban memóriazavart? | 1 | 0 |
15. Úgy gondolja, csodás élni? | 0 | 1 |
16. Gyakran levert, rosszkedvű? | 1 | 0 |
17. Érzi-e úgy, hogy elég szánalmas állapotban van? | 1 | 0 |
18. Sokat aggódik-e a múlt miatt? | 1 | 0 |
19. Érzi-e úgy, hogy az élet izgalmas? | 0 | 1 |
20. Nehéz-e új tervhez hozzáfognia? | 1 | 0 |
21. Úgy érzi, tele van energiával? | 0 | 1 |
22. Érzi-e, hogy reménytelen a helyzete | 1 | 0 |
23. Úgy gondolja-e, hogy a többi ember jobb helyzetben van? | 1 | 0 |
24. Gyakran izgatja-e magát apróságok miatt? | 1 | 0 |
25. Van-e gyakran sírhatnékja? | 1 | 0 |
26. Van-e koncentrációs zavara? | 1 | 0 |
27. Szeret-e reggel felkelni? | 0 | 1 |
28. Kerüli-e a társasági eseményeket? | 1 | 0 |
29. Könnyen hoz-e döntést? | 0 | 1 |
30. Olyan világos-e a tudata mint régen? | 0 | 1 |
Pontszám | 0–10 | Normális |
11–00 | Enyhe depresszió | |
21–30 | Súlyos depresszió |
[1]Mahoney FI, Barthel DW. Functional evaluation: The Barthel index. Maryland State Med J 1965;14(2):61-5
[2]Katz S, Downs TD, Cash HR, Grotz RC. Progress in Development of the Index of ADL. Gerontologist 1970;10:20-9
[3]Lawton MP, Brody EM. Assessment of older people: self-monitoring and instrumental activities of daily living. Gerontologist 1969;9:179-86
[4]Yesavage JA, Brink TL, et al. Development and validation of a geriatric depression screening scale : a preliminary report. J Psychiatr Res 1982-83;17:37-49
[5]Mulligan R, Mackinnon A, Jorm AF et al. A comparison of alternative methods of screening for dementia in clinical setting. Arch Neurol 1996;53:532-6. Comment in: ACP J Club 1997 Jan/Feb:20