Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Idős embert soha nem szabad intézményes ellátásba venni anélkül, hogy az orvosi és pszichoszociális tényezőket alaposan megvizsgálva meg ne határoznánk a rehabilitatio és ápolás lehetséges következményeit.Az ambuláns, illetve otthoni ellátási formába való visszatérés lehetőségét akkor is szem előtt kell tartani, ha az intézményes ellátásba utalás már megtörtént.
Az elbírálás részét képezi a pszichés és funkcionális készségek felmérése megfelelő eszközökkel. Fontos tényező a beteg egészségi állapota és életkörülményei. Az alapellátás által nyújtott lehetőségeket, valamint a beteg és az őt ellátók véleményét is figyelembe kell venni.
Az elbírálás során a szociális- és egészségügyi gondozásban dolgozó különféle munkacsoportok együttműködése szükséges.
Az intézménybe utalás szükségességének elbírálását a telpülésen központilag felállított csoport végezze (nagyobb településen több csoport), akik erre a tevékenységre specializálódtak . A csoport összetétele különböző lehet. A következő egészségügyi foglalkozások képviselőiből állhat a csoport:
geriáter vagy a tartós ellátásért felelős (házi)orvos,
otthoni ápoló, vagy a beteget ismerő ápoló,
szociális munkás,
pszichológus,
pszichotherapeuta,
foglalkozástherapeuta.
Gyakran szükség van más szakemberek, például neurológus, orthopaed, pszichiáter, fiziotherapeuta, szemész, fül-orr-gégész véleményére is.
Meg kell határozni a pszichés és funkcionális készségeket, hogy meg lehessen találni a megfelelő szintű ellátást. Az egészségi állapotot és az életkörülményeket egyaránt figyelembe kell venni.
Egy idős ember funkcionális készségeinek felmérésére számos mutató használható. A Katz-féle ADL indexet széles körben használják, bár nem túlságosan érzékeny a funkcionális zavarok meghatározására olyan betegek esetén, akik éppen nem állnak intézményes ápolás alatt (Lásd: ebm00470) . Érdemes ezért az IADL (Instrumental Activities of Daily Living) teszttel kiegészíteni. Ez a vizsgálat azt méri fel, hogy az idős ember mennyiben képes a napi tevékenységekkel (bevásárlás, főzés, telefonálás, takarítás, anyagi ügyek, gyógyszerszedés) megbirkózni (Lásd: ebm00470) .
Cognitiv functio
A cognitiv functio például a Folstein-féle Mini Mental teszttel mérhető. Egyes szakemberek a több feladatból álló, CERAD által kidolgozott amerikai teszt használatát javasolják. Mielőtt intézményes ellátásba vennénk egy idős embert, megfelelően ki kell vizsgálni dementia irányában, a dementia lehetőség szerinti kezelését meg kell próbálni. (Lásd: ebm00754) .
Depressio
A klinikai kép mellett a DSM-III. kritériumok alkalmasak a depressio diagnosztizálására. Széles körben használják a GDS-t (geriátriai depresszió skála) a kórkép kimutatására. (Lásd: ebm00470)
Más tesztek is alkalmasak lehetnek a funkcionális vagy pszichés károsodások kimutatára, de a vizsgálatot végzőnek nagyon jól kell értenie a választott teszthez!
Idős ember egészségi állapotának vizsgálatakor arra is figyelni kell, hogy a betegségek mennyiben befolyásolják az illető életvitelét, s hogy milyen gondozásra van szüksége. Az ellátás helyének megválasztásakor a következőket kell figyelembe venni:
Az állapot stabilitása.
Instabil állapotnak tekinthetők a demens betegek magatartászavarai, a nem megfelelően beállított diabetes, a súlyos fokú szívelégtelenség, a COPD.
A betegség hosszú távú prognosisa
Amikor intézményes, hosszú távú elhelyezést szevezünk, mindig előre kell gondolni arra is, hogy a fennálló betegségek hogyan fogják befolyásolni a funkcionális képességeket. A dementia, a Parkinson-kór és a daganatos betegségek súlyosbodása jellegzetes példák olyan állapotokra, melyekkel előre számolni kell.
A betegség prognosisa befolyásolja, hogy milyen ellátó intézményt válasszunk.
Kezelés szükségessége
A speciális kezelés szükségességét is figyelembe kell venni, például: felfekvések és fekélyek ápolása, stomatherapia, többszörös inzulin-adások, leszívás, fájdalomcsillapítás, terminalis ellátás.
Arra is figyelni kell, hogy milyen segédeszközökre van szükség (oxigén, kerekesszék, emelő).
Biztonsági kockázatok
Az idős ember esetleg megszökni próbál, alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, dohányzik.
Számos helyzet adódhat, mely az ápolási intézményben való elhelyezést sürgősebbé teszi.
Fontos, hogy a beteg milyen körülmények között él. Ha megfelelő komfortfokozatú lakásban, liftes házban lakik az illető, nyilván tovább maradhat otthon, mintha egyedül él egy folyóvíz és fűtés nélküli helyen.
Az anyagi gondok is szerepet játszhatnak, de ezek önmagukban ne legyenek okai annak, hogy valaki nem tud otthon élni.
Az idős ember szociális kapcsolatai jelentős szerepet kapnak, ha az otthon maradása a cél. Aki egyedül él, nincsenek rokonai vagy barátai, annak általában hamarabb kell intézménybe költöznie. Másrészt, ha például egy agressziv, iszákos rokon él még a háztartásban, akkor épp a kapcsolat terheltsége miatt válik szükségessé az intézményi elhelyezés.
Fontos, hogy a beteg és gondozója véleményét figyelembe vegyük, de közben azt is el kell döntenünk, hogy képesek-e megbirkózni a helyzetükkel. A rendelkezésre álló elhelyezési lehetőségek is befolyásolják a döntésünket.
Az észlelés minden fázisában újra meg kell fontolni, hogy lehetséges-e a beteget továbbra is otthon ápolni. Látogassuk meg a beteget, így alkothatunk legpontosabb képet az életkörülményeiről!
Vajon lehet-e felújítási vagy szerelési munkálatok elvégzésével nyújtani a beteg otthoni tartózkodásának idejét?
A gondozó terheit megfelelő mértékben könnyítette-e, ha átmenetileg más végezte az ápolást?
Jobban ellátható lenne-e az idős ember, ha a háziápolási szolgálatot erősítenénk? A személyre szabott háziápolás gyakran meghosszabbítja az otthon töltött időszakot.
Az ilyen helyeken az élet olyan, mint otthon, de a közelben elérhetők a legfontosabb szolgáltatások.Az ilyen lakóépületek némelyikében éjjel-nappal rendelkezésre áll segítség.
Egyes otthonokban bizonyos szolgáltatások a bennlakás részét képezik, míg más helyeken ezeket igény szerint lehet megrendelni és fizetni érte.
Állandó ellátó személyzet segít a mindennapi tevékenységekben illetve a gyógyszerelésben.Egyes ápolási otthonokban külön részleg van a demens betegek számára.
A somaticus betegségben szenvedők vagy súlyosan demens betegek ellátását végzik.Az ilyen intézményekben általában hatékonyabb rehabilitációra van lehetőség, mint a fent említettekben.
Így lehet nevezni azt a helyzetet, amikor a beteget otthonában látja el az egészségügyi személyzet, hogy ne kelljen kórházba feküdnie. Ilyen ellátást természetesen csak korlátozott ideig lehet fenntartani.
Nincs bizonyíték arra, hogy az ilyen otthoni végzett kórházi jellegű ellátás fejlesztését támogatni kellene, a kórházi ellátás olcsóbb alternativájaként. Alkalmas lehet viszont arra, hogy az akut ellátási ágyak terheltsége csökkenjen: hamarabb haza lehet engedni az electiv műtéten átesetteket vagy az idős betegeket.
A fizikai aktivitás, a dementia súlyossága, az egészségi állapot egésze és a szociális helyzet alapján lehet választani az otthoni és intézményi ápolás között.Olyan orvos döntsön ebben a kérdésben, aki a geriátriában és gerontologiában járatos.
A döntéshozó orvos ismerje jól a rendelkezésre álló ellátó intézményeket, az ellátás szinvonalát, és legyen kidolgozott rendszere az ilyen szolgálatok értékelésére.
Cél, hogy jól időzített, személyre szabott döntés szülessen.Fontos, hogy a beteggel és hozzátartozóival jó legyen az együttműködés.
A legtöbb esetben a dementia miatt végül intézményi ellátás válik szükségessé.Az állapot alakulásának előrejelzésével és megfelelő támogatással azonban megnyújtható az otthoni ápolás ideje. A túl korán megkezdett intézményi ápolás rontja az idős beteg helyzetét.
A dementia kezdetekor a családnak segítségre lehet szüksége, ilyenkor nagy jelentőségű, hogy megfelelő felvilágosítást kapjanak.
Még középsúlyos dementiában is ellátható a beteg otthon, sőt akár egyedül is boldogulhat. Nagyon fontos a napi tevékenységek rendszeressége, mely nappali kórházak illetve nappali ápolás révén segíthető.
A súlyosan demens beteg általában intézményi ápolásra szorul, de a család segítségével otthoni ellátás is megoldható. Ilyen esetekben a családtagokat segíteni kell!
Nincs elegendő bizonyíték az önálló életre képtelen idős emberek intézményes illetve otthoni ellátásának előnyeiről, hátrányairól és költségességéről.
[1]Stuck A E, Siu A L, Wieland G D, Adams J, Rubenstein L Z. Comprehensive geriatric assessment: a meta-analysis of controlled trials. Lancet 1993;342:1032-6
[2]Shepperd S, Iliffe S. Hospital-at-home versus in-patient hospital care. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000356. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[3]Mottram P, Pitkala K, Lees C. Institutional versus at-home long term care for functionally dependent older people. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003542. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently