Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Főzőtök

Főzőtök

A főzőtök faj- és fajtacsoportba soroljuk azokat a tökféléket, amelyeket zömmel főzve fogyasztunk. Ide soroljuk a teljesség igénye nélkül:

a) a spárgatököt (Cucurbita pepo L. conv. pepo provar. oblonga WILD),

b) a cocozellát (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH „cocozella”),

c) a cukkinit (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH),

d) a csillagtököt (patisszont) (Cucurbita pepo L. convar. patissoniana GREB),

e) a laskatököt (istengyalulta tököt) (Cucurbita ficifolia BOUCHÉ).

A termesztés jelentősége

A főzőtök termesztése a választék bővítése, a fogyasztók igényének növekedése eredményeként folyamatosan növekszik. A spárgatök termesztésének az országban nagy hagyományai vannak. A cukkinit az utóbbi években ismét fölfedeztük. A cukkinitől nehéz megkülönböztetni a cocozellát (ejtsd: kokocella) (annál hosszabb, enyhén hajlított termést fejleszt).

A csillagtök az elmúlt 20 évben nyert létjogosultságot a hazánkban termesztett tökfélék között.

A laskatököt Magyarországon hosszú évszázadok óta ismerik, viszonylag kis felületen termesztik, és igen csekély mennyiségben fogyasztják, holott erre az év teljes időszakában lehetőség van.

TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGÜK

A főzőtök beltartalmi értékei elmaradnak a többi zöldségfajétól. A fehérje-, zsír-, szénhidráttartalom igen kevés. A vitamintartalmat szintén csekélynek minősítjük. Legfőbb értékük a kiváló étrendi hatású rostanyag és a biológiailag tiszta víztartalom.

A terméseket gazdaságilag érett állapotban fogyasztjuk. Ez igen tág határok között változik. A C. pepo csoportba tartozókat a termős virág megtermékenyülésétől (főleg Olaszországban a tököcskéket, cukkinit) a biológiai érettség kezdetéig igen változatos méretben és fejlettségben fogyasztjuk. A laskatököt csak érett (csontkeménnyé vált héjú) állapotban fogyasztjuk, ugyanis éretlenül a húsa keserű.

Rendszertanuk, növénytani és élettani sajátosságaik

RENDSZERTANUK

A felsorolt főzőtökök a Cucurbitaceae családba, a Cucurbita nemzetségbe tartoznak.

NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSÜK

Gyökér. A növekedési típussal szoros összefüggésben nagy, a termesztett zöldségfajok közül a legnagyobb gyökérzetet fejlesztik.

Szár. A hajtás keresztmetszete szegletes vagy barázdált. Lehet rövid (bokor, „guggonülő”), félhosszú és hosszú. A rövid szárhossz 50–150 cm között változik, általában egyesével képződik, nem vagy csak ritkán ágazódik el. A középhosszú és hosszú hajtásokat fejlesztő fajták hajtásrendszere 1,5–3–6 m hosszú is lehet, gyakorta elágazódik.

Levél. A főzőtök levelei nagyok, 3 vagy 5 karéjúak, enyhén vagy erősebben szeldeltek. A karéjok vége legtöbbször hegyes. Az istengyalulta tök levelei kevésbé szőrözöttek, finomabbak, mint a spárgatökéi, lekerekített vese alakúak.

Virág. A tök virágai lényegesen nagyobbak az uborka- és a dinnyevirágnál. A habitus, lakiság a dinnyénél leírtakkal megegyező. A tisztán nőtípusú fajták elsősorban a cukkinin fordulnak elő.

Termés. A spárgatök, a cukkini, a cocozella termése megnyúlt hengeres. Az istengyalulta tök termése megnyúlt, szabályos kabak termés. A csillagtök elnevezés a termés alakjára utal (jellegzetesen csillag, illetve korona alakú) A termés színe lehet fehér, sötétzöld, márványozott.

Mag. Lapos, tojás alakú, fehér, krémszínű, sárgás vagy világosbarna színű. Ezermagtömegük 60 g-tól (csillagtök) 200 g-ig (spárgatök) változó. Csírázóképességüket 6–8 évig megtartják.

ÉLETTANI JELLEMZÉSÜK

Fényigény. Minden főzőtök sok fényt igényel. Szórt fényben nem adnak kielégítő termést.

Hőigény. A főzőtökök (pepo) hőmérsékletigénye nagy. MARKOV–HAEV (1953) szerint az optimális hőmérséklet 25±7 °C. A hőmérséklet-változás a sárgadinnyénél leírtak szerint hat a hajtásra, illetve a virágra.

A laskatök hőmérsékletigénye valamivel kisebb a spárgatök hőigényénél.

A hideget nem viseli el. A virágok már fagypont körüli hőmérsékleten elpusztulnak. A levelek 0,5 °C-on, a hajtások mínusz 1,5–1 °C-on elfagynak.

Vízigény. Sekélyebben elhelyezkedő gyökérzete miatt a csillagtök a legvízigényesebb. Ezt követi a spárgatök, a cukkini, cocozella (1200–1800 m3/ha, 2–3 alkalommal kijuttatva). A laskatök öntözés nélkül is jól termeszthető.

Tápanyagigényük nagy. A makroelemek közül a főzőtökök is a káliumot igénylik legnagyobb mennyiségben (12,36 kg K2O kg/t). Ezt követi a kalcium (7,86 kg/t), a nitrogén (6,5 kg/t), a foszfor (3,2 kg/t) és a magnézium (0,8 kg/t).

Termesztett fajták

Spárgatök

Indátlan fehér: rövid hajtást fejlesztő (bokor) típus. A termése hengeres, a kocsány felé enyhén keskenyedő, kissé bordás. Terméshéja fehér, biológiailag éretten sárga. Húsa zöldesfehér, középvastag. Átlagtömege gazdasági érettségben 0,1–3,0 kg között változik, a fogyasztás módjától függően. Hazánkban szabadföldi, fólia alatti termesztésben megtalálható.

Alba: rövid hajtást fejlesztő (bokor) típus. Termése szabályos henger alakú, az Indátlan fehérnél rövidebb. Héja fehéres, világossárga. Húsa fehéreszöld. Átlagtömege 0,1–3,0 kg-os lehet. Fólia alatti, szabadföldi termesztése ajánlott.

Vecsési indás: erőteljes növekedésű, hosszú hajtásokat fejlesztő fajta. Termése hosszú, hengeres formájú. Héja vajszínű, biológiai érettségben narancssárga. Húsa sárgásfehér, vastag, gyalult töknek kiválóan megfelel. A termés átlagtömege 6–10 kg között változik. Szabadföldi termesztésre, friss és gyorsfagyasztott gyalult töknek kiváló.

104. ábra - Indátlan fehér spárgatök (fotó: TUZA SÁNDOR)

Indátlan fehér spárgatök (fotó: TUZA SÁNDOR)


Cocozella

Rövid hajtást fejlesztő bokor típusú fajta. Termése megnyúlt, enyhén görbült, márványozott, sötétzöld héjszínű. Húsa zöldesfehér. Átlagtömege 2–4 kg. Szabadföldi termesztésre javasolt.

Cukkini

Magyarországon, eddig, államilag elismert cukkinifajta nincsen. Külföldről behozott fajtákat termesztünk.

105. ábra - Cukkini (fotó: TUZA SÁNDOR)

Cukkini (fotó: TUZA SÁNDOR)


Csillagtök

Óvári fehér: bokor típusú. Főhajtása rövid. Termése jellegzetesen lapított, fogazott, diszkosz formájú. Héja fehér, csontfehér színű. Egy-egy termés tömege 0,1–1,5 kg-os lehet, a felhasználás módjától függően.

106. ábra - Óvári fehér csillagtök (fotó: TUZA SÁNDOR)

Óvári fehér csillagtök (fotó: TUZA SÁNDOR)


Laskatök

Téli zöld laskatök: folytonos növekedésű típus. Héja fehér-zöld rajzolatokkal szabálytalanul márványozott. Akkor fogyasztható, ha héja kemény (a zsenge tök keserű ízű!). Az érett tök akár egy évig is jól tárolható. Húsa zöldesfehér. Főzés közben „csíkokra” esik szét, innen ered népi elnevezése is: istengyalulta tök.

107. ábra - Téli zöld laskatök (fotó: TUZA SÁNDOR)

Téli zöld laskatök (fotó: TUZA SÁNDOR)


Szabadföldi termesztés

AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA

A főzőtökök az ország minden területén termeszthetők. Heves megye déli részén elterjedt korai termesztésüket a kedvező mikroklíma és a talajadottságok segítették. Legjobban a humuszban gazdag, laza szerkezetű, középkötött vályogtalajokon teremnek. A főzőtökök pH-igénye az enyhén savanyútól a közömbösig terjed (5,5–7,5).

A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE

A kabakosok önmaguk után legalább 4–5 évig nem termeszthetők. A laskatök főnövényként, a spárgatök, a cukkini és a cocozella elő- és utónövényként termeszthető.

TÁPANYAGELLÁTÁS

A főzőtökök is meghálálják a szerves trágyát. Szervestrágya-igényük és az elhelyezés módja megegyezik a dinnyénél leírtakkal.

TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS

Azonos a dinnyénél ismertetett tennivalókkal.

SZAPORÍTÁS

Szaporíthatók állandó helyre vetéssel és palántázással.

A technológiai változatok a következők:

a) váz nélküli (kisalagutas) fóliatakarás, kiültetés ideje április 15–30.,

b) korai szabadföldi termesztés, kiültetés ideje április vége–május eleje,

c) állandó helyre vetés, április 10–20.,

d) késői állandó helyre vetés, május 10–30.

Az első két technológiánál földkockás palántát nevelünk. A földkocka mérete 6×6–10×10 cm-es lehet. A palántanevelés ideje 30–40 nap. A tervezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetés idejét.

A szükséges vetőmagmennyiség a fajok ezermagtömege és az elrendezés függvényében változik. Állandó helyre vetéshez, soros elrendezésben 5–7 kg/ha, fészkes vetéshez 3–5 kg/ha (fészkenként 3–5 db mag), palántaneveléshez 1,5–3 kg/ha vetőmagra van szükség.

A vetőmag előáztatása, előcsíráztatása, a palántanevelés megegyezik a dinnyénél leírtakkal.

A jól fejlett tökpalántának 3–4 lomblevele van.

Kiültetés. A guggon ülő, rövid hajtást fejlesztő fajtákat ültethetjuk 100×100 cm-re, 150+50×100 cm-es és 200+50×80 cm-es ikersoros elrendezéssel.

A folytonos növekedésű fajták 150F1150 cm-re, 200×150 cm-re és 200×200 cm-re ültethetők.

A tápkockás palántát az előre kivágott fészekbe helyezzük, beöntözzük, majd száraz földdel takarjuk, tíz ujjal tömörítjük.

NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK

Az állandó helyre vetett területen a talajfelszín (fészek, sor) talajának porhanyítása, később (1–2 lombleveles növényfejlettségnél) a tervezett állománysűrűség beállítása a feladat.

A szaporítási módtól függetlenül igény szerint végezzük a gyomtalanítást, géppel és kézzel

A váz nélküli (kisalagutas) takaráskor a fóliát igény szerint megnyitjuk, perforáljuk, majd az időszakos takarási idő elmúltával eltávolítjuk.

Gondoskodunk a korai ültetésű állomány fagyvédelméről és öntözéséről.

BETAKARÍTÁS

A magyar fogyasztók a tavaszi időszakban vásárolják legszívesebben a tököt, különböző fejlettségi állapotban. Az első terméseket az olaszok már a termősvirág megtermékenyülésétől kezdve igénylik. Sziromlevéllel együtt, olajban sütve fogyasztható. A csillagtök is ettől a fázistól alkalmas savanyításra vagy egyéb felhasználásra. A korai időszakban leszedett 10–15 cm-es fejlettségű (rántani, pörköltnek való) termések igen jó áron értékesíthetők. Nyáron a termesztő szinte megvárja a biológiai érettséget, hogy a kisebb áron értékesíthető termésből nagyobb tömeggel érjen el elfogadható árbevételt.

Az egységnyi területről leszedhető termés darabszáma és tömege a szedési fejlettség függvényében változik (94. táblázat).

Az istengyalulta tököt teljes biológiai érettségben, kemény héjjal kell szedni!

94. táblázat - A nagy légterű fóliasátorban hajtatott spárgatök terméseredményei szakaszos ültetéskor (Indátlan fehér fajta) (Soroksár, 1980-81)

Szakasz, szaporítási idő

Termésfejlettség szedéskor

Terméseredmény

db/m2

kg/m2

termések

átlagtömege

(g)

I. szakasz

– vetés: II. 20.

– ültetés: III. 28.

10–15 cm-es termések (a virág még rajta van)

16–20 cm-es termések

21–30 cm-es termések

kifejlett termések

19,99

8,83

7,04

4,61

1,96

3,20

4,88

13,15

99,84

401,63

695,93

2922,96

II. szakasz

– vetés: III. 3.

– ültetés: IV. 15.

10–15 cm-es termések (a virág még rajta van)

16–20 cm-es termések

21–30 cm-es termések

kifejlett termések

15,56

8,48

6,73

3,06

2,18

3,16

5,13

11,75

142,65

378,49

764,03

2895,26

III. szakasz

– vetés: III. 30.

– ültetés: IV. 29.

10–15 cm-es termések (a virág még rajta van)

16–20 cm-es termések

21–30 cm-es termések

kifejlett termések

13,20

7,23

7,36

3,88

2,09

3,79

4,91

10,53

165,83

515,15

678,55

2713,15


HAJTATÁS

A tök üvegházi hajtatása igen ritka. Fóliasátrakban, elsősorban fűtés nélküli berendezésekben azonban szívesen hajtatják a spárgatököt, a cukkinit, a cocozellát.

A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Zöldségtermesztési Tanszékén vizsgáltuk a hajtatás időzítésének kérdéseit. A spárgatököt (Indátlan fehér) és a cukkinit (külföldi fajta) szakaszosan ültettük, és a különböző fejlettségű termések szedése függvényében értékeltük a növények teljesítőképességét. Az eredmények alapján a cukkinié bizonyult nagyobbnak.

A mérési adatok egyértelműen bizonyítják azt is, hogy a darabszám, a szedési fejlettség (méret) és a terméstömeg között szoros összefüggés van. Minden szakaszban a 10–15 cm-es állapotban leszedett termések darabszáma a legnagyobb. A teljesen kifejlett termések a növényt túlságosan igénybe veszik, ekkor legkisebb a darabszám és legnagyobb a terméstömeg (94. táblázat).

Hajtatásra jól fejlett cukkini-, illetve spárgatökpalántákat fűtés nélküli fóliasátorba március végétől április végéig ültethetünk ki. A javasolt állománysűrűség 1 db/m2 növény.

Az elérhető termésátlag a szedési fejlettség függvényében 3–15 kg/m2-ig változó.

Magtermesztés

A magot állandó helyre vetéssel termesztjük. Speciális követelmény az izoláció. A tökök is idegentermékenyülő növények. Uborka és dinnye mellett termeszthetők, mert azok nem termékenyítik. Ugyancsak nem kereszteződik egymással a C. pepo és a C. maxima, ezért ezek között sem szükséges az izoláció. A C. pepo fajok viszont jól termékenyítik egymást.

A magyar szabvány a fajták között elitmagtermesztéskor 1000 m, I. fokú elszaporításkor 800 m, szabvány vetőmagtermesztéskor 500 m-es izolációs távolságot ír elő.

Hibridmag-termesztéskor az állománykeresztezést kell alkalmazni. 1 sor apanövény mellé 2–3 sor anyanövényt ültetünk. Az anyanövények hímvirágait eltávolítjuk. A megporzást a méhek elvégzik.

Szelekció. Virágzás előtt az eltérő növekedési típusú egyedeket eltávolítjuk. A termés fejlődésétől kezdve az idegen, elütő színű és alakú töveket eltávolítjuk.

MAGKINYERÉS

Csak teljesen érett terméseket szedünk, majd néhány napig állni hagyjuk. A magot kézzel szedjük ki a felvágott termésből, majd kiterítve szárítjuk. Mesterséges szárításkor 30–35 °C-nál magasabb hőmérséklet már károsítja a magot.

A termés 0,5–4,0%-a a légszáraz mag. Egy hektáron 400–700 kg vetőmagot termelhetünk.

A vetőmag minőségi követelményei:

I. osztály: 99%-os tisztaság, 94%-os csírázóképesség, 12%-os nedvességtartalom;

II. osztályú: 98%-os tisztaság, 88%-os csírázóképesség, 12%-os nedvességtartalom.