Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Petrezselyem

Petrezselyem

(Petroselinum crispum) [MILL.] NYM EX A. W. HILL.)

A termesztés jelentősége

GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

Régóta ismert növény. A rómaiak már fogyasztották. Ősalakjai a Földközi-tenger környékén, Spanyolországtól Görögországig szinte mindenütt megtalálhatók, de előfordulnak Algériában is.

A petrezselyem nem tartozik a nagy felületen termesztett zöldségnövények közé. Vetésterülete hazánkban az utóbbi években 2500–3500 ha. Termesztjük szabad földön és hajtatjuk. Ezenkívül magtermesztése jelentős. A magtermő terület 200–300 ha között változhat évenként.

A konyhának és így a magyar konyhának is hagyományos, közkedvelt fűszernövénye. Ételízesítő, önálló étel nem vagy csak ritkán készül belőle. A gyökere és levele is felhasználható. A piacon egész évben folyamatosan keresett cikk a csomózott petrezselyem gyökérrel, lombbal, valamint külön a gyökér és külön a lomb (petrezselyemzöld). Egy főre jutó évi fogyasztása 2,5–3,5 kg. Ezenkívül használja a tartósítóipar, és bizonyos mennyiség exportra is kerül. A évi szükséglet – leszámítva az önellátást – kb. 25–35 ezer tonna.

TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE

Tápértéke kicsi, ezért inkább fűszernövény. Levele különösen nagy mennyiségben (140–150 mg/100 g) tartalmaz C-vitamint (a gyökér C-vitamin-tartalma lényegesen kisebb), valamint B-vitamint. Ásványi sókban szintén gazdag. Található benne kalcium, foszfor és vas. Az első kettő jelentősebb mennyiségben. A fogyasztók jellegzetes, kellemes illatáért kedvelik. Illóolajai a gyökérben és a levélben is megtalálhatók.

Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai

RENDSZERTANA

A petrezselyem (Petroselinum crispum) az ernyősvirágúak családjába tartozik (Apiaceae, korábban Umbelliferae). Két változata ismert, amelyek egymástól lombjuk és gyökerük alapján igen könnyen megkülönböztethetők. Ezek:

P. c. convar. tuberosum – gyökérpetrezselyem,

P. c. convar. foliosum – metélőpetrezselyem.

Az elsőnek a gyökerét és a levelét, az utóbbinak csak a levelét használják fel. Kétéves növények.

114. ábra - Petrezselyemtípusok (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)

Petrezselyemtípusok (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)


NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE

A gyökér típusonként változik. A gyökérpetrezselyemé húsos, karógyökér, amely csak kedvezőtlen körülmények között ágazik el. Színe sárgásfehér, világosbarna, sárga és vörösesbarna. A húsa fehér. Keresztmetszetén – ugyanúgy, mint a sárgarépáén – 4 zóna különböztethető meg. Középen helyezkedik el a farész, ezt a kambium, majd a háncsrész követi, és kívül találjuk a bőrszövetet.

A metélőpetrezselyem gyökere szintén főgyökér, de sok elágazással, és így mindig vékony és rövid marad.

Levelei az első évben tőlevelek, a másodikban a száron helyezkednek el. A tőlevelek és a szár alján lévők mindig fényesek, zöldek és többszörösen összetettek. Levélnyelük hosszú, húsos. Ezzel szemben a száron lévő levelek hármasak. E levélkék lándzsa alakúak, szélük ép és ülők. Levélnyelük is rövidebb. A metélőpetrezselyem levelei hasonlóak, de közöttük fodros típusok is találhatók.

A szár magas, 100–150 cm. Egyenes, szögletes, csupasz és belül üreges. Szinte mindig a második évben képződik és elágazik.

Virágzata összetett ernyő. A virágokra az 5-ös szám jellemző. Sziromlevelei zöldesfehérek. Idegen beporzó, a beporzást a rovarok végzik.

Termése ikerkaszat, amely 2 magból áll.

Magja zöldesszürke, 2–3 mm hosszú és 1 mm széles. Csírázóképességét 2–3 évig megőrzi. Ezermagtömege 1,2–1,8 g. Méretre a sárgarépáéhoz, formára a zelleréhez hasonló.

ÉLETTANI JELLEMZÉSE

Hőmérsékleti optimuma 16±7 °C. A csírázási minimum 2–3 °C, az optimum pedig 23 °C. A csírázás időtartama 20–30 nap. Hidegtűrő, a kifejlett növény mínusz 10, mínusz 20 °C hideget is elvisel.

Fényigénye közepes. Az árnyékot is tűri. Hosszúnappalos növény, ezért az első évben csak nagyon ritkán szökik magszárba. Közepes fényigényének köszönhető, hogy könnyen és olcsón hajtatható.

Vízigénye nagy, de mivel a vizet mélyről is felveszi és gazdaságosan hasznosítja, kevesebbet kell öntözni. Csírázáskor és a kezdeti növekedés idején igényel sok vizet. Ennek oka magvainak illóolaj-tartalma és az ebben az időben még fejletlen gyökérzet. Ebből következik, hogy keléskor és utána a szárazságra nagyon érzékeny.

Tápanyagigénye nitrogénből és foszforból közepes, káliumból nagy, éppúgy, mint a többi gyökérfélének.

Fajlagos tápanyagigénye 1 t termés (fő- és melléktermék) előállításához nitrogénből 3 kg, foszforból 1,8 kg, káliumból 6 kg.

Termesztett fajták

A petrezselyem viszonylag fajtaszegény növény. Igaz, a bővebb fajtaválasztékot eddig sem a fogyasztás, sem a termesztés nem igényelte. E területen azonban változás várható, különösen akkor, ha nő a csomagolt áru iránti igény. A hazai nemesítés petrezselyemmel nem vagy csak nagyon keveset foglalkozik, ezért a forgalomban lévő fajták külföldiek, főleg német eredetűek. Cseh nemesítésű a Hanecka és bolgár eredetű a Festival 68. Az utóbbi fajhibrid.

A fajták a változatoknak megfelelően csoportosíthatók. A gyökérpetrezselymeket és jellemzőiket a 114. táblázat tartalmazza. E fajták tenyészidejűkben és gyökérjellemzőikben különböznek egymástól.

A metélőpetrezselyem fajtaválasztéka nálunk még szűkebb. Hazánkban még a levéltermelésre is inkább a gyökérpetrezselymeket használják. A nálunk is forgalomban lévők közül ki kell emelni a Mohafodrozatú fajtát, valamint a Hamburgit, amely az előzőtől sima és sötétzöld leveleiben különbözik.

A gyökérpetrezselymek gazdasági értékét használhatóságuk határozza meg. Vannak korai, csomózott áru előállítására (Korai cukor) és ipari feldolgozásra, tárolásra alkalmasak (Hosszú). A Félhosszú haszna kettős, mert mindkét célra alkalmas. Előny a gépi betakaríthatóság is. Erre csak a Korai cukor és a Félhosszú a megfelelő. A hosszú nehezen kihúzható és nagyon könnyen törik.

114. táblázat - Gyökérpetrezselyem-fajták

Fajták

Tenyészidő (nap)

A gyökér

Felhasználhatósága

alakja

vállátmérője (cm)

hosszúsága (cm)

Korai cukor

120–150

kúpos

5–6

12–15

korai szabadföldi termesztésre, csomózott árunak

Félhosszú

180–200

fokozatosan keskenyedő

3–4

20–24

folyamatos fogyasztásra, tárolásra, tartósításra

Hosszú

200–220

fokozatosan keskenyedő

2–3

30–40

folyamatos fogyasztásra, tárolásra

Fesztivál–68 fajhibrid (bolgár)

hengeres, alig keskenyedő

elsősorban a lombjáért

Hanacka (cseh)

20–24

folyamatos fogyasztásra, tartósításra


Szabadföldi termesztés

Magyarországon a petrezselymet elsősorban szabad földön termesztik. Célja a friss fogyasztás és a feldolgozó ipar igényének a kielégítése csomózott áruval, gyökérrel és lombbal. Az említetteknek megfelelően a következő technológiák alakultak ki:

– korai árut előállító,

– tömeget előállító,

– zöldtömeget (lombot) előállító technológia.

A korai áru csomózott petrezselyem, a gyökér a lombbal együtt kerül a piacra. A vetésidőt alapul véve két termesztési változat van, az egyik a nyár végi, ősz eleji vetésű, a másik a kora tavaszi, pontosabban tél végi vetésű.

A tömegáru minden esetben gyökér. Ez tisztítottan, lomb nélkül jut el a felhasználóhoz. Termesztésének szintén két változata van, az egyik, a főterményként, a másik a másodterményként termesztett petrezselyem.

A zöldtömeg a levél, ilyenkor csak a lomb kerül értékesítésre. Két módon állítható elő, metélőpetrezselyem-fajtából vagy gyökérpetrezselyemből.

AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA

Magyarország éghajlati, időjárási viszonyai kedvezőek a petrezselyem szabadföldi termesztésére. A fényviszonyok megfelelőek, a hőmérséklet kielégítő. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy – hidegtűrő lévén – még a telet is képes a talajban átvészelni. A csapadék viszont már a legtöbb területen kevés, de ez kevésbé okoz gondot, mivel a hiányzó víz öntözéssel pótolható.

A termesztés korlátozó tényezője inkább a talaj. Nem szereti a futóhomokot, a szikes, a köves, a sekély termőrétegű és nagyon kötött (KA 50) talajokat. A szélsőséges talajtípusokon gyengén fejlődik, elágazik, a kötött talajokon pedig a betakarítása nehéz. A laza, meszes talajokat kedveli. A kémhatást illetően a közömbös és a gyengén lúgos talajok növénye. A pH 6 alatti talajt már meszezni kell. A legnagyobb hozamot mély rétegű, humuszban gazdag talajokon várhatjuk.

A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE

A petrezselyem – hasonlóan a többi gyökérféléhez – monokultúrára érzékeny növény, ezért önmaga és a többi gyökérféle után csak 5–7 év múlva kerüljön. Elhelyezhető valamennyi zöldséges vetésforgóban. Közülük azonban az öntözöttek a kedvezőbbek. Jó előveteményei az egyéves pillangósok, a burgonyafélék, a kabakosok, a káposztafélék, valamint kombinált vetésforgóban a kalászosok. Itt a legtöbb esetben két kalászos közé kerül. Ezzel szemben rossz előveteményei a későn lekerülő növények, az évelő pillangósok és azok, amelyek után nagy mennyiségű gyökér és szár marad vissza.

TÁPANYAGELLÁTÁS

A petrezselyem fajlagos műtrágyaigényét a 115. táblázat foglalja magában.

115. táblázat - A petrezselyem fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)

Termőhely

A talaj tápanyag-ellátottsága

igen gyenge

gyenge

közepes

igen jó

Nitrogén

I.

6,5

6,0

5,0

3,0

1,5

II.

7,0

6,7

5,5

3,5

1,7

III.

7,0

6,7

5,5

3,5

1,7

IV.

7,8

7,0

6,0

4,0

2,5

Foszfor

I.

4,5

3,8

2,4

1,1

0,4

II.

4,7

4,0

2,4

1,0

0,5

III.

4,6

4,1

2,3

1,3

0,6

IV.

5,0

4,5

2,6

1,5

0,8

Kálium

I.

13,0

11,0

7,0

4,0

2,0

II.

14,0

12,0

8,0

5,0

2,4

III.

13,6

12,6

8,2

5,4

2,6

IV.

14,0

13,0

9,0

6,0

4,0


Tápanyagigénye kielégíthető szerves és műtrágyákkal. A közvetlen szervestrágyázást azonban kerülni kell, mert a petrezselyem erre még a sárgarépánál is érzékenyebb.

A kivételesen adott szerves trágya kijuttatási időpontja az ősz. A foszfort és a káliumot is ekkor adjuk. Ezek az alap-talajművelés eszközeivel juttathatók a talajba. A bedolgozás mélysége 18–22 cm. Ha nagyobb tömegű tarló- és gyökérmaradványt dolgoznak be, a nitrogén egyharmada, fele adható alaptrágyaként is, egyébként fejtrágyaként használják fel. Adható júniusban, júliusban és augusztusban, egyenlő arányban elosztva.

TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS

A talajmunkák megegyeznek a sárgarépánál említettekkel. Itt azonban fontosabb az altalaj lazítása és a mély művelés, mert a petrezselyem hajlamosabb az elágazódásra. Vethető nyáron, ősszel és tavasszal, ezért a vetés előtti talaj-előkészítés lehet tavaszi, nyári és őszi. Az évszak ugyanis meghatározza az előkészítés módját, az eszközöket stb.

VEGYSZERES GYOMIRTÁS

Vegyszeres gyomirtása megoldott. Ugyanazok a szerek használhatók, mint a sárgarépánál, csak figyelembe kell venni, hogy a petrezselyem érzékenyebb, ezért itt mindig a kisebb adagokat kell használni. A kezelések száma a legtöbb esetben 3, csak ritkán, rendkívül körülmények között van szükség 5 kezelésre.

Szaporítás

A petrezselyem közvetlenül magról szaporítható, a szaporítási mód mindig állandó helyre vetés.

Időpontja a termesztési cél és ennek megfelelően alkalmazott technológiai függvénye.

– A korai (csomózott) árut előállító termesztéskor az ősz és a tavasz. Az őszi vetés szeptember elejétől október közepéig bármikor elvégezhető. A lényeg, hogy a növény kikeljen és a tél beálltáig jól megerősödjék. Az erősebb növény ugyanis a téli hideget jobban elviseli. A tavaszi vetés időpontja a február 15. és március 15. közötti időszak. Fontos a koraiság, a szedést, az értékesítést már június közepén meg kell szedni.

– A tömegárut termelő technológiához szintén két időpontban szaporítható. A főtermény vetési ideje március, a másodterményé június második fele, július eleje. A cél, hogy a termény októberben, november elején szedhetővé váljon. Elkésett tavaszi, áprilisi vetés esetén már nagy gondot okozhat a szárazság.

– A zöldtömeg előállításához szintén márciusban vetjük a magot.

A művelési mód lehet sík és bakhátas. Gyakoribb a síkművelés. A bolgárkertészek által alkalmazott bakhátas művelési mód ma csak a kisüzemekben és a házikertekben használatos. Egyébként ott előnyös, ahol a talaj termőrétege vékonyabb.

Az elrendezés lehet soros, ikersoros és szalagos. A legelterjedtebb a soros, ahol a sortávolság a betakarítási mód függvénye: kézi betakarításhoz kétszeres vagy háromszoros gabona-sortávolság (24–36 cm). A szélesebb sorköz jobb, mert lehetővé teszi a tolókapák használatát is. Gépi betakarítás esetén a sortávolság 28, 36, illetve 45 cm. Nyűvő rendszerű betakarítógépeknél a kisebb, az ásó rendszerűeknél a nagyobb sortávolság a használatos. Ikersoros elrendezésben a széles sorköz 70 cm, a keskeny pedig 24 cm (bakhatás művelés). Szalagos elrendezéskor a szalagok közötti távolság legalább 45 cm, a sorok közötti pedig 25–28 cm között változhat.

A vetési módot itt is lehet soros és sávos. Sávos vetéskor a sáv szélessége 4–6,5 cm között változhat, az utóbbi a jobb. Soros vetéskor a folyóméterenként kívánt egyedszám 25–30 növény.

A vetés mélysége 2–3 cm. Se sekélyebben, se mélyebben nem szabad vetni. A magszükséglet a technológia függvénye, 1,8 kg (0,8 millió egyedszámnál) és 6 kg (2 milliónál nagyobb egyedszám esetén) között változhat.

A vetés végezhető kézzel (csak házikertekben) és géppel. A gépek ugyanazok, mint a sárgarépánál.

ÖNTÖZÉS

A petrezselyem a sárgarépánál valamivel vízigényesebb növény. Nehezen csírázik, lassan kel, és fiatal korában is lassabban fejlődik. Kelesztő öntözésre tehát a legtöbb esetben szükség van, ez csak őszi és kora tavaszi vetéskor maradhat el. Az öntözési norma 5–10 mm, a szórófej pedig kis intenzitású legyen.

Csapadékpótló öntözésre 2–3 alkalommal szintén szükség van. Az öntözési norma 30–40 mm, ideje július és augusztus, a másodvetéseket esetleg még szeptemberben is meg kell öntözni. Az öntözési mód esőztető, csak a bakhátas művelési módban barázdás.

EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK

A petrezselyem tenyészideje hosszú, ezért viszonylag több ápolási munkára van szükség.

A ritkítás ma már csak a házikertekben alkalmazott ápolási munka. Az állománysűrűséget célszerűbb a magmennyiséggel beállítani. A ritkítás időpontja a növények 2–4 lombleveles állapota, a távolsága pedig a vállátmérő és a vetési mód függvénye, általában 1 és 5 cm között változhat. A keskeny vállú és a sávosan vetett állomány a legsűrűbb. Egyébként a száraz talaj nehezíti ezt a munkát, tehát jobb öntözés vagy eső után végezni.

A gyomirtás lehet mechanikai és kémiai. Háztáji és kisegítő gazdaságokban a legtöbb esetben mechanikai, a nagyüzemekben pedig vegyszeres. Mivel a petrezselyem a laza, levegős talajt kedveli, a talaj lazítására, porhanyítására még az utóbbi esetben is szükség lehet. A kapálások száma általában 2–4.

A petrezselyem növényvédelme elsősorban a talajlakó kártevők és a lombot károsító betegség (Septoria, lisztharmat) elleni védekezésből áll.

A fejtrágyázásról a tápanyagellátási tudnivalóknál már szóltunk.

BETAKARÍTÁS, ÁRU-ELŐKÉSZÍTÉS

A petrezselyem értékesíthető levelesen (csomózva), tisztítottan (lomb nélkül) vagy petrezselyemzöldként csomózva vagy csomózás nélkül gyári feldolgozásra.

– A leveles petrezselymet akkor kezdik szedni, ha a gyökér vállátmérője 10, illetve 15 mm (a 10 mm a II. osztályú, a 15 mm az I. osztályú áru követelménye). Augusztus 1. után már a 20 és 25 mm-es vállátmérő az előírás. A szedés kezdete május, a tavaszi június közepétől szedhető. A csomózott petrezselyem kb. szeptember közepéig – a kilós áru betakarításáig – van a forgalomban.

A petrezselyem szedhető kézzel és géppel. Mindkét betakarítási módnál szükség lehet lazításra, amit kézi szedéshez ásóval, félig gépesített szedéskor fogattal vagy gépi erővel vontatott, kormánylemez nélküli ekével vagy késes cukorrépa-lazítóval, esetleg más, a sárgarépánál már említett eszközzel végeznek.

A kiemelés az utóbbi esetben is kézzel történik. Szedés után a terményt tisztítják, válogatják és csomózzák. Tisztításkor eltávolítják a beteg, a sárga és a sérült leveleket és a földszennyeződést (pl. mosással). A mosásra csomózás előtt és után is sor kerülhet. Mosás után az árut alaposan meg kell szikkasztani, nehogy később befülledjen. A csomókba már csak a tiszta, méretes, ép és egészséges termény kerülhet. Egy csomóba 10 leveles gyökér kerül (szabvány-előírás), ezután a csomókat tízesével kötegelik.

A tisztított, lomb nélküli gyökér betakarítási ideje az ősz, október és november eleje. A fő- és másodterményt egy időben takarítják be. A lényeg, hogy a gyökér még a fagyok előtt a tárolókba kerüljön. Természetesen a termés egy része a talajban is átteleltethető, ilyenkor a szedés ideje a kora tavasz. Az érettség ebben az esetben nehezen határozható meg, inkább a szabvány-előírás a döntő: a szedés akkor kezdhető meg, ha a gyökér vállátmérője legalább 25 mm, illetve az I. osztályúé 30 mm. Az érettséget a lomb is jelzi, az alsó, idősebb levelek sárgulásával.

A betakarítás módja lehet kézi, félig gépesített és gépesített. A kézi és a félig gépesített betakarítás a háztáji és kisegítő gazdaságok módszere. Nagyüzemekben a terményt csak géppel szabad betakarítani. Itt kézi betakarításra – a nagy élőmunkaigény miatt – csak ritkán van lehetőség. A betakarítógépek ugyanazok, mint a sárgarépánál.

A kiszedett terményt tisztítani és válogatni kell. A tisztítás elsősorban a lombtalanítás; a földszennyeződés a petrezselyemgyökérnél kevesebb gondot okoz. A levelek eltávolíthatók kézzel és géppel. A gépi lombtalanítás nem teljes, utána mindig szükség van még kézi kiegészítésre is. A válogatás a méreten aluli, a beteg, a sérült egyedek eltávolítását és az osztályozást is jelenti.

A levélpetrezselyem betakarításának időpontját a lomb fejlettsége határozza meg. A lombot akkor kell vágni, amikor fajtára jellemző méretűre fejlődött, de az alsó, idősebb levelek még nem sárgulnak. A sárga, öreg levelek ugyanis rontják a készítmények minőségét és kiválogatásuk nagyon nehéz. A vágást a tenyészidőben kétszer-háromszor meg kell ismételni. Az ismétlések közötti időtartam kb. 1 hónap. Az első vágás időpontja június második fele. Eszköze a fűkasza. Természetesen kézi kaszával is be lehet takarítani. Vágáskor ügyelni kell, hogy a tenyészőcsúcsot, a szívleveleket meg ne sértsük.

A várható termés a fajta és a technológia függvénye. Rövid gyökerűekből a termés öntözés nélkül 6–15 t/ha, öntözéssel 15–30 t/ha. Hosszú gyökerűekből 10–20 t/ha, illetve 20–35 t/ha. A csomózott áru mennyisége 10–15 csomó/m2, a lomb tömege pedig 20–30 t/ha.

Hajtatás

A hajtatás célja a téli petrezselyemzöld-szükséglet és a tavasz végi gyökérszükséglet kielégítése. Ezen belül is döntő a petrezselyemzöld előállítása. A korai gyökérszükséglet az átteleltetett termékből, illetve a korai vetésekből is kielégíthető. A hajtatás tehát petrezselyemzöld-termesztést jelent. Kézimunka-igénye nagy, ezért elsősorban a háztáji és a kisegítő gazdaságok termesztési módja.

A hajtatásban két petrezselyemzöld-előállítási módszer alakult ki:

– a zöldet a magról előnevelt, de talajban maradt gyökerekről nyerik,

– a kiszedett, osztályon aluli gyökerek felhasználásával állítják elő.

A létesítmény minden esetben fóliás berendezés. Használhatók erre a célra a fóliaágyak, a normál fóliasátrak (szimpla és kettős takarással) és a vízfüggönyös létesítmények. Természetesen a gyökér hajtatható minden olyan létesítményben, ahol a minimális fényt és a 6–12 °C hőmérsékletet meg tudjuk teremteni. A fényigény kielégíthető napi 6–8 órai megvilágítással és 2–3 ezer luxnyi fényerősséggel.

HAJTATÁS KÖZVETLENÜL MAGVETÉSSEL

A mag július és augusztus közepe között bármikor vethető. A magszükséglet 1–2 g/m2, a vetési mélység 2–3 cm. A művelési mód mindig sík, az elrendezés lehet szórt és soros. Az utóbbi a gyakoribb és a jobb. Különösen jó, ha soros elrendezés sávos vetéssel párosul. A sortávolság 10–15 cm. A vetés végezhető kézzel és géppel. A gépi vetés jobb, mert egyszerűbb és gyorsabb (pl. mini Nibex). A legtöbb esetben a vetést takarni kell (a kis gépekhez nincs takaróelem). Ha a sortávolság csak 10 cm, célszerű szalagos elrendezést alkalmazni (8–10 sor után 20 cm széles közlekedőutat alakítunk ki).

A trágyázás, a talaj-előkészítés megegyezik a szabadföldi termesztésével. Itt is az ülepedett, a gyommentes, az egyenletes felszínű magágy a jó.

Ápolási munkái az öntözés, a gyomirtás és a növényvédelem. A vetési időpontot figyelembe véve itt minden esetben szükség van kelesztő öntözésre. A csapadékpótló öntözés különösen takarás után fontos. A norma 20–30 mm, az évszaktól függően havonként vagy 14–15 naponként ismételve. A gyomirtás mindig mechanikai. A legtöbb esetben csak gyomlálás, de szélesebb sortávolság esetén kapálás is lehet. A gyommentesség nagyon fontos, mert a gyomok nehezítik a szedést, sőt a kaszálást meg is akadályozhatják.

A lomb egészségvédelme itt különösen fontos, mert a petrezselyemzöldnek üdének, egészségesnek és valóban zöldnek kell lennie.

HAJTATÁS MÉRETEN ALULI GYÖKEREK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A használható gyökerek vállátmérője 10–25 mm. Általában a szabványméretet megközelítő vastagságú gyökereket használják fel. E gyökerek hajtathatók rétegezve, a talajba ültetve és cserepezve.

Hagyományos hajtatási mód volt, amikor a gyökereket rétegezve, egyszerű prizmákba összerakva hajtatták. A prizma lehetett teljes és féloldalas. A gyökereket úgy helyezték egymásra, hogy koronájuk az út felé kerüljön. A gyökerek közötti réseket talajjal vagy homokkal töltötték ki.

Napjainkban a gyökereket inkább talajba ültetik. Az elrendezés soros, a sortávolság 8–10 cm, a tőtávolság 2–2,5 cm. Az állománysűrűség 40–50 növény/fm, a gyökér méretétől függően. Az ültetés kézzel, a sornyitás (barázda) kézzel és géppel is történhet. Ültetés után úgy takarunk, hogy a szívlevelek ne kerüljenek a takaróanyag alá. A takaróanyag lehet jó minőségű földkeverék, de használható homok is.

A legegyszerűbb a cserépben való hajtatás. Ennek célja az önellátás. Egy-egy cserépbe – méretétől függően – 5–10 db gyökér kerül. Ezeket földkeverékkel vagy homokkal rögzítjük. A cserép lehet agyag vagy műanyag. A cserepes kultúra még a konyha ablakában is hajtatható.

Az ápolási munkák a trágyázás kivételével ugyanazok, mint a magvetéses módszerrel. Termesztésen itt nincs szükség kelesztő öntözésre és trágyázásra sem. A lényeg a lombvédelem, a kellő fény és a hőmérséklet megteremtése (6–10 °C), valamint az öntözés.

Betakarítás. A hajtatás időzítésével a petrezselyemzöld akkor szedhető, amikor az igények a szabadföldről már nem elégíthetők ki. A szedést leggyakrabban kézzel végzik, kivétel a magról vetett kultúra, amelyet esetleg kaszálni is lehet. Mindig csak az erősebb, idősebb, de még üde és zöld leveleket kell leszedni. A szedés a tél folyamán 3–4 alkalommal megismételhető. A petrezselyemzöldre ugyanis addig van szükség, amíg a korai csomózott áru májusban meg nem jelenik. A petrezselyemzöld 10 levelenként csomózva kerül a fogyasztóhoz. Fontos, hogy az áru friss, üde zöld, ép és egészséges legyen. A várható termés 3–5 kg/m2 zöldtömeg, illetve 150–200 csomó.

Ökonómia

A petrezselyem szabadföldi termesztése kevésbé jövedelmező. Ennek fő oka a kis, országosan 8–10 t/ha-os termésátlag. Az átlag növeléséhez a feltételek adottak. A termelési költség kb. 80–100 ezer Ft, a bruttó bevétel pedig 120–140 ezer Ft. Hagyományos technológiával még igen nagy az élőmunkaigény, a korszerű termesztési technológiával azonban már minimális. Itt a termesztés 160 kézi, illetve 60 gépi munkaórával megoldható.

Hajtatása kifizetődő, ugyanis 300–500 Ft/m2 bevétel is elérhető, gondot okoz azonban, hogy a piac hamar telíthető, és még mindig sok a kézimunka-felhasználás.

Magtermesztés

A petrezselyem vetőmagtermesztése Magyarországon igen jelentős. A maghozó terület elérheti évenként a 200–300 ha-t, az ehhez szükséges dugványtermő terület pedig az 50–70 ha-t. Egy hektáron 3–5 ha maghozó dugványt lehet előállítani. A belföldi vetőmagforgalom 40 t, az export kb. ugyanennyi. Importja jelentéktelen, alig éri el az évi 0,8–1,2 t-t. A gyökérpetrezselyem exportja mellett (26–28 t) igen jelentős a metélőpetrezselyemé is (12–14 t). Az utóbbit nálunk nem fogyasztják, ezért a megtermelt mag nagy része külföldre kerül.

Főleg nagyüzemeinkben termesztik. A szakemberek szívesen foglalkoznak vele, mert termesztése viszonylag jól gépiesített, a dugványt (ősszel kiültetve) nem kell tárolni, sőt a metélőpetrezselyem esetében az átültetés is elmarad, mert itt nincs gyökérszelekció.

Kétéves növény, az első a dugványnevelő, a második a maghozó év. Talajigénye, tápanyagigénye, sőt első évben a technológiája is megegyezik a fogyasztásra termelt petrezselyemével.

• Szaporítási módja helyrevetés. A mag ősszel és tavasszal vethető. Az utóbbi a gyakoribb. Korán, már február végén, március elején vetni kell, hogy a dugványok szeptember közepére kifejlődjenek, átültetésre alkalmassá váljanak.

A művelési mód sík, az elrendezés lehet soros, ikersoros és szalagos. A legkedvezőbb a soros elrendezés. A sortávolság a betakarítási mód függvénye, lehet 24, 36 és 45 cm. Kivétel a metélőpetrezselyem, amely ősszel helyben marad, így a sortávolság a 40–50 cm. A magszükséglet 2,5–3,5 kg/ha. A vetési mélység 2–3 cm. Vethető géppel ugyanúgy, mint a sárgarépa.

Ápolási munkái megegyeznek a fővetésű petrezselyem ápolási munkáival. Kivétel a lombszelekció, amelynek időpontja augusztus. Különösen fontos ez a művelet a metélőpetrezselyemnél. Ilyenkor minden idegent, minden eltérő lombú egyedet és természetesen a beteg növényeket el kell távolítani.

A dugványok szeptember közepére érik el a továbbszaporításra alkalmas méretet, tehát szeptemberben takarítják be őket olyan módon, mint a fővetésű petrezselymet. Ugyanazokat a gépeket használhatjuk, a különbség csak a tisztításban és a válogatásban van. Itt különösen fontos, hogy lombtalanítás után a szívlevelek épek maradjanak. Gyökérpetrezselyem esetén ekkor kerül sor a gyökérszelekcióra.

• A dugványok ültethetők ősszel és tavasszal. Az őszi ültetéssel a tárolási költségek megtakaríthatók. Ültetésre az október a legjobb időpont, mert a dugványok télig még jól begyökeresednek.

A művelési mód a második évben is sík, és az elrendezés szinte mindig soros. A sortávolság 50–60 cm, a tőtávolság pedig 15–20 cm. Az állománysűrűség 10–13 dugvány/m2. Ennek megfelelően a dugványszükséglet 100–130 ezer db/ha. A sűrűbb állomány jobb, mivel kevesebb az oldalhajtás és gyorsabb az érés, jobb minőségű a vetőmag.

Az ültetés lehet félig, illetve teljesen gépesített. Az első esetben az ültetőárkot géppel nyitják, és a dugványt kézzel ültetik a barázda oldalába. A takaráshoz a következő árok nyitásával átfordított földet használják fel. A takarás akkor megfelelő, ha a dugványokra 1–2 cm földréteg kerül. A hosszabb dugványok gyökérvégének eltávolításával, az ültetési mélység egyenletes lesz. A barázdanyitás eszköze egy kétvasú eke (függesztett), amely úgy van az erőgépre fölszerelve, hogy az erőgép kereke ne a barázdában járjon. Lehet azonban más barázdanyitót is használni.

A teljesen gépesített ültetés eszköze a sárgarépánál már említett Szuper Prefer ültetőgép. Ültetés után a talajt minden esetben tömöríteni kell. Ennek eszköze a gyűrűs-, illetve a simahenger.

A maghozó évben elengedhetetlen az izoláció. Az izolációs távolság 1000 m. Ennél közelebb nem kerülhetnek egymáshoz a fajták, a gyökér-, a metélőpetrezselyem és a zeller.

Ápolási munkái a vegyszeres gyomirtás, az öntözés, a talajlazítás.

A gyomirtást különösen nagy gonddal kell végezni, mert betakarításhoz olyan gyommagvak kerülhetnek a tételbe, amelyeket nem lehet kitisztítani. A gyomok irthatók vegyszeresen és mechanikai úton is. A vegyszerek a legtöbb esetben triazin hatóanyagúak, amelyeket ültetés után, de még a kihajtás előtt kell felhasználni. Ezenkívül alkalmazhatók a prometryn- és linurontartalmúak is. Később, a magszárba indulás után sor kerülhet kultivátorozásra és kézi kapálásra is. A gyomok mellett irtani kell a vadon termő ádáz (Aethusa cynapium L.) és bürök- (Conium maculatum L.) petrezselyemfajokat. Ezektől a veszélyes növényektől az utak mentét, az árokpartot is tisztán kell tartani.

Az érés ideje augusztus közepe. Jele a kaszattermés keményedése, szürkülése, ilyenkor a mag már elveszti zöld színét. A petrezselyem lassan érik, az érés nagyon elhúzódik. A korai és kései aratás egyaránt káros. Az előbbi esetben gyengébb lesz a csírázóképesség, az utóbbiban pedig nagy lesz a pergési veszteség. Akkor kell aratni, amikor a mag már az oldalhajtásokon is kifejlődött és az ernyők szélein barnulni, szürkülni kezd.

Géppel aratható. Először rendre vágják, kupacokban utóérlelik (6–8 nap), majd (az SzK–4 vagy az E–512 típusú) kombájnnal csépelik. A pergési veszteség csökkentése végett a kombájn alá és elé ponyva kerül. A teljesítmény 0,5–0,6 ha/h.

Csépelés után a magot azonnal előtisztítani kell, mert nagy mennyiségű szárrész és egyéb szennyeződés található benne. Erre a célra a régi cséplők vagy az OSZ 4,5 tisztítógép alkalmasak. Utána a magot vékonyan kiterítve utóérleljük és az MMT–2 vagy a Petkus Gigant géppel véglegesen tisztítjuk.

Várható termés a faj és fajta függvénye. A hosszú gyökerűekből 0,8–1,5 t/ha, a félhosszúakból 0,6–1,0 t/ha, a rövidekből 0,5–0,8 t/ha, a metélőpetrezselyemből pedig 0,8–1,4 t/ha.