Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Kötözősaláta

Kötözősaláta

(Lactuca sativa L. convar. longifolia L.)

A termesztés jelentősége

Az egyik legrégebben ismert zöldségnövény a világon. Széles körben termesztették a kínaiak, kedvelt növénye volt az egyiptomiaknak, az ókorban a rómaiak és a görögök nyersen és főzeléknek is nagy mennyiségben fogyasztották. Dél- és Nyugat-Európában ma is kedvelt levélzöldségféle, szabadföldi termesztése mellett néhány országban hajtatják.

Jelentős C-vitamin-tartalma van, a szabadföldi termesztésben megközelíti az 50 mg/100 g-ot is, hajtatásban 15–20 mg/100 g. Az ásványi sók közül elsősorban mészben gazdag, de számottevő mennyiségű foszfort és vasat is tartalmaz. Halványítás után igen kedvező a zsenge levelek étrendi hatása. Vastag levélnyelét a spárgához vagy a karfiolhoz hasonlóan rakva szokták elkészíteni.

Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai

RENDSZERTANA ÉS NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE

A kötözősaláta (Lactuca sativa convar longifolia) az Asteraceae család tagja.

A fejes salátával közös ősük a Lactuca seriola, amelynek ősalakja sokfelé megtalálható, így Dél-Európában, Abesszínában, Mezopotámiában, de Kis-Ázsia más vidékein is.

A fejes salátához hasonlóan egyéves, fészkes virágú növény.

Gyökér. Helyre vetve erős karógyökeret fejleszt, tűzdeléskor a főgyökér megsérül, és bojtos oldalgyökerek képződnek.

Levélzete erősebb, húsosabb, mint a fejes salátáé. Levélnyele erőteljesebb, nedvdúsabb. A nagyobb, rostosabb levelek elsősorban csak halványítással (kötözéssel) termesztve fogyaszthatók. Kötözés nélkül külső levelei kemények lesznek, és csak a belső, fiatal levelek maradnak zsengék.

Virága ugyanolyan, mint a fejes salátáé, önmegtermékenyülő. Virágszára a hosszú nappalok hatására alakul ki, meglehetősen erős, vastag oldalhajtásokat is fejleszt.

Termése kaszat, a mag ezermagtömege 1 g, csírázóképességét 3–4 évig is megtartja.

ÉLETTANI JELLEMZÉSE

Fényigény. Hosszúnappalos növény, de a fejes salátánál később indul magszárba. Ősszel, augusztustól kezdve magszárat már nem fejleszt. Az árnyékot, a félárnyékot nem tűri.

Hőigény. A levelek növekedése 16 °C-on a legkedvezőbb, ennél magasabb hőmérsékleten is intenzív a levélképzés, de ilyen esetben a levelek egymáshoz képest lazábban helyezkednek el. Az enyhe fagyokat, a mínusz 4–5 °C-ot károsodás nélkül eltűri.

Tápanyagigény. A talaj iránt nem igényes, valamennyi talajtípuson eredményesen termeszthető. Gyengébb humusztartalom mellett szervestrágyázás nélkül jól terem. Érzékeny a talaj sótartalmára, így a túltrágyázásra is.

Vízigény. Sok nedvességet, gyakori öntözést kíván.

Fajtái

Párizsi sárga. Levélzete sárgászöld, levelei maguktól borulnak. Gyors növekedésű fajta. Magszárképzésre kevésbé hajlamos.

Kasseli. Meglehetősen nagy, sárgászöld leveleket képez, amelyek lassan záródnak. Gyorsan magszárat képez.

Fame E. Z.: Középzöld-világoszöld színű, sima levelű fajta. Gyors növekedésű. Salátamozaik- és peronoszpórarezisztens.

Hector. Nagy levelet képező, világoszöld színű fajta. Levélerei finomak, vékonyak. Gyors növekedésű. Ellenálló a salátamozaik- és a salátaperonoszpóra-betegségekkel szemben.

Romance. Középzöld színű fajta. Középkorai. Ellenálló a salátamozaik és a salátaperonoszpóra-betegségekkel szemben.

Párizsi fehér kötözősaláta. Kései fajta. Levelei világoszöldek. Közepesen hajlamos magszárképzésre.

Valmaine. Lassú növekedésű fajta. Igen nagy leveleket fejleszt. Nyár eleji és nyár végi termesztésre alkalmas.

Termesztés

Rövid tenyészidejénél fogva leginkább előnövénynek vagy másodveteménynek ültetik. Korán lekerül, ezért utána paprika, paradicsom, uborka, bab, cékla, csemegekukorica, kései káposztafélék még jól termeszthetők. Általában a vetésforgóba történő elhelyezése megegyezik a fejes salátáéval. Gyakran együtt is termesztik.

Palántáról szaporítjuk. A palántanevelés kezdete február vége, március eleje. Szaporítóládában, sűrű vetéssel, a fejes salátához hasonlóan neveljük elő. Tűzdelésig 2000–3000 növény/m2 nevelhető fel. 10–14 nap után vagy apró cserepekbe, vagy 4×4-es, illetve 5×5-ös tápkockákba, táphengerekbe tűzdeljük. A tűzdeléstől számítva négy hét után már ültethető.

Tenyészterület-igénye nagyobb, mint a fejes salátáé. 35×35 vagy 40×40 cm-re kell ültetni. A talaj-előkészítési és trágyázási szempontok megegyeznek a fejes salátáéval.

Ápolása rendszeres öntözésből, sekély kapálásból, legfeljebb egyszeri fejtrágyázásból áll. Speciális ápolási munkája a már teljesen kifejlődött fejek összekötözése. A leveleket felső harmadukban olyan szorosan kötjük össze, hogy a belső levelek ne kapjanak fényt. A kötözést követően három hét múlva a fejek vághatók.

A kötözősalátát néhány országban hajtatják is. Fűtés nélküli és enyhén fűthető termesztőberendezésbe február végén, március elején ültethető ki. Bár termesztése egyszerűbb, mint a fejes salátáé, hosszabb tenyészideje miatt nehezebb a főnövények elé beilleszteni.