Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Brokkoli

Brokkoli

(Brassica cretica convar. botrytis DUCH. provar. italica PLEUCK)

A termesztés jelentősége

A brokkoli vagy más néven spárgakel a feltételezések szerint Ciprus szigetén alakult ki, a karfiol közeli rokona, de rózsája zöld színű, így a nyári meleget és az erős napsütést jobban bírja.

GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

Régebben főleg a melegebb éghajlatú Olaszországban és Franciaországban, a tengerparti vidékeken termesztették, majd átkerült Angliába is. Az első világháború után kezdték az Amerikai Egyesült Államokban is termeszteni, s termőterülete ott ma már meghaladja a karfiolét is.

A közelmúltban kezdik Európa más országaiban is megkedvelni. Nálunk még meglehetősen ismeretlen zöldségfaj, termesztésével csak néhány tíz hektáron foglalkoznak.

TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE

Táplálkozásunkban betöltött szerepe a karfiolénál fontosabb, hiszen nagy mennyiségű A-vitamint, sok C-vitamint (120 mg/100 g) s jelentős mennyiségű egyéb vitamint és ásványi sókat tartalmaz.

Felhasználási területe nagyon változatos, hiszen savanyúságnak, köretnek, levesnek vagy spárga módjára főételnek egyaránt elkészíthető, s mivel hajtatható is, friss fogyasztási időszaka hosszúra nyújtható, amelyet jól kiegészít a hűtőipari áru.

Keresett exportcikk.

Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai

RENDSZERTANA

Latin neve Brassica cretica convar. botrytis provar. italica, ezen belül – a rózsa színárnyalata szerint – különböző fajtacsoportok ismeretesek.

NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE

A brokkoli a karfiolhoz hasonlóan egyéves növény, fogyasztásra itt is a megvastagodott virágzati szár és maga a virágzat kerül, amely azonban nem fehér, hanem zöld színű. Rózsájához hosszabb szárrészek tartoznak, ezért a rózsa kissé lazább. A főrózsa levágása után a levelek hónaljából újabb oldalrózsák fejlődnek, amelyek 1–3 hét múlva szedhetők. Az oldalrózsák azonban lényegesen kisebbek.

Felépítése egyéb tekintetben a karfioléval megegyező vagy hozzá nagyon hasonló.

ÉLETTANI JELLEMZÉSE

Biológiai igényei sok tekintetben hasonlóak a többi káposztafélééhez, de éppen a meglévő néhány lényeges különbség teszi lehetővé termesztését olyan körülmények között is, ahol a karfiolé már nem jöhet számításba.

Fényigénye közepes, illetve nagy, de a túlságosan erős fény sem tesz benne kárt.

Hőigénye közepes, hasonló a karfioléhoz, de a szélsőségeket jobban tűri. A mínusz 3–5 °C-os fagyot is elviseli.

Vízigénye nagy, jó termést csak rendszeres öntözéssel ad.

Tápanyagigénye a karfioléhoz hasonlóan nagy, eltérés csupán annyi, hogy a brokkoli a tenyészidő végén több nitrogént kíván, különösen az oldalrózsák kifejlesztéséhez.

A karfiolhoz hasonlóan érzékeny a bór és molibdén hiányára is. Bórhiány esetén egyes virágok elbarnulnak, s a szárrészben fölfelé terjedő elszíneződés, illetve üregesedés látható. A molibdénhiány tünete a levélerek közötti részek halványulása, sárgulása.

Termesztett fajták, fajtakiválasztás

A brokkolifajtákat a következő ismérvek alapján csoportosíthatjuk.

Morfológiai fajtabélyegek:

– Növekedési típus szerint megkülönböztetünk alacsony, közepes és magas szárú fajtákat.

– A lombozat nagysága.

– A virágzat (rózsa) színe világos, közép- és sötétzöld és ezek hamvasszürkés változata. A virágzat lehet kissé vörös vagy lilás színeződésű is, ez a színárnyalat főzéskor eltűnik, ilyenkor minden brokkolirózsa sötétebb zöld lesz.

– A rózsa felületének szemcsézettsége, tömörsége és ívelt vagy laposabb alakja.

– A rózsa nagyságát részben az átmérőjével, részben a tömegével jellemezhetjük. A brokkolitermés átmérője 10–20 cm között változik, az oldalrózsa azonban csak 6–10 cm-es. A főrózsa 200–600 g-osra nő meg. A feldolgozás során a rózsát részeire bontják, ezért fajtabélyeg, hogy milyen könnyen bontható. A rózsa bonthatóságát az elágazások mélysége határozza meg.

A biológiai fajtatulajdonságok közül említésre méltó:

– a szárazság-, illetve

– a páraszegénylevegő-tűrési hajlam,

– a hőtűrés (mindkét véglet tekintetében),

– az üregesedési hajlam, amely a bórhiánnyal és

– a szívrothadási hajlam, amely a mangánhiánnyal is összefügg,

– a virágok nyílási hajlama is részben fajtától függően változó. Az egyszerre érés főleg a hibrid fajtákra jellemző, a konstans fajták termésének 30–60%-a, a hibridek 60–90%-a szedhető egyszerre.

Tenyészidő szerinti csoportosításuk:

– rövid tenyészidejű fajták (55–65 nap),

– közepes tenyészidejű fajták (65–75) nap,

– hosszú tenyészidejű fajták (75–85 [100]) nap.

A hazánkban köztermesztésre javasolható fontosabb fajtákat a 139. táblázatból ismerhetjük meg.

139. táblázat - A brokkolifajták jellemző tulajdonságai

Fajta

Tenyész- idő (nap)

A rózsa

Oldal- rózsa- képzés

A lom- bozat

Termesztési mód

színe

nagysága

felszíne

Calabrese (holland)

60

szürkészöld

közepes

enyhén ívelt

gyenge

közepes

korai szabadföldi

Corvet F1 (holland)

60–75

szürkészöld

nagy

ívelt

erős

erős

fólia alatti, korai szabadföldi

Cruiser F1 (holland)

60–70

hamvas- szürke

nagy

ívelt

közepes

erős

nyári és őszi

SG1 F1 (holland)

70–80

sötétzöld

közepes

ívelt

gyenge

közepes

korai szabadföldi

GEM (USA)

75–80

sötétzöld

nagy

ívelt

erős

közepes

korai szabadföldi


Szabadföldi termesztés

A brokkolit szabadföldi körülmények között a karfiolhoz hasonló technológiai változatok szerint termesztjük.

Váz nélküli fólia alatti termesztés, ültetés III. hó első felében.

Szabadföldi korai termesztés, ültetés III. hó végétől IV. hó elejéig.

Szabadföldi nyári termesztés, ültetés V. hó elejétől VI. hó közepéig (a gazdaságosabb állandó helyre vetés időpontja az ültetésnél 3–4 héttel korábbi).

Szabadföldi őszi termesztés, ültetés a VI. hó végétől VIII. hó elejéig (a gazdaságosabb állandó helyre vetés időpontja az ültetésnél 3–4 héttel korábbi).

Váz nélküli fóliás termesztése nálunk ma még a többi technológiai változatnál is ritkább.

AZ ÉGHAJLATI ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA

A hő- és fényigényükben mutatkozó különbségeik miatt a karfiolnál melegebb területekre és időszakokban telepíthető.

A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE

Rövid tenyészideje következtében a kettős termesztésbe jól beilleszthető, különösen korai termesztés esetén. Házikertekben sokszor más káposztafélével köztesként is termesztik.

TÁPANYAGELLÁTÁS

A brokkoli trágyázási tervét a karfiolnál leírtak szerint állítsuk össze, de nitrogénből és foszforból 5–10%-kal többet kapjon. A nitrogénfejtrágyát a tenyészidőben jobban osszuk el, hogy a rózsaképzés időszakához közeli időben is kapjon még egy adagot. Azoknak a fajtáknak, amelyektől oldalrózsaképzést is várunk, még adhatunk 20–30 kg/ha nitrogént.

TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS

A karfioléval megegyező.

SZAPORÍTÁS

A brokkolit palántaneveléssel és állandó helyre vetéssel is szaporíthatjuk. Tekintettel arra, hogy olcsó és viszonylag nagy tömegű áru előállítása a cél – a korai technológiai változatokat kivéve – állandó helyre vetése javasolható. Tápkockás palántát legfeljebb a váz nélküli fólia alá nevelünk, egyébként pedig a ritka vetésből nevelt szálas palánta előállítása célszerű.

Tenyészterület-igénye a karfioléval többé-kevésbé megegyező.

Váz nélküli fólia alá a 150+35+35F135–40 cm-es sor- és tőtávolság, a korai termesztésben az 50×40–50 cm, a nyáriban az 50–60×40–50 cm, míg az őszi technológiai változatban pedig a 60–70×40–50 cm javasolt. A nagyobb tenyészterület akkor érvényes, ha az oldalrózsákat is szedjük.

Az állandó helyre vetésre és a palántanevelésre vonatkozó részletadatok megegyeznek a karfiolnál leírtakkal.

NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK

A brokkolinak nincs különleges ápolási munkája. Fénytűrése miatt a rózsák védelméről nem kell gondoskodni.

A gyomirtó vegyszerek közül a Mesoranillal jól megoldható a tábla gyommentesítése, de természetesen a 60 napos élelmezés-egészségügyi várakozási időt figyelembe kell venni.

BETAKARÍTÁS, ÁRU-ELŐKÉSZÍTÉS, TÁROLÁS

A brokkoli rózsáit akkor szedjük, amikor elérte teljes méretét, de a bimbók még zártak. Az oldalrózsák a főrózsa levágása után 1–3 héttel szedhetők, de méretük már lényegesen kisebb.

A szedés végezhető géppel is, de világviszonylatban a kézi szedés az általános.

A szedés ideje fajtánként változóan az ültetés után 55–80 (100) nap múlva esedékes. A váz nélküli fólia alá ültetett állományt május közepétől, a korai szabadföldit május végétől és júniusban, a nyárit júliusban és augusztus első felében, az őszit pedig szeptember közepétől október 20-áig szedjük.

A leszedett rózsákat osztályozás után rendszerint egyenként fóliába csomagolják és úgy rakják a rekeszekbe. Az őszi termesztésből származó áru túlnyomó részét a hűtőipar dolgozza fel.

Hűtés nélkül a brokkoli csak viszonylag rövid ideig tárolható.

Hajtatás

A brokkolit hazánkban nem hajtatják, de termesztésének terjedésével sor kerülhet rá. Jelentősége csak az enyhe fűtésű, de főleg a fűtés nélküli fóliás létesítményekben lesz. Rövid tenyészideje következtében a karfiolhoz hasonlóan illeszthető be a hasznosítási rendszerbe.

Ökonómia

A brokkoli a karfiolellátás nyári visszaesése miatt fontos kiegészítő növényünk lehetne. Gyorsfagyasztással jól tartósítható, s kiváló táplálkozás-élettani és felhasználási tulajdonságai miatt a hazai ellátásban a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet kellene kapnia. Ha hazai közkedveltsége széles körűbb lenne, ki tudnánk használni az exportban rejlő kiváló lehetőségeket is. Termesztésének jövedelmezőségét a kettős termesztésbe való beillesztési lehetősége és a visszamaradó zöldtömeg jó takarmányértéke is növeli.

Magtermesztés

A brokkoli vetőmagtermesztése sok vonatkozásban megegyezik a karfioléval, de a meleget jobban bírja, ezért a magtermő növényeket nem termesztik fólia alatt, legfeljebb szálas palántáról, s nem szaporítják végleges helyre vetéssel.

Várható magtermés 180–240 kg/ha.