Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Kínai kel

Kínai kel

(Brassica pekinensis [LOUR]. RUPR.)

A termesztés jelentősége

Ázsia keleti részén több mint 1500 éve termesztik. Ezen a területen ma is a legfontosabb zöldségfélék közé tartozik. Vetésterülete Japánban 45–50 ezer hektár között ingadozik. Európába Észak-Amerikán keresztül került néhány évtizeddel ezelőtt. Nagyobb arányú termesztése az 1970-es években kezdődött. Jelenleg legnagyobb termelői Ausztria, Németország, Svájc, Hollandia, Spanyolország. Magyarországon 1977-ben indult meg nagyobb felületen a szántóföldi termesztése, 1979-től a hajtatás rohamosan növekszik.

Az elmúlt években 1000–1300 t hajtatott és 200–300 t őszi kínai kelt szállítottunk exportra. A fogadó országok Németország és Skandinávia. A kereslet folyamatosan nő április és június vége között.

A belföldi forgalom fokozatosan növekszik. Tavasszal 300–400 t, ősszel 200–300 t kerül a kereskedelembe.

Energiaértéke 54 joule/100 g, C-vitamin-tartalma a paradicsoméval azonos szinten mozog, 28 mg/100g. 1% körüli fehérjetartalma a zöldségfélék között közepes. Ásványisó-tartalma nagy.

Íze kellemes, üdítő, étvágyfokozó, nem kelkáposzta jellegű, főzéskor sem kellemetlen illatú. A többi káposztafélével szemben könnyen emészthető. Nyersen salátának, főzve, párolva változatosan elkészíthető.

Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai

RENDSZERTANA, NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE

A kínai kel (Brassica pekinensis) a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába, a káposztafélék (Brassicae) nemzetségébe tartozik.

Tömör, hosszúkás vagy tömzsi, hordó alakú fejet képez. Levelei sárgászöldek, sötétebb vagy világosabb árnyalatúak, erősebben vagy gyengébben hólyagosak, a külső levelek általában szőrösek. Torzsája nincs, levélnyele rövid. Növénymagassága fajtától függően 40–80 cm. Vetőmag-termesztési szempontból egyéves növény.

ÉLETTANI JELLEMZÉSE

Hőigénye. A többi káposztaféléhez hasonlóan a kínai kel is hidegtűrő. Befejesedett állapotban a kisebb fagyokat is elviseli (mínusz 4–5 °C). Fiatalkorban a meleget jól bírja, a fejesedéshez az alacsonyabb hőmérséklet előnyösebb.

Magszárképződési hajlamban lényegesen különbözik a többi káposztafélétől, amelyeknek a jarovizációs küszöbértéke 8–10 °C, a kínai kelé lényegesen magasabb, 13–15 °C. Tavasszal gyakoribb a 13–15 °C alatti hőmérséklet, mint a 8–10 °C alatti. Ezért a tavasszal állandó helyére vetett, korán palántázott vagy viszonylag hidegen nevelt palántáról ültetett kínai kel mindig felmagzik. A különböző fény- és hőmérséklet-kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy a felmagzást a fejlődés első 5–6 hetében gyakori 15 °C alatti hőmérséklet váltja ki.

A kínai kel termesztése tehát alapjaiban abban különbözik a többi káposztaféléétől, hogy fejlődésének első felében melegen, átlagosan 15 °C fölött tartjuk. Ez különösen a tavaszi hajtatásban fontos, mert ha a palántanevelés időtartama 5–6 hét, és ezalatt a hőmérséklet nem esik 15 °C alá, akkor kiültetés után a felmagzás csak igen ritkán okoz gondot. Az őszi szabadföldi termesztésben a kívánt hőmérsékleti értékek adottak.

Víz- és tápanyagigénye nagy. Rendszeres vízellátást kíván. Egyenetlen vízellátás hatására sajátos kínaikel-betegség, a belső fejbarnulás lép fel, amit a talajban lévő mészhiány, a nagy sókoncentráció vagy a levegő páratartalmának gyors változása is elősegít.

Sok nitrogént igényel, mészszegény talajon meszezni kell.

Termesztett fajták

Távol-Keleten a kínai kelből rendkívül nagy a fajtaválaszték. Kétféle fejtípus található a fajták között:

– hosszúkás, úgynevezett Gránát típus, ezeket a fajtákat ma már kevésbé termesztik (például Granat, Michihili),

– rövid, zömök, henger vagy hordó alakú fajták. Ma ezek találhatók a termesztésben széles körben (például Nagaoka F1, Hong Kong F1).

127. ábra - Hordó alakú kínaikel-fejforma (fotó: BITTSÁNSZKY JÁNOS)

Hordó alakú kínaikel-fejforma (fotó: BITTSÁNSZKY JÁNOS)


A termesztett fajták jórészt hibridek, amelyek egyöntetűségükkel főleg a szedést könnyítik meg, 1–2 menetben betakaríthatók. Biológiai tulajdonságaik kiegyenlítettek, ami a felmagzás megelőzését szolgáló kezelésben is előnyös. A hibridek fejméretben és minőségben is kiegyenlítettek.

• A szabadföldi termesztésre alkalmas fajtákkal szemben támasztott követelmények:

– rövid, hordó alakú fejforma,

– 1,5–2,5 kg fejátlagtömeg,

– finom, vékony, kevésbé szőrös levélszerkezet,

– jó tárolhatóság,

– alacsony hőmérsékleten is jó fejlődés,

– minél kisebb hajlam a belső fejbarnulásra,

– betegségtolerancia.

Ilyenek: Nagaoka King F1, Nagaoka 70 F1.

• A hajtatásra alkalmas fajtákkal szemben támasztott követelmények:

– rövid, hordó alakú fejforma,

– 0,5–1 kg fejátlagtömeg,

– 50–60 nap tenyészidő,

– gyenge felmagzási hajlam,

– belső fejbarnulás elleni tolerancia,

– nagy hőtűrő képesség,

– levélszélbarnulás elleni tolerancia.

Ilyenek: Nagaoka 50 F1, Spring A1 F1, Hong Kong F1, Kasumi F1, Tresure Island F1.

A termelési és fogyasztási szezon széthúzása végett szükség van a nyári hosszú nappalokon és a magas hőmérsékleten nehezen magszárba menő fajtára is. Egyes japán hibridek többé-kevésbé ezeknek a követelményeknek is megfelelnek.

Szabadföldi termesztés

AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA

A kínai kel – a többi káposztaféléhez hasonlóan – a hidegtűrő zöldségnövények közé sorolható.

Jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, homokos vályogtalajon termelhető a legeredményesebben. A szélsőségesen homokos és agyagtalajok a termesztésre nem alkalmasak.

A 6,5–7,5 pH-jú talajokat kedveli. Savanyúbb talaj a káposztafélék gyökérgolyvája miatt alkalmatlan számára. Nagy vízigénye és gyors fejlődése következtében mélyen művelt, vízzáró réteg nélküli talajt kíván.

A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE

A kínai kel kifejezetten másodvetésű növény. A zöldségnövények közül a spenótot, a fejes salátát, a korai sárgarépát, a korai burgonyát, a borsót követheti másodnövényként. A korai káposztafélék és a retek után termelése nem javasolt, mert betegségeik, kártevőik a kínai kelt is károsíthatják.

Vízigénye a többi káposztaféléhez hasonlóan igen nagy, ezért csak öntözött forgóban termeljük.

TÁPANYAGELLÁTÁS

Kiváló terméseredmény eléréshez a talaj kiegyenlített tápanyag- és vízellátására különös gondot kell fordítani. A tápanyag-utánpótlás alapja a kínai kel által a talajból kivont tápanyagok mennyisége.

A termésátlag függvényében az 1 ha-ról kivont tápanyagok mennyisége nitrogénből 150–200 kg, P2O5-ból 80–120 kg, K2O-ból 180–250 kg kalciumból 110–150 kg, magnéziumból 20–40 kg. Ezeket a tápanyagmennyiségeket kell szerves és műtrágyák talajba juttatásával pótolni.

A kiszórt trágyafélék tápanyagtartalmát nem hasznosítják teljes egészében a növények, ezért ezt a trágyaadagok meghatározásakor figyelembe kell venni.

A kínai kel tenyészideje rövid, ezért az istállótrágyát lehetőség szerint a főkultúra előtt adjuk. Ha az elővetemény nem kapott nagy adagú szerves trágyát, a kínai kel előtt 20–40 t/ha mennyiséget adjunk.

Alaptrágyaként nitrogénből 100–120 kg/ha, P2O5-ból 80–120 kg/ha, K2O-ból 180–250 kg/ha hatóanyagot kell kijuttatni. Lehetőség szerint a K2O hatóanyagot kénsavas káli formájában adjuk.

Ha a talaj kalciumtartalma kicsi, levélszárbarnulás és belső fejbarnulás léphet fel, amit a magas hőmérséklet, a talaj kiszáradása, a nagy nitrogén- és káliumtartalom fokozhat. A tünetek megjelenése esetén 0,2–0,3%-os kalcium-kloriddal kell permetezni.

A fejtrágyát a növények 6–8 leveles állapotában juttassuk ki. Mennyisége 40 kg/ha nitrogén-hatóanyag. A fejtrágyázás hatékonyságát növeli, ha a hatóanyagot az öntözővízben feloldva juttatjuk ki.

TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS

A kínai kel számára nagyon fontos a jó talajállapot. A növények mélyen lazított, könnyű, jó szerkezetű talajon fejlődnek kielégítően. A korábbi szántások alkalmával keletkezett eketalpat át kell törni. A talajművelés legjobb eszköze a rögtörős ásógép. A talajművelés sikere végett a gépi megmunkálás előtt célszerű előöntözni.

Javasolt műveleti sorrend:

1. Előöntözés az elővetemény lekerülése után kb. 40 mm vízzel.

2. A szerves és a műtrágya kiszórása.

3. Alap-talajművelés ekével vagy rögtörős ásógéppel 30–35 cm mélyen.

4. Magágykészítés (aprómorzsás, de nem porosított magágy).

Szaporítás

A kínai kelt őszi szántóföldi termesztésben állandó helyre vetéssel szaporítják. A szálas palánták a többi káposztaféléhez viszonyítva nehezebben erednek, ezért a végleges helyre vetés jobb eredményt ad.

Vetés előtt a vetőmagot az egyenletes kelés és egyöntetű állomány nyerése végett kalibrálni kell. Az 1,5 mm átmérőjűnél kisebb magvak csírázási erélye lényegesen kisebb, ezért lehetőleg az ennél nagyobb magokat vessük el.

A magot hagyományos és precíziós vetőgépekkel egyaránt vethetjük. Az ajánlott sortávolság 50 cm, vetésmélység 2 cm. A vetőmagszükséglet hagyományos géppel vetve 1 kg/ha, precíziós vetés esetén 0,4–0,5 kg/ha. A folyóméterenként szükséges vetőmagmennyiség 8 db.

A vetés a fajta tenyészidejétől függően július 25. és augusztus 10. között időszerű.

ÁPOLÁSI MUNKÁK

A kínai kel gyorsan csírázik és kel. Ha a növény sorol, az első gépi sorközkapálást el kell végezni.

A növények 1–2 lombleveles állapotában kerül sor a tőszámbeállításra, amikor 2,5–3 db/fm távolságra ritkítunk. Ezzel egy menetben a sorkapálást is el lehet végezni.

A tenyészidőszak folyamán egy kézi sorkapálásra, két gépi sorközkapálásra és egy kézi gazoló kapálásra van szükség.

A mechanikai gyomirtáson kívül vegyszeres gyomirtásra is lehetőség van. Külföldön a területet vetés előtt Ramroddal vagy metán-nátriummal kezelik.

A növények 6–8 lombleveles állapotában kell elvégezni a fejtrágyázást, hektáronként 40 kg nitrogén hatóanyag kijuttatásával.

A vetést megelőző előöntözés után kelesztő öntözésre is szükség lehet. Száraz időben az egyenletes kelést (kis intenzitású szórófejekkel) 5–10 mm víz kijuttatásával segíthetjük elő. A továbbiakban gondoskodni kell a talaj 70%-os vízkapacitásáról. Nagyobb vízadagú öntözésekre akkor van szükség, ha a levelek már borítják a talajt.

A kelés utáni első öntözés 20 mm, a későbbiek 30–40 mm-es adagok. A fejesedés megindulása után csak száraz őszön van szükség öntözésre. Ebben az időszakban már csak 20 mm-es adagokat adjunk.

BETAKARÍTÁS, TÁROLÁS, ÁRU-ELŐKÉSZÍTÉS

Legkorábban akkor kezdhető meg a szedés, ha a fej csúcsa alatt 1/3 magasságban kemény tapintású. Ekkor azonban csak friss piaci értékesítésre alkalmas. Tárolásra csak a teljesen bekeményedett fejek megfelelőek. A kínai kelt mindig tőben, borítólevelekkel együtt vágjuk le. A szedéshez meg kell várni, hogy a növények felszáradjanak. A termesztett fajták október végéig károsodás nélkül lábon tárolhatók. A fagyos fejek tárolhatósága igen rossz, ezért ha az éjszakai hőmérséklet 1–2 °C-ra csökken, a szedést meg kell kezdeni.

Várható termés 30–40 t/ha.

A szántóföldről egészséges borítólevelekkel beszállított termék zöldségesládában tárolható. Erre a célra a faládák alkalmasabbak, mint a műanyagok. A ládákat öt sor magasan raklapra teszik, három raklap kerül egymás tetejére. A rakatok között lehetővé kell tenni a levegőmozgást.

A betárolást követően a kínai kelt intenzív szellőztetéssel teljesen le kell szárítani.

A tároláshoz 0–2 °C hőmérsékletről és 90% relatív páratartalomról kell gondoskodni. Ha a tárolóban a hőmérséklet 5–6 °C-ra emelkedik, a páratartalmat 65%-ig csökkentsük. E feltételekkel kitároláskor kb. 30–40%-os veszteséggel kell számolni. A veszteség 10%-a vízveszteség, 10%-a romláshiba, 10–20%-a tisztítási veszteség.

A kitárolt fejekről a külső borítóleveleket leszedik, a vágásfelületet megújítják. A letisztított fejeket lehetőség szerint egyenként sztrecsfóliába kell csomagolni. A becsomagolt fejeket ládázzák, majd értékesítik. Exportszállítások esetén a csomagolást az export előírásai szerint végzik.

A kínai kel minőségi követelményeit szabványelőírások nem rögzítik. Az árut a mindenkori piaci követelmények szerint kell előkészíteni.

Hajtatás

A kínai kelt elsősorban exportcélra hajtatják. A fogadó országok Németország, Ausztria és a skandináv államok. A kiszállított mennyiség évről évre növekszik. Ezekben az országokban januártól május közepéig erős a kereslet. A hazai fogyasztás az exportált mennyiségnél lényegesen kevesebb. Ennek ellenére a belföldi értékesítés is évről évre nő.

A hajtatáshoz március 15. előtti ültetési időpontok esetén fűtött fóliás termesztőberendezés szükséges. Március 15. utáni ültetés esetén a kínai kel fűtés nélküli berendezésekben is jól hajtatható. Hajtatásban a növények a 20 °C feletti hőmérsékletet nehezen viselik el, ezért a hajtatóberendezésnek legalább 10%-nyi szellőzőfelülete legyen. Jó minőségű termék előállításához kiegyenlített páraviszonyokra van szükség, ezért a termesztőberendezésekben a szórófejes öntözés elengedhetetlen műszaki feltétel.

A hajtatás során a növények jól tűrik a több rétegű fóliatakarást is, amivel számottevő energia takarítható meg.

A kínai kel hajtatásához a különböző ültetési időpontokban a következő fűtési szintekről kell gondoskodni.

ültetési idő

fűtésiszint (?T)

II. 25.

15 °C

III. 5.

10–15 °C

III. 15.

0–15 °C

A fejesedés megindulása után a kínai kel jól termeszthető fóliatakarás nélkül is, így a vándoroltatott fóliás berendezések jól hasznosíthatók vele.

TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS, TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS

A talajművelés során – talajvizsgálat hiányában – négyzetméterenként 5–8 kg érett istállótrágyát, 8 g nitrogén hatóanyagot, 8 g P2O5 hatóanyagot és 25 g K2O hatóanyagot juttatunk ki.

Homoktalajokon a kálitrágya egy részét a tenyészidőszakban kijuttatott nitrogénfejtrágyával együtt szórjuk ki. Nitrogénfejtrágyázásra a tenyészidőben 1–2 alkalommal van szükség 5–5 g/m2 hatóanyaggal.

Az istállótrágyát 30 cm mélyen forgassuk a talajba, majd vízkapacitásig töltsük fel a talajt vízzel. Szikkadás után szórjuk ki a műtrágyaféléket, és talajmaróval keverjük őket a talajba.

A hajtatott kínai kel vegyszeres gyomirtása nem megoldott.

PALÁNTANEVELÉS

Palántanevelésre minden esetben jól fűthető (25–30 °C ?t) termesztőhelyiségek szükségesek. Kínai kel hajtatásához a palántákat mindig tápkockában neveljük. Korai ültetéshez 7,5 cm-es, későbbi ültetéshez 6 cm-es tápkockát használunk.

A tápkockába vetendő magot elő kell készíteni. Tűzdelésre csak gyenge csírázóképességű mag esetén van szükség.

A vetéshez kalibrált és csávázott vetőmagot kell használni.

A bevetett tápkockákat fóliával, papírral, perlittel vagy tőzeggel takarjuk. A papírt vagy a fóliát a csírázás megindulásakor azonnal le kell venni. A túl korai kitakarás következtében a kelés elhúzódik, kései kitakarás esetén a palánták megnyúlnak. Ha a vetést nem takarjuk, a tápkockák könnyen kiszáradnak vagy túlöntözés esetén a csírázó magvak befulladnak.

A palántanevelés időtartama 6 cm-es tápkockában 35–42 nap, 7,5 cm-es tápkockában 42–48 nap.

A palántanevelés hőmérsékleti programja:

– vetéstől kelésig nappal 18–20 °C, éjjel 18–20 °C,

– kelés után egy hétig, illetve tűzdelésig nappal 16–18 °C, éjjel 16 °C,

– ültetésig nappal 18–20 °C, éjjel 16 °C,

– szellőztetés 22 °C felett.

A megfelelő növekedés elősegítésére naponta 60–90 percet kell szellőztetni, a hőmérséklettartás céljából végzett szellőztetéstől függetlenül.

A palánták öntözésével a vízpótláson túl az állandó 70–80% körüli páratartalom megteremtése a cél. Vízpótlás céljából 2–3 alkalommal 10–15 mm vizet adunk. A szükséges páratartalomról 1–2 mm-es vízadagokkal gondoskodunk.

A palánták felszedése előtt a növényeket 5–8 mm vízadaggal be kell öntözni.

ÜLTETÉS

A fajta fejnagyságától függően 1 m2-re 6–8 db növényt ültetünk. Ajánlott tenyészterület 40×30 cm.

Kerülni kell a mély ültetést, mert az az áru minőségét rontja. A kiültetett palántákat 8–10 mm vízzel be kell öntözni. Ezt a műveletet az egyenletes beázás elősegítésére lehetőleg szórófejes öntözőberendezéssel végezzük.

NÖVÉNYÁPOLÁS

A hajtatott kínai kel ápolási munkái közül a hőmérséklet-szabályozás az egyik legfontosabb feladat. A kiültetés után a fejesedés megindulásáig magasabb, a fejesedés megindulása után alacsonyabb hőmérsékletet kell tartani.

Hőmérsékleti program a kiültetés után:

a) fűtött termesztésben

– az ültetéstől a fejesedés kezdetéig nappal 18–20 °C, éjjel 15–16 °C, szellőztetés 22 °C-nál;

– a fejesedés kezdetétől a szedésig nappal 12–15 °C, éjjel 8–10 °C, szellőztetés 18 °C-tól;

b) fűtés nélküli termesztésben

– az ültetéstől a fejesedés kezdetéig szellőztetés 22 °C felett,

– a fejesedés kezdetétől a szedésig szellőztetés 18 °C felett.

A hőmérsékleti program betartása mellett sokat szellőztessünk, de a levegő páratartalmát ne engedjük túlságosan alacsony szintre süllyedni. Szükség esetén párásítani kell.

A tenyészidőszak alatt a talaj vízkapacitása ne süllyedjen 70% alá. Az ültetést követő beöntözés után rendszeres öntözésre csak az erősebb növekedés megindulása után van szükség. Az ültetés utáni 3–4. héten heti 10–15 mm vizet, az 5. héten egy alkalommal 30–50 mm vizet adjunk. A fejesedés megindulása után már csak kis vízadagokkal kell öntözni, elsősorban párásítás céljából.

A tenyészidőszak alatt, a fejesedés megindulása előtt egyszeri kapálásra van szükség.

A belső fejbarnulás megelőzése végett a fejesedés megindulásakor célszerű kalcium-nitráttal permetezni.

BETAKARÍTÁS

A hajtatott kínai kel betakarítását 1–2 menetben végezzük. A szedést akkor lehet kezdeni, amikor a fejek kemények, és többségük tisztított tömege elérte a szállítási feltételekben meghatározottat. Szabványelőírások nincsenek a hajtatott kínai kelre. A mindenkori minőségi előírásokat a termelési szerződések rögzítik.

Szedéskor a külső borítóleveleket el kell távolítani, és egyidejűleg a gyenge minőségű, laza fejeket külön kell válogatni. Az export és hazai értékesítésre egyaránt egyenként sztrecsfóliába kell csomagolni a fejeket.

Várható termés: a négyzetméterenként kiültetett 6–8 növényből 5–6 db (4,5–5 kg) értékesíthető fejre számíthatunk.

Magtermesztés

A káposztaféléktől eltérően egyéves növény. Piaci termésképzés után közvetlenül magszárat, virágot, majd magtermést hoz.

A hazai gyakorlatban mag termesztésével nem foglalkoznak, mert a termelésben kizárólag külföldi hibridek találhatók. A konstans fajták magtermesztését mindig állandó helyre vetéssel végzik. A magot III. 15. és IV. 5. között az árutermeléshez hasonlóan precíziós géppel vetik. Ajánlott sortávolság 50–70 cm. A kikelt növények megerősödése után, 2–4 leveles korban 18–25 cm tőtávolságra kell egyelni. A trágyázás, a talajművelés, az ápolási munkák megegyeznek a szántóföldi árutermelésnél leírtakkal.

Amikor a fejek a fajtára jellemző méretet elérik, szelektálni kell. A színben, fejalakban, levélállásban eltérő, valamint a beteg egyedeket el kell távolítani. A virágzás idején végzett újabb szelekció során a virágszínben, alakban, szárállásban kirívóan eltérő egyedeket távolítják el.

A kínai kel idegenbeporzó növény, ezért a fajták között 500–1000 m izolációs távolságot kell tartani.

A mag július hónapban érik. Kevésbé pereg, mint a fejes káposztáé vagy a karalábéé. Az érett becőket egy-két alkalommal hajnali, harmatos időben aratják.

A learatott becőket fedett színben vagy fóliasátorban csörgőre szárítják, majd kézi erővel vagy lassú járatú gumiverős cséplőgéppel csépelik. A kicsépelt magot kiterítve 12%-os víztartalomig szárítják. Az így szárított magot tisztítják, majd fémzárolják.

A várható magtermés 0,4–0,5 t/ha.