Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Metélőhagyma

Metélőhagyma

(Allium schoenoprasum L.)

A termesztés jelentősége

A metélőhagyma a Földközi-tenger mellékéről származik. Fogyasztási időszaka a tél és a kora tavasz (december 20.–április 15.), amikor vékony (1–2 mm átmérőjű) zöld leveleit felaprózva zöldhagymaként nyersen fogyasztják vagy ételek ízesítésére használják. Fő értékét fűszerező hatása és nagy C-vitamin-tartalma (32–80 mg/100 g) adja. Piaci értékesítésre a levelek kis kötegei kerülnek, vagy a kisméretű műanyag edényekbe (műanyag cserép, tejfölöspohár) ültetett és kihajtott növényeket értékesítik cserepestül. Ez utóbbi esetben a lakás ablakában tartott termesztőedényből a metélőhagyma a tél folyamán 2–4 alkalommal folyamatosan vágható, mert a levágott levelek helyett újak fejlődnek.

A metélőhagyma termesztése a kézi munkaerővel jobban ellátott kisüzemekben gazdaságos. A piac által igényelt mennyiség félmillió cserép körül van, így a szükséges hajtatófelület is csak 0,5 ha-ra tehető.

Vetőmagtermesztése – főként export célra – jelentősebb. Évenkénti vetésterülete 20–50 ha között ingadozik. A házikertek növényeként is megtalálható.

Növénytani és élettani sajátosságai

NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE

Intenzíven sarjadzó, elbokrosodó évelő növény.

Levelei vékonyak (2–3 mm), csövesek, 20–30 cm hosszúságúak.

Hagymája henger alakú.

Magszárat a magvetés utáni második évben fejleszt először, később azonban évente rendszeresen virágzik. Magszára 30–35 cm. A magszár végén hozza gömb alakú virágzatát.

A virágzatban 30–50 db lilásrózsaszín virág tömörül. A virágok rovarporozta idegenbeporzók, más hagymafajokkal nem kereszteződnek.

A háromrekeszű toktermésben fejlődő fekete magvak hosszanti irányban megnyúlnak, ezermagtömegük 0,8–1 g. Csírázóképességét 1 évig tartja meg.

ÉLETTANI JELLEMZÉSE

Hőigénye. Hőmérsékleti optimuma 16 °C. Viszonyaink között teljesen télálló.

Fényigénye mérsékelt, félárnyékban is megél, bár itt szaporodása és virágzási hajlama csökken.

Víz- és tápanyagigénye mérsékelt, hajtatásban azonban tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kíván, mert a levélzet ismételt vágása miatt nagy a tápanyagkivonás, és a cserepekben kicsi a gyökérzet élettere.

Termesztett fajták

A metélőhagymából államilag minősített fajták nincsenek. A házikertekben azonban két változata ismert, melyek termetükben és a levelek vastagságában térnek el egymástól.

A hajtatásban a kisebb termetű, vékonyabb leveleket fejlesztő változatot termesztik.

A szibériai metélőhagyma (Allium schoenoprasum var. sibiricum) vastagabb és magasabb levélzetével tér el az elterjedt változattól.

Szabadföldi termesztés és hajtatás

Szabad földbe március első felében vetjük a magot, 20–25 cm sortávolságra, 1–1,5 g/m2 magmennyiséggel számolva. Jó talajon, a nyár folyamán végzett rendszeres öntözés és 2–3 tápoldatozás hatására, a növények őszig megerősödnek és hajtathatók.

A metélőhagyma hajtatásának két módszere ismert:

a) becserepezett növények hajtatása,

b) talajba kiültetett növények hajtatása.

A két módszer között az ültetési és az értékesítési módban van különbség. A szabad földben megerősödött növényeket szeptember végén, október elején felszedik és fagymentes termesztőlétesítménybe ültetik el, hogy a növények a fagyok beállta előtt begyökerezhessenek.

Cserépben hajtatáshoz a növényeket 15–25-ös csomókban, műanyag poharakba vagy cserepekbe ültetik.

A hajtatóberendezés talajába a növényeket ágyásokba, sűrűn egymás mellé kell ültetni. A beültetett növényeket a gyökeresedés elősegítésére beöntözik.

A begyökeresedett metélőhagymából – 20–22 °C-os hőmérsékleten tartva – három hét alatt fejlődnek vágható levelek, illetve értékesíthető növények.

Cserepes hajtatáskor december eleje és március közepe között, szakaszosan indítható a hajtatás.

A talajba kiültetett metélőhagyma 15–20 cm-es leveleit 2–3 cm-rel a hagymanyak felett vágják le. A levágott leveleket rekeszekbe, rendekbe rakják, majd 20 g-os kötegekbe kötik össze. A piacra előkészített hagymalevél fonnyadásra és befülledésre hajlamos.

A metélőhagyma a levelek levágása után újra hajt, ezért egy idényben 2–4-szeri vágással számolhatunk. A vágások után az újrahajtás segítésére 0,5%-os komplex műtrágyaoldattal tápoldatozzunk.

A metélőhagyma a legszebb leveleket és a legnagyobb levéltömeget az első vágáskor adja. A levéltermés mennyiségét a kiültetett tövek erőssége, az állomány sűrűsége és a hajtatási időszak hossza erősen befolyásolja. Ezek függvényében 2–4 kg/m2 termésre számíthatunk.

Cserepestől való értékesítéskor négyzetméterenként 60–70 cserép, illetve 140 db műanyag poharas növény eladása tervezhető.

Magtermesztés

Magtermesztéshez a magot március első felében állandó helyre vetik. A sorokat 4 vagy 5 soros szalagokban, 28, illetve 35 cm sortávolságra, sík művelésben rendezik el. A szükséges vetőmag mennyisége 5–5,5 kg/ha.

Az állomány vegyszeres és mechanikai gyomtalanításáról gondoskodni kell. A növények megerősödése az aszályos időszakban végzett 2–3-szori öntözéssel segíthető elő.

A magvetésből származó növényállomány a területen áttelel és a következő évben hoz magszárat. Májusban virágzik, és június végén érlel magot. A magérés elhúzódik, ezért az első tokok fölrepedésétől folyamatos kézi betakarítása célszerű. Az utóérlelt, megszáradt termések (rózsák) géppel csépelhetők. A várható magtermés 140–200 kg/ha.