Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Pattogatni való kukorica

Pattogatni való kukorica

(Zea mays L. convar. mikrosperma KOERN.)

A származását tekintve több ezer éves pattogatni való kukoricát csak a múlt század vége óta termesztik nagyobb területen, elsősorban őshazájában, Amerikában. Magyarországon az 1970-es évek közepétől mutatkozik számottevő érdeklődés iránta. Termőterülete a forgalmazott vetőmag alapján becsülve 1000 ha alatt van.

Táplálkozási értéke elmarad a csemegekukoricáétól, de étrendi hatása igen jó. Főleg csemegeként fogyasztják. Felhasználási köre az édesipar területén egyre bővül.

A szemek a takarmánykukoricáéhoz hasonlóan átlagosan 80% szénhidrátot és 12% fehérjét tartalmaznak. Tápértéke a kipattogott szemek térfogatához képest kicsi. 12 g szemből 0,5 l pattogatott kukorica állítható elő (BAJTAY, 1985).

A takarmánykukorica szemének tápszövetében levő külső, üveges rész vékony, a belső lisztes rész vastag. A pattogatni való kukoricánál fordított az arány, aminek következtében a hevítéskor keletkező gőz a vastag, üveges részen nem tud áthatolni, s a szem valósággal szétrobban, térfogata sokszorosára gyarapodik.

Küllemét tekintve néhány vonatkozásban eltér a csemegekukoricától. Gyökérzete kisebb terjedelmű, szára vékonyabb és alacsonyabb, levéllemezei rövidebbek és keskenyebbek. Az érett szemek üveges fényűek, nem ráncosodnak. Korábban a rizs- és gyöngyszemű, a fehér és a sárga szemszínű fajták egyaránt kedveltek voltak. A jelenleg termesztett fajták gyöngyszeműek, sárga szemszínűek.

Kecskeméti bőtermő SC. Magas növésű, kissé fattyasodó, szárazságtűrő. A felső cső hossza 18–20 cm, a második cső átlagosan 16–18 cm. Tövenként 1,5 csövet ad. A szem színe sárga, alakja gömbölyű. Optimális növényszám 5–6 tő/m2. Várható termés 4 t/ha.

Április 20. körüli vetéssel szeptember végén, október elején törhető. Pattogatási térfogat-gyarapodása 30–33-szoros (BAJTAY, 1985).

Kecskeméti gyöngy SC. Erőteljes növekedésű, magas, állóképes fajta. A felső cső hosszúsága 20 cm. Tövenként 1,7 csövet ad. A szemek sárgák, gömbölyűek. Optimális növényszám 5–6 tő/m2. Várható termés 3,5–4 t/ha.

Egy héttel koraibb a Kecskeméti bőtermő SC-nél, így beérése biztonságosabb. Pattogatási térfogat-gyarapodása 30–31-szeres (BAJTAY, 1985).

151. ábra - Kecskeméti gyöngy SC (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)

Kecskeméti gyöngy SC (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)


Kecskemét aranya SC, fajtajelölt. Magas növésű, állóképes, szárazságtűrő fajta. A felső cső hosszúsága 20–22 cm, a második cső 18–20 cm. Tövenként átlagosan 1,8 csövet ad. A szem színe sárga, alakja gömbölyű. Optimális növényszám 5–6 tő/m2. Tenyészideje a Kecskeméti gyöngy SC-vel azonos, betakarítása szeptember 20 körül végezhető. Pattogatási térfogata 35–40 cm3/g.

A pattogatni való kukorica élettani igényei megegyeznek a csemegekukoricáéval, így termesztéstechnológiájuk is azonos.

Lényeges eltérés a betakarításban mutatkozik, mert a csemegekukoricát 72%-os nedvességtartalommal, a pattogatni valót pedig 72% szárazanyag-tartalommal kell törni. Ellenkező esetben a pattogatási térfogat-gyarapodás csökken.

Betakarítás, feldolgozás (szárítás, morzsolás) közben ügyelni kell a szemek épségére, mert a sérült szemek rosszul pattognak.

Az optimális térfogat-gyarapodást akkor érjük el, ha a 13–13,5% nedvességtartalmú szemeket étolaj hozzáadásával 230 °C-ra fölhevített készülékbe öntjük (BAJTAY, 1985).

A fajtákkal szemben ma már minimális követelmény a 30-szoros térfogat-gyarapodás.

A csemege- és pattogatni való kukoricafajták vetőmagtermesztésének agrotechnikája főbb vonásaiban megegyezik az árukukorica termesztésével. A következőkben a technológiai eltéréseket foglaljuk össze.

A vetőmagtermő tábla kijelölésekor figyelembe kell venni, hogy a szántóföldi szemle szabvány (MSZ 9610–87) szabadon elvirágzó fajtáknál 500 m, kétvonalas hibrideknél 300 m, beltenyésztett vonalaknál 500 m térbeli izolációs távolságot ír elő. Természetes szigetelés (pl. erdő, erdősáv) vagy 12 soros köpenyvetés a térbeli izolációt 100–200 m-rel csökkentheti.

A takarmány- és csemegekukoricától eltérően a pattogatni való kukoricánál xénia alapján nem lehet az idegen fajták virágporával termékenyült szemeket eltávolítani a csövekről. Ezért vetőmag-termesztésekor – amely egyéb vonatkozásaiban megegyezik a csemegekukoricáéval – fokozott figyelmet kell fordítani a terület kiválasztására, illetve az izolációs távolság megtartására.

Hibrid vetőmag előállítása esetén 2:1 arányban vetjük az anya- és apavonalak magját. A gyakorlatban egy 6 soros vetőgép két szélső vetőelemét az apavonal magjával, a közbülső 4 elemet az anyavonal magjával töltjük fel, illetve vetjük el.

Hibridvetőmag-előállító táblákban az anyasorok fattyazása kötelező.

A virágzás kezdete előtt mind a konstans, mind a hibrid fajtákon el kell végezni szelekciót (idegenelést). A fajtától magasságban, levélalakban, színben elütő típusokat, a beteg egyedeket eltávolítjuk.

Virágzáskor, de még a porhullatás kezdete előtt az apasorokból eltávolítjuk az eltérő címerszínű, az anyasorokból pedig bibehányáskor az eltérő bibeszínű egyedeket.

Címerezés. A hibridvetőmag-termesztésben döntő fontosságú, hogy a címerezést időben és jó minőségben végezzük el. Amikor az anyanövényeken a címer a legfelső levélből kibújt – jól megfogható, beszakadás nélkül fölfelé húzva kirántható – meg kell kezdeni a címerezést.

Ügyeljünk arra, hogy minimális levélveszteséggel végezzük a munkát, mert két levélnél több veszteség már jelentős terméskiesést okoz.

A címerezést a reggeli órákban kezdjük és naponta, kétnaponta addig folytatjuk, amíg az utolsó címert is el nem távolítottuk.

Szántóföldi szemle. A kukoricavetőmag-előállításokat a növényzet fejlődésének meghatározott időszakában a Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) szántóföldi szemlében részesíti.

A szántóföldi szemlék számát, a bírálati szempontokat és ezek értékhatárait az MSZ 9610–87 számú szabvány rögzíti.

A szemle során bírálat tárgyát képezi a szigetelőtávolság megtartása, az idegen tövek száma, az anya- és apasorokban a fejlettség, kiegyenlítettség, a kultúrállapot, a karantén és nem karantén betegségek, az anyasorok fattyazása, a beérés foka, a megtermékenyülés, a várható csöves termés mennyisége.

Betakarítás. A keveredés megelőzése végett az anyasorok betakarítása előtt el kell távolítani az apasorok növényeit. Ezt a munkát célszerű az anyasorok bibéinek beszáradását követően elvégezni, amikor az apasorok növényállománya még zöld és silózásra alkalmas.

Az anyasorok törését 35%-os víztartalom elérése után lehet megkezdeni.

A kombájnnal tört csemegekukorica termése károsodik, ezért a betakarítást lehetőleg kézzel végezzük.

A további fertőzés megakadályozása végett már ekkor távolítsuk el a beteg, penészes csöveket.

A szárítást csöves állapotban, 40 °C alatti hőmérsékleten végezzük 10–12% nedvességtartalomig. A csövekről morzsolás előtt el kell távolítani az idegen virágpor megtermékenyítéséből származó, elütő típusú, színű, ún. xéniás, valamint a beteg, sérült, kipattogott szemeket.

Morzsoláskor fokozottan ügyeljünk a szemek épségére.

Az MSZ 6370–86 számú szabvány a 166. táblázatban közölt minőségi határértékeket írja elő a csemege- és a pattogatni való kukorica-vetőmagra.

166. táblázat - A csemege- és a pattogatni való kukorica vetőmagjának minőségi határértékei

Minőségi osztály

Tisztaság (legalább, tömeg %)

Idegen mag (legfeljebb, dkg/kg)

Csírázó- képesség (legalább, db %)

Nedvesség-tartalom (legfeljebb, tömeg %)

Egyéb követelmények

Csemegekukorica

1.

99

1

90

14

eltérő típusú (alakú, színű)

Pattogatni való kukorica

2.

98

20

80

14

idegen magnak tekinthető