Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

Általános ismeretek

Zöldségtermesztők kézikönyve

Ackerl, Iván

Balázs, Sándor

Bittsánszky, János

Farkas, József

Fehér, Béláné

Filius, István

Gyúrós, János

Hodossi , Sándor

Hódosy, Sándor

Kapeller, Károly

Nagy, József

Szabó, Istvány

Szalay, Ferenc

Tarjányi, Ferenc

Terbe , István

Velich, István

Zatykó, Ferenc

Zatykó, Lajos

Az Oktatási Minisztérium támogatásával készült a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.


Tartalom

1. Általános ismeretek
2. A zöldségnövény és a zöldségtermesztés fogalma
3. A zöldségnövények származása és csoportosítása
4. A zöldségfélék élelmezési jelentősége
A zöldségfélék szerepe a táplálkozásban
A zöldségfogyasztás alakulása
A zöldségfélék táplálkozási értéke
5. A magyar zöldségtermesztés jellemzése
Területi elhelyezkedés
Gazdasági feltételek
A zöldségtermesztés alágazatai
Szabadföldi zöldségtermesztés
Zöldséghajtatás
Zöldségmagtermesztés
6. A zöldségtermesztés élettani alapjai
A fény szerepe
A hőmérséklet szerepe
A víz szerepe
A zöldségnövények tápanyagai
A növények CO2-anyagcseréje
Az ásványi anyagok szerepe
A tápelemek szerepe a zöldségnövényekben
A zöldségnövények ásványitápanyag-igénye
7. A zöldségfélék talajigénye
8. Termesztéstechnikai munkák
Trágyázási ismeretek
Trágyázási alapfogalmak
Trágyaanyagok
A trágya mennyiségének meghatározása
A trágyaelosztás és -bemunkálás módja
A trágyázás időpontja
Talajművelés
A talajművelés fogalma és célja
Talajművelési munkák és talajművelő eszközök
Talajművelési rendszerek
Öntözés
Az öntözés jelentősége és célja
Az öntözővíz tulajdonságai és forrásai
Öntözési módok
Az öntözés időpontja
Az öntözővíz mennyisége
Vetésforgó, növényváltás
A vetésforgó fogalma, elemei
A vetésforgó szerkezete
A zöldségtermesztő üzemek vetésforgói
A zöldségnövények szaporítása
A zöldségtermesztésben használt szaporítási módok csoportosítása
A vetőmag és tulajdonságai
Vetés előtti magkezelési eljárások
Tenyészterület
Állandó helyre vetés
A palántanevelés
Termesztőlétesítmények
Melegágy
Üvegház
Műanyag borítású létesítmények
Ápolási munkák
Ökotechnikai eljárások
Fitotechnikai eljárások
Betakarítás
Szedés, aratás
A termények előkészítése értékesítésre
Tárolás
A tárolás eredményességét meghatározó tényezők
A termények előkészítése tárolásra
Tárolási módok
9. Részletes termesztési ismeretek
10. Burgonyafélék
Paradicsom
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztésre ajánlott hazai fajták
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Étkezési paprika
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Fűszerpaprika
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Termesztés
Magtermesztés
Tojásgyümölcs
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztése
Korai burgonya
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani sajátosságai
Fajták
Korai szabadföldi termesztés
Fólia alatti hajtatás
11. Kabakosok
Sárgadinnye
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Görögdinnye
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Szaporítás
Hajtatás
Magtermesztés
Uborka
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Korai szabadföldi termesztés
Üvegházi hajtatás
Fólia alatti hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Főzőtök
A termesztés jelentősége
Rendszertanuk, növénytani és élettani sajátosságaik
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Magtermesztés
Sütőtök
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
12. Hüvelyesek
Borsó
A termesztés jelentősége
Rendszertani, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szántóföldi termesztés
Ökonómia
Magtermesztés
Bokor- és karósbab
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szántóföldi termesztés
Házikerti termesztés
Ökonómia
Magtermesztés
Lóbab
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
Földimogyoró
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
13. Ernyősvirágúak
Sárgarépa
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Petrezselyem
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Zeller
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Pasztinák
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
Gumós (édes-) kömény
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
14. Fészkesvirágúak
Fejes saláta
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Magtermesztés
Kötözősaláta
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Fajtái
Termesztés
Tépősaláta
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Fajtái
Termesztés
Endívia
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Fajtái
Termesztés
Cikória
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Fajtái
Termesztés
Articsóka
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztése
Kárdi
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
Feketegyökér
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
15. Keresztesvirágúak
Káposztafélék
Fejes káposzta
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Kelkáposzta
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Karalábé
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Karfiol
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Brokkoli
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Bimbóskel
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Ökonómia
Magtermesztés
Kínai kel
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Szaporítás
Hajtatás
Magtermesztés
Bordáskel (Pakchoy)
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani jellemzése
Termesztése
Leveleskel
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani jellemzése
Termesztése
Étkezési répák
Turnip (vajrépa)
Rutabaga
Retek
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
Torma
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Termesztése
Kerti zsázsa
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Fajtái
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
16. Sóskafélék
Sóska
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
Hajtatás
Magtermesztés
Rebarbara
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Termesztése
17. Libatopfélék
Spenót
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Termesztés
Hajtatás
Magtermesztés
Kerti laboda
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Fajták
Termesztés
Cékla
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Ökonómia
Magtermesztés
Mangold
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
18. Porcsinféle
Portuláka
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
19. Kristályvirág-féle
Új-zélandi spenót
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
Hajtatás
Magtermesztés
20. Mályvaféle
Okra (bámia)
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztés
Hajtatás
Magtermesztés
21. AZ EGYSZIKŰEK OSZTÁLYÁBA TARTOZÓ ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK
22. Hagymafélék
Vöröshagyma
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Magtermesztés
Fokhagyma
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Póréhagyma
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés
Magtermesztés
Téli sarjadékhagyma
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Szabadföldi termesztés
Hajtatás
Metélőhagyma
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták
Szabadföldi termesztés és hajtatás
Magtermesztés
Salotta- vagy mogyoróhagyma
A termesztés jelentősége
Növénytani és élettani sajátosságai
Fajtái
Szabadföldi termesztés
23. Étkezési kukorica
Csemegekukorica
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Szabadföldi termesztés
Pattogatni való kukorica
24. SPÁRGAFÉLE
Spárga
A termesztés jelentősége
Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
Termesztett fajták, fajtakiválasztás
Termesztés
Hajtatás
Ökonómia
Magtermesztés
25. TERMESZTETT GOMBÁK
A gombákról általában
Helyük az élővilágban
Gyakorlati csoportosításuk (felépítettség szerint)
A termesztés eddigi története
A gombatermesztés jelentősége
Csiperkegomba
Környezeti igénye
A termesztés feltételei
A termesztés módszerei
Laskagombák
Környezeti igénye
Termesztés
Harmatgomba
Környezeti igénye
Termesztés
Gyapjas tintagomba
Környezeti igénye
Termesztés
Bocskorosgomba
Környezeti igénye
Termesztés
Shii-take
Környezeti igénye
Termesztés
Szarvasgomba
Egyéb gombák
Téli fülőke
Ízletes tőkegomba
Lila pereszke
Kucsmagomba
Déli tőkegomba
Mezei szegfűgomba
Irodalom

Az ábrák listája

1. A növényianyag-termelés modellvázlata (TOOMING nyomán 1977)
2. A levélre jutó sugárzás energiamérlege (KLESNIN nyomán 1960)
3. A víz „áramköre” a légkör–növény–talaj rendszerben (LARCHER nyomán 1978)
4. A növények szén-dioxid- és vízforgalmának modellvázlata (PENNING DE VRIES nyomán 1977)
5. A talaj–növényanyagcsere-kapcsolat vázlata
6. A növényházi termelés modellvázlata (KRUG-LIEBIG nyomán 1979)
7. A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma
8. A fény hullámhosszúságának hatása a fotoszintézis relatív intenzitására
9. A napsugárzás és a hőmérséklet évi menete Budapesten
10. A földrajzi szélesség hatása a földfelszínre érkező besugárzásra
11. A gázcsere fénygörbéje (LARCHER nyomán 1986)
12. A megvilágítás intenzitásának hatása a paradicsom tömeggyarapodására (GEISSLER nyomán 1981)
13. A globál sugárzás intenzitásának átlagos napi menete az egyes hónapokban Budapesten
14. A fényviszonyok hatása a paprika tenyészidejére (FILIUS 1978)
15. A napi besugárzás energiamennyiségének hatása a fejes saláta terméshozamára (GEISSLER nyomán 1981)
16. A levélfelület-index hatása az állományok fényelnyelésére
17. A 25 W/m2-nél intenzívebb teljes napsugárzásból elnyelt energiamennyiség napi menete óránként a levélfelület-indextől (LAI) függően (FILIUS 1982)
18. A levélfelület-index hatása a karalábé termésére (FILIUS 1982)
19. A sugárzásból elnyelt hőenergia teljes hőátadásához szükséges hőmérséklet-különbség alakulása
20. A levél által elnyelt sugárzó energia leadásához szükséges párologtatás intenzitása
21. A paradicsompalánták friss tömegének alakulása a fény és a hőmérséklet hatására (FILIUS 1982)
22. A léghőmérséklet napi menete Budapesten az egyes hónapokban (sokévi átlagok) (BACSÓ nyomán 1966)
23. A talajhőmérséklet hatása a póréhagymára (WENDT nyomán 1980)
24. A talajhőmérséklet hatása a zöldbab növekedésére (WENDT nyomán 1980)
25. A talajhőmérséklet hatása a zöldbabhüvelyek tápanyagtartalmára (WENDT nyomán 1980)
26. A hőmérséklet hatása a csírázás sebességére (FILIUS 1982)
27. 10 g tömegű paprikapalánta előállításához szükséges időtartam változása a fénytől és a hőmérséklettől függően (FILIUS 1982)
28. A levél vízpotenciáljának hatása a növekedésre a fotoszintézisre és a légzésre
29. A közeg víztartalmának hatása a vízpotenciáljára
30. Uborka transzspirációja a fénytől és a hőmérséklettől függően
31. Összefüggés a talaj sűrűsége és porozitása között
32. Budapesten átlagosan lehetséges sugárzáselnyelés és transzspiráció a levélfelület-indextől (LAI) függően
33. A léghőmérséklet hatása az uborkanövény vízáramának sebességére (DREWS 1979)
34. Budapest csapadék- és párolgási adatainak sokéves átlaga
35. A karalábélevél vízellátásának és fejlettségének hatása abszcizinsav (ABS-) tartalmára (NOGA-LENZ 1985)
36. A légzőnyílások működése
37. A paradicsom termésnövekedésének üteme
38. A sugárzás intenzitásának hatása az uborka fotoszintézisére és levelének szénhidráttartalmára
39. Egyes zöldségfélék sókárosodása a sókoncentrációtól függően (GEISSLER nyomán 1965)
40. A növény tápanyagtartalmának hatása gyarapodására (SMITH nyomán 1962)
41. A bab tápanyagfelvételének üteme
42. A fejes saláta NO3-tartalmának változása az év folyamán
43. A zöldségfélék csoportosítása NO3-tartalmuk szerint
44. A zöldségfélék termésének nitrogénfelvétele
45. A zöldségfélék termésének foszforfelvétele
46. A zöldségfélék termésének K2O-felvétele
47. Tápanyagfelvétel a zöldtömeg függvényében
48. Konténeres paprikatermesztés (fotó: KOVÁTS ZOLTÁNNÉ)
49. Az NFT zöldségtermesztési módszer vázlata
50. SPC-8 vetőgép (fotó: SUTARSKI KONRÁD)
51. Tűzdelés tápkockába (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
52. Az utolsó tavaszi fagy fellépésének területi eloszlása Magyarországon (BACSÓ nyomán 1959)
53. Egysoros trágyafűtéses melegágy keresztmetszete
54. Növényházak méretei
55. A szél hatására keletkező nyomás és szívásviszonyok alakulása a) nyeregtetős egyenes oldalfalú létesítményeken, b) félkör alakú létesítményeken, c) szöget alkotó tetőzetű létesítményeken
56. Váz nélküli fóliaágy keresztmetszete
57. Fóliaborítású alagút
58. Fóliaborítású hajtatóágy
59. A fesztáv növelése
60. A fóliaszükséglet megállapítása
61. 7 5 m széles fóliasátor
62. Vízfüggönyös fóliasátor metszeti képe és működési elve
63. A HYDROSOL (vízfüggönyös) fóliasátor hőforrásai és szigetelő rétegei
64. Összetett hőszigetelésű HYDROSOL fóliasátor
65. Energiaernyős fóliasátor (fotó: KOVÁTS ZOLTÁNNÉ)
66. A vöröshagyma osztályozása (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
67. Exportra előkészített vöröshagyma (fotó. ifj. BALÁZS SÁNDOR)
68. A paradicsom hajtásrendszerének típusai
69. Determinált paradicsom (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
70. A paradicsombogyó szerkezeti felépítése: a - keresztmetszet; b - hosszmetszet
71. A paradicsomfajtákkal szembeni követelmények
72. Paradicsomfeldolgozó gépsor (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
73. Paradicsomhajtatás fóliasátorban (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
74. A sövényes termesztés kialakításának módja
75. Rapidus F1 (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
76. Fehérözön Synthetic (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
77. HRF (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
78. B 56 (fotó: SÁGI ZSOLT)
79. C 1-39 (fotó: SÁGI ZSOLT)
80. Az étkezési paprika P2O5-igényének nomogramja
81. Az étkezési paprika K2O-igényének nomogramja
82. A fűszerpaprika-fajtatípusok alaktani vázrajza
83. A fűszerpaprika-termés hosszmetszete és a termés részei
84. A palántázott termőfelület aránya a szegedi és a kalocsai termőtájban 1900-tól
85. Növényállomány-elrendezési modellek
86. A fűszerpaprika-termés fontosabb beltartalmi értékeinek változásai a növényen és az utóérlelés ideje alatt
87. Tojásgyümölcstő terméssel (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
88. Burgonya gumóképzése (GILL és VEAR nyomán) ag - anyagumó; ug - új gumók; rh - rhizoma; jgy - járulékos gyökér
89. Javított Zentai (fotó: KOVÁCS ZOLTÁNNÉ)
90. Jól fejlett sárgadinnye-palánták kiültetés előtt (fotó: NAGY JÓZSEF)
91. Erős metszéskor fontos a tőszám növelése (fotó: KOVÁTS ZOLTÁNNÉ)
92. Kecskeméti vöröshúsú (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
93. A görögdinnye átlagos vízellátottsága a tenyészidőben (FILIUS nyomán)
94. Az uborka három alapvető szexuális típusa a virágképzésben
95. Perez F1 konzervuborka (fotó: SÁGI ZSOLT)
96. A zölden szedett (a) és a vetőmag célra termelt (b) uborka vízfelvételének dinamikája 1 - kelés; 2 - virágzás kezdete; 3 - virágzás 30. napja; 4 - a kísérlet lebontása
103. Magtermőuborka-tábla (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
104. Indátlan fehér spárgatök (fotó: TUZA SÁNDOR)
105. Cukkini (fotó: TUZA SÁNDOR)
106. Óvári fehér csillagtök (fotó: TUZA SÁNDOR)
107. Téli zöld laskatök (fotó: TUZA SÁNDOR)
108. Nagydobosi sütőtök (fotó: TUZA SÁNDOR)
109. Zöldbabhüvely-típusok a - lapos b - ovális, c - kerek (hűtő-, konzervipari), d - kerek (ceruza)
110. Virágzó lóbabtő (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
111. Különböző sárgarépa-alaptípusok: hosszú széles vállú, gömbölyű, hengeres, rövid, széles vállú, gömbölyödésre hajlamos, hosszú, megnyúlt
112. Elrendezés sortávolság és vetési módok
113. ASA-LIFT betakarítógép (fotó: TUZA SÁNDOR)
114. Petrezselyemtípusok (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
115. Halványítózeller (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
116. Zellergumó (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
117. Pasztinákgyökér (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
118. Gumós édeskömény (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
119. Articsókanövény (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
120. Tisztított feketegyökér (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
121. Káposztafélék szártípusai (SZALVA nyomán)
122. Káposztafélék levéltípusai (SZALVA nyomán)
123. Szedésre érett Szentesi korai fejes káposzta (fotó: TARJÁNYI FERENC)
124. Vertus (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
125. A váltakozó hőmérséklet hatása a karalábé magszárképzésére (Budapest 1984, Soroksári hajtató fajta)
126. Kifejlett karfiolrózsa (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
127. Hordó alakú kínaikel-fejforma (fotó: BITTSÁNSZKY JÁNOS)
128. Bordáskelnövény (fotó: BITTSÁNSZKY JÁNOS)
129. Retekgumó (fotó: TUZA SÁNDOR)
130. Répatest (fotó: TUZA SÁNDOR)
131. A retek szabadföldi termesztési technológiái és a hozzájuk tartozó fogyasztási időszakok
132. Ültetésre előkészített tormadugványok
133. Piaci értékesítésre kötegelt I. osztályú torma
134. Talaj nélkül nevelt kerti zsázsa (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
135. Rebarbara gyökértörzse
136. Rebarbara levele a levélnyéllel
137. Eszkimó. Az egyik legrégebben termesztett áttelelésre is alkalmas spenótfajta
138. Céklatípusok (fotó. ifj. BALÁZS SÁNDOR)
139. Mangoldtő (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
140. Kerti porcsin (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
141. Termő okra (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
142. Okratermés-típusok (fotó: MILOTAI PÉTER)
143. A vöröshagyma metszete a - nyak; b - buroklevél; c - tápanyag-raktározó húsos levelek; d-e - főrügy; f – tönk
144. Makói (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
145. Pannónia (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
146. Vöröshagyma gépi szedése (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
147. Hagymaszárítmány csomagolása (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
148. Maghozó vöröshagyma (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
149. Makói tavaszi fokhagymafajta (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
150. K. SC 430 csemegekukorica (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
151. Kecskeméti gyöngy SC (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
152. Spárga a - gyökérzet; b - hajtásrendszer; c - virágzó hajtás; d-e – termés
153. A spárga tápanyagfelvétele
154. A bakhátkészítés vázlata
155. Csiperkegomba (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
156. Laskagomba (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
157. Harmatgomba (fotó: TÓTH ISTVÁN)
158. Tintagomba (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
159. Bocskorosgomba (fotó: TÓTH ISTVÁN)

A táblázatok listája

1. Az élelmiszer-fogyasztás (élvezeti cikkek nélkül) összes fogyasztáson belüli aránya Magyarországon (pénzfogyasztás)
2. A világ zöldségfogyasztásának a gazdasági fejlettség szintjétől függő alakulása (Az 1974. évi FAO-adatok alapján)
3. A zöldségfogyasztás szerkezete Magyarországon*
4. A magyarországi zöldségfogyasztás termékszerkezete
5. Néhány zöldségféle táplálkozási átlagértéke (ANV-érték, 100 g fogyasztható részre) (GRUBBEN, 1977)
6. Néhány zöldségféle termésátlaga (t/ha)
7. Zöldségtermő terület (1000 ha)
8. Zöldségfélék területe (1000 ha)
9. A zöldségfélék megoszlása a fólia alatti termelésben
10. A zöldségtermés felhasználása
11. A zöldségfélék 1983-1985. évi felvásárlási és fogyasztói ára
12. A zöldségfélék talajának optimális pH-tartománya
13. A zöldségfajok mikroelem-igényessége
14. A tápelemek megoszlása az uborka (U) és a paradicsom (P) növényrészei között (%)
15. A levelek kielégítő tápelemtartalma (a szárazanyag százalékában)
16. A talajok sótartalmának megítélése 3%-os szervesanyag-tartalom esetében
17. A fólia alatti és az üvegházi talajok sótartalmának (%) megítélése a szervesanyag-tartalom függvényében
18. A zöldséghajtató közegek (talajok) tápanyagérték-határai mg/100 g talaj (GEISSLER, 1976 nyomán)
19. A trágyaanyagok csoportosítása
20. A szerves trágyák vegyi összetétele
21. A zöldségtermesztésben használt műtrágyák tápelemtartalma
22. A talaj humusztartalmának határértékei (a nitrogénellátottság megítéléséhez) (A szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei, 1981)
23. A talaj AL-oldható foszfáttartalmának határértékei (a felvehetőfoszfor-ellátottság megítéléséhez) (A szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei, 1981)
24. A talaj AL-oldható káliumtartalmának határértékei (a felvehetőkálium-ellátottság megítéléséhez) (A szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei, 1981)
25. A talajkötöttség, a vízáteresztő képesség és az öntözésintenzitás összefüggése
26. A felnevelhető palántamennyiség a vetésidő függvényében
27. Egy köbméter földkeverékből előállítható tápkockák száma
28. Az üvegháztervezés termesztési, műszaki és gazdaságossági tényezői
29. A zöldségtermesztés termesztési módjai
30. Ökotechnikai eljárások
31. Fitotechnikai eljárások
32. A tárolás környezeti tényezői és a tárolási idő
33. Rövid ideig tárolható zöldségnövények és javasolt környezeti tényezőik
34. Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezőik
35. Vad paradicsomfajok a rezisztencianemesítésben
36. Hazai nemesítésű, forgalmazott paradicsomfajták
37. A paradicsom fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
38. A paradicsom vegyszeres gyomirtása
39. A szántóföldi korai paradicsom szaporításának ütemezése és az érés kezdete
40. Ipari paradicsom termesztéstechnológiái
41. A talajvizsgálati eredmények alapján javasolt műtrágyaadagok a hajtatásban (g/m2)
42. A hajtatásban használatos főbb ültetési időpontok
43. A vibrálás hatása tavaszi üvegházi hajtatásban
44. A kedvezőtlen hőmérséklet hatására kialakuló rendellenességek okai a paradicsomhajtatásban
45. A paradicsom-hibridmag előállításában felhasználható allélek
46. Az étkezésipaprika-termelés szerkezetváltozása
47. Paprikafajták és -törzsek tenyészidő-komponensei (Budatétény, 1975-1984)
48. A paprika hőigénye különböző fejlettségi stádiumban
49. Étkezési paprikafajták leírása, termesztési adatai és felhasználási lehetőségei
50. Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
51. A különböző terméshozamok eléréséhez szükséges tápanyagmennyiségek
52. A paprikapalánta minőségi osztályai
53. A szabadföldi paprika osztályozása (méretek mm-ben)
54. A hajtatott paprika osztályozása (méretek mm-ben)
55. A tápanyagigény kalkulálása fólia alatti, hosszú tartalmú paprikatermesztéshez
56. Az étkezési paprika ápolásakor figyelembe veendő tényezők
57. Fűszerpaprika-fajták
58. A fűszerpaprika talajigénye humusztartalom alapján (humuszszázalék)
59. A talajok csoportosítása kémhatás szerint (PÉNZES, 1967)
60. Talajtípusok jellemző adatai Kalocsa és Szeged termelési körzetében
61. A fűszerpaprika fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
62. A talajok csoportosítása a felvehető tápanyag szerint (PÉNZES, 1967)
63. Palántázott és állandó helyre vetett állományban termesztett fűszerpaprika-fajták fajlagos tápanyagigénye (MÉCS, 1982 - Szeged)
64. Állandó helyre vetett állományban termesztett Kalocsai merevszárú 622 fűszerpaprika-fajta tápanyagfelvételének alakulása a maximális értékek százalékában kifejezve (2 év átlaga) (MÉCS, 1982 - Szeged)
65. Palántázott állományban termesztett Szegedi 47-25 fűszerpaprika-fajta tápanyagfelvételének alakulása a maximális értékek százalékában kifejezve (3 év átlaga) (MÉCS, 1982 - Szeged)
66. Adatok a hektáronkénti növényszám kialakításához állandó helyre vetéskor (KAPELLER-MÁRKUS-BERÉNYI-KAPITÁNY, 1980)
67. A kézi szedés teljesítménye (kg/munkanap)
68. A tojásgyümölcs termésének táplálóanyag-tartalma(100 g érett, ehető részben)
69. Az előcsíráztatás és a gyökereztetés hatása a burgonya termésére (t/ha)
70. A vetőgumónagyság és a tenyészterület hatása a korai burgonya termésére (Soroksár, 1952)
71. A burgonya gyomirtására felhasználható legfontosabb herbicidek és dózisok (kg/ha) (JOÓ JÓZSEF nyomán, 1979)
72. A sárgadinnye tápanyagtartalma (TARJÁN és LINDNER nyomán, 1981)
73. A tápelemarányok változása a tenyészidő folyamán (Javított Zentai fajta) (Soroksár 1982) (NAGY-PANKOTAI, 1985)
74. A sárgadinnye tápanyagfelvétele szabadföldi termesztésben (Kantalup, Charentais fajták) (kg/ha) (ROBIN 1967)
75. Termesztett sárgadinnyefajtáink fontosabb jellemzői
76. A földkocka méretének hatása a termésre (Javított Zentai fajta) (Soroksár, 1975)
77. A tenyészterület változásának hatása a sárgadinnye terméseredményére, palántázott termesztésben (NAGY, 1967)
78. A kiültetés időpontjának hatása a sárgadinnye termésátlagának alakulására hajtatásban (NAGY, 1973)
79. Fólia alatt hajtatott sárgadinnye-állománysűrűségi kísérlet terméseredményei (Muskotály fajta) (NAGY, 1978)
80. A görögdinnye tápanyagtartalma (TARJÁN ÉS LINDNER, 1984)
81. A termesztett görögdinnyefajtáink fontosabb jellemzői
82. A görögdinnye N-, P-, K-tartalmának alakulása a tápkockaméret, a szaporítási mód, a növényfejlettség függvényében (NPK összes =100%) (Szigetcsépi 51 F1 fajta) (BÁNFALVI, 1977)
83. Különböző ideig tárolt görögdinnyemagvak értékmérő tulajdonságainak változása (Dünnüj liszt fajta) (BELIK, 1967)
84. A magelőáztatás idejének és a hőmérséklet változásának hatása a görögdinnyemag csírázására (Marsowszky fajta) (NAGY, 1974)
85. 100 kg uborkaterméssel a talajból felvett tápanyag mennyisége
86. Termesztett uborkafajták és főbb jellemzőik
87. A nitrogén-műtrágyázás hatása az uborka terméshozamára (Kecskeméti bőtermő fajta)
88. Javasolható P2O5-mennyiségek a talaj foszfortartalmának és a termésszintnek a függvényében
89. Javasolható K2O-mennyiségek a talaj káliumtartalmának és a termésszintnek a függvényében
90. A szántóföldi uborka minőségi osztályai (MSZ 11 936-76)
91. A hajtatott uborka minőségi osztályai (MSZ 3593-73)
92. Termelési költségek százalékos megoszlása az 1980-as években
93. Az uborkatermesztés fontosabb mutatói az 1980-as években
94. A nagy légterű fóliasátorban hajtatott spárgatök terméseredményei szakaszos ültetéskor (Indátlan fehér fajta) (Soroksár, 1980-81)
95. A hazai zöldborsótermesztés fontosabb jellemzői (Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, Budapest, 1993)
96. A borsó táplálkozási értéke (1000 g-onként (TARJÁN-LINDNER nyomán, 1984)
97. Termesztett borsófajtáink fontosabb jellemzői
98. Zöldborsófajták éréscsoportjai, termőképességük és arányuk a termesztésben (SEDLÁK nyomán, 1985)
99. A zöldborsó fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
100. A zöldborsó vegyszeres gyomirtása
101. Az üzemi termesztésben javasolt zöldborsó-csíraszám alakulása (millió csíra/ha)
102. 100 kg borsóvetőmag-termés eléréséhez tervezett táplálóelem-tartalom (GBBR alapján)
103. A bokorbab (zöldhüvely- és szemtermés) makroelem-szükséglete
104. Bokor- és karósbabfajták
105. A zöldbab fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
106. A vetőmagmennyiség kiszámítása (kg/ha) (VELICH-CSIZMADIA nyomán, 1985)
107. A szárazanyag-tartalom, a szemméret és a hüvelytermés összefüggése (Valja fajta) (HARSÁNYI-BÁLINT nyomán, 1981-82)
108. A babnövények különböző napszakokban mért nedvességtartalmának és szemveszteségének összefüggése (UNK nyomán, 1984)
109. A lóbab tápanyagtartalma (100 g zsenge fogyasztható részben)
110. Hajtatási fajták
111. Szabadföldi termesztésre alkalmas fajták
112. A sárgarépa fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
113. Szaporítási időpontok a fajta és a betakarítási idő függvényében
114. Gyökérpetrezselyem-fajták
115. A petrezselyem fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
116. Zellerfajták
117. A zeller fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
118. A pasztinák táplálóanyag-tartalma (100 g zsenge, fogyasztható részében)
119. A gumós édeskömény táplálóanyag-tartalma (100 g fogyasztható részben)
120. A fejes saláta átlagos havi vízfelhasználása (GEISSLER, 1985)
121. Tápanyagtartalom egészséges és hiányt vagy mérgezési szimptómákat mutató salátanövények fejének szárazanyagában
122. Fejessaláta-fajták
123. A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, /t)
124. A salátapalánta-nevelés időtartama napokban az ültetés időpontjától és a tápkockamérettől függően (optimális palántanevelési hőmérsékleten)
125. A fejes saláta vetőmag- és helyigénye a palántaneveléshez
126. Az évszaktól, napszaktól és az időjárástól függően a fejes saláta hajtatásához javasolt hőmérséklet a fejesedés kezdetéig
127. A fejes saláta állománysűrűsége magtermesztés esetén (db/ha) (ASZTALOS, 1979)
128. Az endívia táplálóanyag-tartalma (100 g ehető részben)
129. A cikória táplálóanyag-tartalma (100 g zsenge, fogyasztható részben)
130. Az articsóka táplálóanyag-tartalma (100 g fogyasztásra érett, ehető részben)
131. A kárdi fogyasztható részének (etiolált levélnyelének) táplálóanyag-tartalma (100 g ehető részben)
132. A káposztafélék vetésterülete (ha) (KSH-adatok)
133. A fejeskáposzta-fajták jellemző tulajdonságai (A Kertimag Kft. zöldségkatalógusa)
134. A fejes, a vörös és a kelkáposzta fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
135. A kelkáposztafajták jellemző tulajdonságai (A Kertimag Kft. zöldségkatalógusa)
136. A karalábéfajták jellemző tulajdonságai (A Kertimag Kft. zöldségkatalógusa)
137. A karalábé, a karfiol és a bimbóskel műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
138. A karfiolfajták jellemző tulajdonságai (A Kertimag Kft. zöldségkatalógusa)
139. A brokkolifajták jellemző tulajdonságai
140. Az étkezési répák táplálóanyag-tartalma (100 g ehető részben)
141. Hónaposretek-fajták
142. Nyári és őszi-téli retekfajták
143. A téli retek fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t termés)
144. A szabadföldi termesztésű retek szaporítási módjának jellemzői
145. A torma fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t termés)
146. A sóska fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t termés)
147. Spenótfajták
148. A spenót fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t termés)
149. Céklafajták
150. A cékla fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag, kg/t)
151. A portuláka fogyasztható részének (levél, ill. zsenge hajtás) táplálóanyag-tartalma (100 g ehető részben)
152. Az újzélandi spenót táplálóanyag-tartalma (100 g fogyasztható részben)
153. Az okra táplálóanyag-tartalma 100 g fogyasztásra érett, ehető részben
154. A vöröshagyma táplálkozási értéke
155. A dughagyma osztályba sorolása és hőkezelése
156. A hagymafajok szárazanyagának tápelem-összetétele
157. A vöröshagyma fajlagos tápanyagigénye (kg/t termés) és a terméssel kivont tápanyag (kg/ha)
158. Vöröshagymafajták jellemzői
159. Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (hatóanyag kg/t)
160. A magvetéses (egyéves) vöröshagyma-termesztési technológiák jellemző adatai
161. A dughagymás (kétéves) vöröshagyma-termesztési technológiák adatai
162. A vöröshagyma gyomirtásához engedélyezett vegyszerek
163. A tartósítóipar által feldolgozott csemegekukorica mennyisége (1985-1986)
164. A csemegekukorica-fajták fontosabb jellemző tulajdonságai
165. Csemegekukorica tápanyagellátásához szükséges műtrágya-hatóanyag
166. A csemege- és a pattogatni való kukorica vetőmagjának minőségi határértékei
167. A spárgamagonc minőségi követelményei (MSZ 11 646-62)
169. A gomba és néhány élelmiszer összetétele
170. Különböző szalmafélék szárazanyagának összetétele (%)
171. A laskagombák hőigényének alakulása a tenyészidő alatt
172. A fényerősség hatása a Pleurotus florida termőtestképzésére
173. A laskagomba tenyészidejének átlagos alakulása
174. Közvetlen napfény hatása a különböző fejlődési stádiumban levő termőtestekre
175. A komposzt nedvességtartalmának hatása a bocskorosgomba micéliumának növekedésére (21 nap)